A 2024-es év időjárása a 2022-es aszályos időszakhoz hasonlóan alkalmanként nagy mennyiségű és szabálytalan eloszlású csapadékot hozott. Az őszi káposztarepcének tavasszal, a vegetáció beindulásakor és ősszel, a vetéskor is meg kell kapnia a megfelelő mennyiségű csapadékot. 2024-ben szerencsére a repce vetésekor volt elég csapadék.
A repcének és a napraforgónak évek óta biztos piaca van. Elsősorban tüzelőként és alternatív hajtóanyagként töretlen a kereslet iránta. A termesztéstechnológia intenzívvé vált a sikeresen bevezetett új fajtákkal és hibridekkel. A magas és biztos bevételt hozó repcetermés eléréséhez ma már nemcsak a fajták, hanem a változó klíma figyelembevétele is fontos.
A kártevők alkalmazkodása jelenti a legnagyobb problémát
A kártevő rovarok alkalmazkodása a klímaváltozáshoz már elkezdődött. Ezért az előrejelzés szerepe felértékelődött a hatékony növényvédelemben. Az előrejelzés hatékonyságához továbbra is nagyon fontos a táblaválasztás, a fajtaválasztás, a vetésforgó és a tápanyag-utánpótlás.
Az erős és egészséges káposztarepce termesztéséhez a tápanyag-utánpótlás is elengedhetetlen (1. kép). Az egészséges repce az áttelelés után sokkal ellenállóbb a kórokozókkal és a kártevőkkel szemben.
(a kép a szerző saját felvétele)
A következőkben szó lesz a védekezés és az előrejelzés lehetőségeiről, kiemelve a zöldítés és a klímaváltozást okozta anomáliákat. Repcekártevők már a vetéskor…
A frissen elvetett magokra és a kis gyököcskére nagy veszélyt jelentenek a pajorok és a drótférgek lárvái. A nedves közeget, amilyen ősszel volt, kifejezetten szeretik ezek a kártevők. Ezek a rovarlárvák könnyen észrevehető foltszerű kártétellel jelentkeznek. Így fontos a tábla ismerete, mert általában mindig ugyanazon a helyen jelentkezik a tömeges felszaporodásuk. Az őszi kártevők közül a repcebolhák (2. kép) kártételükkel gyengíthetik a repcét, de az első lomblevelek megjelenésekor jelenik meg és rakja le a petéit a repcedarázs (3. kép), melynek lárvái nagy mennyiségű lombot fogyasztanak el.
(a kép a szerző saját felvétele)
(a kép a szerző saját felvétele)
Nagyon fontos, hogy a télre jól felkészült egészséges repce tavasszal erős virágzati tengelyt tud fejleszteni, ami az optimális termés feltétele. A téli időszakban a klímaváltozás hatására már február elején alkalmas lehet az időjárás a repceszárormányosok rajzására. Amikor a tavasz késve érkezik, de szinte robbanásszerűen emelkedik meg a hőmérséklet, ekkor jelennek tömegesen a bogarak. Tavasszal fokozott figyelemmel kell hogy kísérjük az időjárás alakulását a termésbiztonság növelésére érdekében. Az imágó alakban telelő repceszárormányosok alacsony, 7-8 °C léghőmérséklet esetén is előjönnek a telelőhelyekről. A bogarak tömeges megjelenésére csak 15 °C felett kell számítani. Az egynemzedékes ormányosbogarak a petéiket a felső levelek nyelébe és a főerébe helyezik el. A levélnyelében rágva a lábatlan kukacok járatokat alakítanak ki. A megrágott és így meggyengült növények az erős szélben megdőlhetnek. A rágás hatására szilárdságukat vesztett és legyengült növények virágzó hajtásai rosszabbul fejlődnek, így kevesebb becőt nevelnek. A lárvák 25–54 nap alatt fejlődnek ki, majd a talajba fúrnak, és ott bábozódnak. Az imágók még június közepén megjelennek. A bogarak érési táplálkozást folytatnak a vad keresztes virágú növényeken.
Ezután a táblaszegélyekben lévő füves, fás mezővédő erdősávban telelnek. Az imágók előrejelzéséhez a sárgatálak, valamint a fűhálók alkalmasak. A védekezés időben történő elvégzéséhez fontos a folyamatos ellenőrzés. A repceszárormányos káposztán, karalábén és karfiolon és más keresztes virágúakon is károsíthat. A nagy repceormányos is egynemzedékes faj, szintén imágó alakban telel át. Az imágók tömeges felszaporodásának kedvez a meleg és száraz tavasz. A sárgatálak ennél a fajnál is segítenek a rajzásdinamika megfigyelésében. Az első bogarak megjelenését követően 10–12 napon belül védekezni kell. A bogarak a tojásaikat a repce szárába egyesével helyezik el. A peterakás helyét a szövetburjánzás árulja el (4. kép).
(a kép a szerző saját felvétele)
A szövetkárosodás hatására a szár csavarodik, elhajlik, és az esetek nagy részében felreped. Az így károsodott növények virágzó hajtásai rosszabbul fejlődnek, így kevesebb becőt érlelnek. A következő ormányosbogár, amely a repcét károsítja a repcebecő-ormányos (5. kép).
(a kép a szerző saját felvétele)
Mindkét fejlődési alak, a bogár és a lárva is károsítja a repcét. A repcebecő-ormányos a repce legjelentősebb minőségi és mennyiségi kártevője. A károsodott becő korábban érik, és lehullik. A repcebecő-gubacs szúnyog csak a repcebecő-ormányos rágása nyomán tud kárt tenni a repcében, mert csak a megsebzett becőkbe tud petét rakni. A virágot károsító rovar a repcefénybogár (6. kép).
(a kép a szerző saját felvétele)
Ez a faj akkor jelenik meg, amikor a repce zöldbimbós állapotban van. A rágást még a zárt bimbókon kezdi, ekkor nemcsak a virág porzó része, hanem a bibe is elpusztul. Ilyenkor a virágok rosszul vagy egyáltalán nem termékenyülnek meg. A bogár a petéket a porzókra helyezi el, a lárvák a virágokban fejlődnek, ez általában egy hónap alatt megy végbe. A hosszú hűvös tavasz kedvező a repcefénybogár számára. Ebben az időjárási helyzetben a növényvédő szeres védekezés elkerülhetetlen. A fénybogár nemcsak az őszi káposztarepcét, a mustárt és a tarlórépát is károsítja.
A fénybogár ellen csak méhkímélő technológiával lehet védekezni. Az inszekticidrezisztencia már több inszekticid ellen is kialakult a bogárban. Ilyen esetekben a védekezési lehetőségek csökkennek. A másik bogárfaj, amely a generatív részt károsítja, a bundásbogár (7. kép).
(a kép a szerző saját felvétele)
A bundásbogár elsősorban a virágzásban lévő gyümölcsösök kártevője. A kedvenc tápnövényei a keresztes virágúak közül kerülnek ki, de a fészkes virágzatúak is fontos helyet foglalnak el. Az imágók a kökényvirágzás idején, március közepén-végén jelennek meg. Olyan táblaszéleken jelennek meg a bogarak, ahol virágzó kökénybokrok vannak.
További károkat okozó kártevők
A továbbiakban olyan rovarkártevőkről lesz szó, amelyeknek a gazdasági jelentősége ma már nem elhanyagolható, de kevesebb kárt okoznak, mint a fentebb bemutatott kártevőfajok. A repce gyökérnyaki részén károsít a tavaszi káposztalégy, a levelekben pedig aknázólegyek (8. kép) nyűi élnek.
(a kép a szerző saját felvétele)
A különböző bagolylepkefajok hernyói rághatják a repce leveleit és virágokat, valamint a termést: a gyapottok-bagolylepke, a tarka kerti bagolylepke (9. kép), a gamma bagolylepke.
(a kép a szerző saját felvétele)
A nappali lepkék közül a repcelepke, a káposztalepke és a káposztamoly hernyói károsítanak. A gerinces kártevők közül a mezei pocok, a mezei nyúl és az őzek is kártevőként lépnek fel. A mezei pocok akkor tud sikeresen betelepülni a repcetáblába, ha a repcetábla mellett lucernatábla van. Védekezés előtt járatok betaposásával és a későbbi visszaellenőrzésével győződhetünk meg a lakott pocokjáratok számáról. Az esetben van szükség a védekezésre, ha az egyedszámuk eléri az 1-2 lakott járat/100 m2 értéket. A mezei pocok ellen a növényvédő szeres védekezés szükséghelyzeti engedélyhez kötött.
A rozettaképzés és a szárba indulás közötti időszakban el kell végezni az első növényvédő szeres kezelést. Összegezve, fontos a repcetáblák gyakori bejárása, de nemcsak tavasszal, hanem ősszel is. A fűhálózás, a sárgatál kihelyezése, a napi hőmérséklet mérése mind fontos az eredményes előrejelzéshez. Az inszekticidrezisztencia kialakulásának oka a gyakori és egyoldalú piretroid típusú növényvédőszer-használat miatt alakul ki.
Már a Kárpát-medencében is vannak a repcefénybogárnak piretroidrezisztens populációi. Ennek elkerülése érdekében szükséges a növényvédőszer-hatóanyagok okszerű, az engedélyokiratban leírtak szerinti használata. A hatóanyagok rotációja is elengedhetetlenül fontos. Lehetőleg csak akkor védekezzünk, ha arra feltétlenül szükség van, ez a növényvédő szerek okszerű használata. Ezeken felül fontos az engedélyokiratban leírtak feltétel nélküli betartására.
A méhkímélő technológia keretében méhekre mérsékelten veszélyes/mérsékelten kockázatos rovarölő szerek felhasználására kerülhet sor: Méhekre mérsékelten veszélyes vagy mérsékelten kockázatos minősítésű növényvédő szer kijuttatása – amennyiben ezt a növényvédő szer engedélyokirata lehetővé teszi – kizárólag a házi méhek napi aktív repülésének befejezését követően, legkorábban a csillagászati naplemente előtt egy órával kezdhető meg, és legkésőbb 23 óráig tarthat. Az őszi káposztarepce termesztésében a teljesség igénye nélkül a következő hatóanyagok állnak a termesztők rendelkezésére a Nébih által üzemeltetett növényvédőszer-adatbázis szerint 2024. 12. 14-ei adatok alapján:
– acetamiprid: levéltetvek, repcebecő-ormányos, repcebolha, repcedarázs, repcefénybogár, repceszárormányos.
– Méhekre mérsékelten kockázatos: lambda-cihalotrin: bagolylepkék, bagolylepkék lárvái, légyfajok, lepkefajok, lombkártevők, ormányosbogarak, repcebecő-ormányos, repcebolha, repcedarázs, repcefénybogár, repceszárormányos.
– Méhekre kifejezetten kockázatos: cipermetrin: levéltetvek, ormányosbogarak, repcebolha, repcedarázs, repcefénybogár. Deltametrin: nagy repceormányos, repcebecő-ormányos, repceszárormányos. Ciántraniliprol: földibolhák, káposztalégy, repcebolha, repcedarázs.
– Méhekre kifejezetten veszélyes: etofenprox: nagy repceormányos, repcebecő-ormányos, repcefénybogár, repceszárormányos. Eszfenvalerát: bagolylepkék, káposztalepke, levéltetű, levéltetvek, lombrágó hernyók, repcebecő-ormányos, repcedarázs, repcefénybogár.
– Gamma-cihalotrin: repcebecő-ormányos, repcebolha, repcedarázs, repcefénybogár, repceszárormányos.
– Méhekre nem jelölésköteles: tau-fluvalinát, levéltetvek, mustárdarázs, repcebecő-ormányos, repcedarázs, repcefénybogár, repceszárormányos.
– Csávázószer: flupiradifuron
Takács Attila
