Idén az öntözött mezőgazdasági területek nagysága megközelítheti vagy akár meghaladhatja a 150 ezer hektárt, ami alighanem történelmi rekord. Még jobb hír az is, hogy nőtt a „megmentett”, azaz a tájban és különféle víztározó létesítményekben megőrzött víz mennyisége is.
Erősebb az aszályvédelem, a vízmegtartás
Noha a klímaváltozás fenyegetése legalább 20 éve ismert tény, Magyarországon a 2010-es évek végéig vontatottan haladt az öntözésfejlesztés. Az 2018 táján elindított állami fejlesztési programok, az akkor még hozzáférhető technológiai fejlesztési célú EU-támogatások mellett a 2022-es történelmi aszály okozta fenyegetés további lendületet adott a beruházásoknak. Ezt erősítette az öntözési beruházások bonyolításának egyszerűsítése, öntözési közösségek létrehozása, illetve az utóbbi években már a különféle tározó létesítmények, illetve Vizet a tájba! program is.
Idén már az aszályvédelmi és vízvisszatartási intézkedések, a csapadékmegőrzés mellett a kevesebb forgatással járó talajművelés ösztönzése mind hozzájárult ahhoz, hogy a nyári időjárás jóval kevésbé viselte meg a magyar agráriumot, mint a 2022-es nagy szárazság idején – összegezte az Agrárminisztérium mezőgazdaságért felelős államtitkára. Aszálykár az akkori területnek idén mindössze körülbelül a harmadát sújtotta, 556 ezer hektárra érkezett bejelentés. A szárazság elsősorban a napraforgót, a kukoricát és a szójaültetvényeket károsította, de a vízágazat több mint 1 milliárd köbméter víz megtartásában segített, a szárazság következményeit mérséklő kiadások összege meghaladta a 20 milliárd forintot. Ebből 4,7 milliárd forint jutott azonnali aszályvédelmi intézkedésekre, ezen felül az állam több mint 10 milliárd forintot vállalt át a gazdákat terhelő vízszolgáltatási költségekből.
Több megőrzött víz, nagyobb öntözött terület
Október 31-éig lezajlottak a legfontosabb vízvisszatartási beavatkozások, köztük a vízpótlást bővítő vízépítési beruházások és a holtágak feltöltése, amelyek összesen 4,7 milliárd forint értékben valósultak meg – mondta Hubai Imre. A mederben megtartott víz összesen több mint 203 millió köbméter volt. A holtágakban, tározókban megtartott víz meghaladta a 156 millió köbmétert. A táji elárasztással megtartott víz csaknem 1,5 millió köbmétert tett ki, a duzzasztók bögéiben eltározott víz pedig 689,5 millió köbmétert.
A vízrendszer fejlesztés keretében, vízpótlásba bevont többlet csatornaszakasz elérte a 848 kilométert. Továbbá a vízrendszer fejlesztési beavatkozások által növelt hatásterület több mint 114 ezer hektár volt. Az aszálykezelésben dolgozók száma meghaladta az ezer embert.
Az öntözött területek az előzetes adatok szerint az elmúlt évekhez képest 10%-kal nőttek 2025-ben, továbbá a rendkívüli öntözési igények kielégítésére kiadott engedélyek által lefedett terület több mint 10 ezer hektár.
Egy kis öntözéstörténet
Ilyen területarányokra az utóbbi évtizedekben sem volt példa, igaz, így is csak a mezőgazdasági területek egészen kis, 150 ezer hektár körüli részén van öntözéses vízpótlás. Az öntözés első fénykora itthon alighanem a múlt század 60-as éveinek első fele volt, amikor 1960-1965 között közel 210 ezer hektárral (több mint háromszorosára) növekedett az öntözésre berendezett terület, és elérte a 369 ezer hektárt. Az öntözésfejlesztés dinamikája persze akkor is az időjáráshoz igazodott: az akkori aszályos periódus elmúltával a fejlődés 1964-ben megtorpant. Majd újabb nagy ugrással, 1974-re az öntözési kapacitás elérte a 451 ezer hektárt (Kiskörei vízlépcső, Békési duzzasztó, nagyüzemi fejlesztések). Ez a kapacitási nagyságrend jóval több a jelenlegi ~150 ezer hektárnál. A kapacitás mértéke természetesen általában jelentősen felülmúlja a gyakorlatban öntözött területekét.
Agrárágazat Tudástár: Öntözött terület rekordon – 2025-ben a magyar mezőgazdaságban az öntözött terület nagysága elérheti a 150 ezer hektárt, ami évtizedes rekord. A vízvisszatartási és tározási fejlesztéseknek köszönhetően a tájban megőrzött víz mennyisége is jelentősen nőtt, javítva az aszályvédelem hatékonyságát.
