Világszerte nő az igény a tojásra: ez a mezőgazdaság által előállított legnépszerűbb fehérjeforrás mind a jóléti, mind a gazdaságilag feltörekvő régiókban. Jó hír, hogy a hazai tojáságazat stabilizálódik.
A Rabobank RaboResearch friss elemzése szerint a globális tojáspiac a következő évtizedben éves átlagban körülbelül 2%-kal bővülhet, ami 2035-re kumuláltan mintegy 22%-os növekedést jelent. A bővülés döntő része – a várakozások szerint 90% – a feltörekvő térségekben (Ázsia, Afrika, Latin-Amerika) koncentrálódik. A fejlett gazdaságok (EU, Japán, Dél-Korea) demográfiai okokból jóval lassabb pályán maradnak.
Hol keletkezik a kereslet?
Az elmúlt három évtizedben a világ tojáspiacának mérete több mint a duplájára nőtt; a következő tíz évben további ~20% bővülés valószínű. A növekedés azonban nagyon aszimmetrikus: 2015–2025 között a fogyasztásbővülés több mint 90%-a a feltörekvő piacokon történt; ebből Kína önmagában ~35%-ot, Ázsia többi része ~40%-ot, míg Latin-Amerika ~15%-ot tett ki. A magasabb jövedelmű feltörekvő gazdaságokban (pl. Kína, a Közel-Kelet egyes térségei, Latin-Amerika) a dinamika mérséklődhet, miközben Dél- és Délkelet-Ázsia, valamint Afrika egyre hangsúlyosabb motor marad.
Mi mozgatja a keresletet?
A keresletet több, egymást erősítő tényező határozza meg. Jövedelemnövekedés és megfizethetőség: sok alacsonyabb jövedelmű országban a tojás a legolcsóbb állati fehérje.
Fogyasztói preferenciák és elérhetőség: vidéken gyakori a háztáji termelés, közvetlen értékesítéssel (gazdaságokból, nedvespiacokon). Népességnövekedés: különösen Afrikában és Dél-Ázsiában. Marketing és termékfejlesztés: feldolgozott, kényelmi és „wellness” pozicionálású tojástermékek. Megatrendek, amelyek átírják a piacot. Fiatal fogyasztói bázis: 2035-re a feltörekvő régiók fogyasztóinak >75%-a 15–34 éves lesz – ez a korosztály formálja a márkákhoz, kényelmi termékekhez és online csatornákhoz kötődő igényeket. Wellness-fókusz: a fejlett országokban háromszor erősebb a wellness-költés iránti hajlandóság; a tartalom (fehérje, dúsított termékek), a csomagolás és a kényelmi kiszerelések felértékelődnek. Fenntarthatósági tudatosság: nő az elvárás az átláthatóság, állatjólét, környezeti lábnyom iránt – miközben a prémium felárért való fizetési hajlandóság csökkenő trendet mutat.
E trendek innovációra késztetik a szereplőket: differenciált termékportfólió (omega-3-dúsítás, funkcionális tojások), új csatornák (e-kereskedelem, közvetlen gazdasági értékesítés), valamint adat- és márkavezérelt pozicionálás.
Termelési realitások és kockázatok
A növekedés „hol és hogyan” kérdése egyre élesebb: szűkülő termőföld, víz- és takarmánykorlátok, valamint geopolitikai kockázatok mellett kell kapacitást bővíteni főként Ázsiában és Afrikában. A gyorsan növekvő piacok népességméretükhöz képest sokszor föld- és erőforrás-szűkösek, ami az állati fehérjetermelés bővítésének klasszikus akadálya. Ehhez adódik az állatjólét (ketreces rendszerek kivezetése), a betegségkockázatok (HPAI), az élelmiszer-biztonsági és ellátásilánc-ellenállóképességi elvárások erősödése.
A geopolitika a beruházásokat is átrajzolja: egyre több kormány és iparági szereplő helyez hangsúlyt élelmezés- és erőforrás-biztonságra, regionális beszállítói hálókra, kockázatszórásra. Ezzel párhuzamosan a nemzetközi befektetők stratégiai újrapozicionálása várható: fókusz a feltörekvő régiókra, a hatékonyságot növelő technológiákra (takarmány-optimalizálás, biosecurity, automatizáció), a fenntarthatósági követelményeknek megfelelő housing-rendszerekre és a mérhető állatjóléti teljesítményre.
Magyarország: stabil pálya költségnyomás mellett
A KSH szerint 2023-ban ~2,4 milliárd db tojás készült (−3,6% év/év), főként a kisebb és közepes gazdaságok nehézségei miatt. 2024-ben stagnálás/enyhe csökkenés látszott a magas takarmány- és energiaköltségek és a munkaerőhiány közepette. 2025 első háromnegyedében a termelés összességében stabilizálódott vagy bővült, miközben a csomagolóhelyi árak megjelenítették az inputköltségek szintjét. A külkereskedelem kiegyensúlyozódott (mérséklődő export és import), ami a belföldi ellátás stabilitását erősítette. Összességében 2023–2025 között a hazai kibocsátás 2,3–2,4 milliárd db sávban mozgott nagy kilengések nélkül – messze a történelmi csúcstól (1978: 4,75 milliárd db), de a jelenlegi környezetben a stabilitás is érték.
Mit üzen mindez a piaci szereplőknek?
Feltörekvő fókusz: a volumenbővülés 90%-a ezekben a régiókban realizálódik – piaci jelenlét, partnerségek, helyi gyártási/elosztási modellek kulcsfontosságúak.
Termékdifferenciálás: wellness- és fenntarthatósági elvárásokhoz illeszkedő, mérhető értékajánlat.
Hatékonyság és kockázatkezelés: takarmány-hatékonyság, biosecurity, HPAI-protokollok, biztosítási és pénzügyi fedezeti eszközök.
Ellátásilánc-ellenállóképesség: regionális források, többcsatornás értékesítés, digitális nyomon követés.
A Rabobank szerint a tojás 2035-ig továbbra is versenyelőnyben maradhat más állati fehérjékkel szemben: olcsó, tápláló, rugalmasan feldolgozható – a piacnyitó innovációk és a termelési kockázatok professzionális kezelése pedig meghatározza, ki tud a növekvő tortából nagyobb szeletet hasítani.
Agrárágazat Tudástár
Biosecurity (járványvédelmi intézkedések)
A biosecurity olyan szabályok és gyakorlatok összessége, amelyek célja a betegségek behurcolásának és terjedésének megelőzése az állattartó telepeken. Ide tartozik például a zsilipelés (öltözés és fertőtlenítés belépéskor), a járművek tisztítása, a takarmány és állati hulladék biztonságos kezelése, valamint a be- és kilépések szigorú ellenőrzése. A tojáságazatban különösen fontos, mert a magas állatsűrűség miatt egy járvány (pl. madárinfluenza) gyorsan elterjedhet, veszélyeztetve a teljes termelést és exportlehetőségeket.
