Évente bő 1 millió sertést nevelnek fel és vágnak le abban a gigantikus sertésneveldében, ami nem más, mint egy 26 emeletes paneltömb. A dolgozók hetente egyszer mehetnek ki a létesítményből. Szakemberek viszont attól tartanak, ez pont azt idézi elő, amit megelőzni próbálnak vele.
A sírból hozták vissza
Megkezdte működését a világ legnagyobb, egyépületű sertéstelepe Kínában, Hubei tartományban. A 26 emeletes, lakótömbre emlékeztető épület évente 1,2 millió sertés levágására alkalmas. Az ilyen és hasonló szörnyszülött óriásberuházások nem ritkák Kínában azóta, hogy 2018-ban a sírból hozták vissza az ágazatot. Mint emlékezetes, négy éve a kínai sertésipar az afrikai sertéspestis-járvány miatt a korábbi csaknem 430 milliós állomány bő harmadát(!), csaknem 120 millió állatot veszített el. Az állat-egészségügyi krízis enyhültével agresszív állománynövelési programok indultak, amik tavalyra hoztak is jelentős eredményeket: 19,2 százalékkal nőtt a vágósertések száma, és a korábbit meghaladva 613 milliós számot értek el. A teljes sertéshústermelés elérte az 50 millió tonnát, ami csaknem 20 százalékos növekedést jelentett.
650 ezer állat, heti 1 kimenő a dolgozóknak
Az új, felhőkarcoló méretű farm október elején kezdte meg a termelést: a Hubei Zhongxin Kaiwei Modern Farming nevű cég az első ütemben 3700 kocát vitt a telepre. A Guardian tudósítói szerint a cég eleinte a kész élelmiszerek gyártásába tervezett beruházni, de a kínai cement- és építőipar visszaesése után meggondolta magát. Most ígéretes ágazatnak látják a modern mezőgazdaságot, saját építőanyagait használja fel a sertéstelep megépítéséhez. A sertéstelepnek két épülete van. Az üzemi hely mögött egy azonos kinézetű, azonos léptékű épület a befejezéshez közeledik. Teljes üzemben összesen 800 ezer négyzetméternyi területet biztosítanak, amely 650 ezer állat befogadására alkalmas. A 4 milliárd jüan (473 millió angol font) értékű farm gáz-, hőmérséklet- és szellőztetés-szabályozott körülmények között működik, az állatokat több mint 30 ezer automatikus etetőponton etetik egyetlen gombnyomással a központi vezérlőteremből. A sertésekből származó hulladékot biogáz-előállításra használják fel, azaz áramtermelésre és vízmelegítésre. A dolgozóknak több fertőtlenítési és vizsgálati körön kell keresztülmenniük, mielőtt engedélyt kapnak a belépésre, és a következő szünetig – állítólag hetente egyszer – nem hagyhatják el a helyszínt.
Felfoghatatlan és kockázatos
„Ez felfoghatatlan” – mondta a Guardiannek egy 50-es éveiben járó farmer, aki a tanyával szemben lévő faluban él. Azt mondta, aggódik, hogy a farm közelsége szagproblémához vezethet, amikor teljesen működőképes lesz. De nemcsak a szag a probléma. A kínai agrár- és vidékminisztérium 2019-ben kiadott irányelvében azt mondta, hogy lehetővé teszi magas tenyésztési létesítmények építését. A befektetők abban bíznak, hogy a sokemeletes termelési modell hatékonyabb, biológiailag biztonságosabb és környezetbarátabb, sőt, környezetkímélőbb is. Ugyanakkor amerikai kutatók szkeptikusak. „Az intenzív létesítmények csökkenthetik a háziasított és a vadon élő állatok közötti interakciókat és betegségeiket, de ha egy betegség bejut a belsejébe, akkor futótűzként törhet ki az állatok között” – mondta például Matthew Hayek, a New York-i Egyetem környezettudományi adjunktusa, aki szerint nagyon kevés bizonyíték arra, hogy ezeknek az intenzív létesítményeknek a valóságban megvannak ezek az előnyei.
