Ha az eddigi gyors és sikeres intézkedések ellenére nem sikerült megfékezni a száj- és körömfájás járványt, annak a marhahús és tej-/tejtermék árakra drasztikus hatása lehet. Ezekben a napokban is folyamatosan számolják fel az érintett szarvasmarha- és sertéstelepeket, ezrével hullik az állat.
Vágják a marhát, a sertést
A kisbajcsi és a szlovák-magyar határhoz közel kialakult ragadós száj- és körömfájás (RSzKF) fertőzések után a Győr-Moson-Sopron megyei Levélen is igazolta a betegség jelenlétét a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma. Levélen összesen 3000 állatot kell levágni a vírus miatt. A térségben egy sertéstelepen, sőt, a település 10 kilométeres körzetébe eső településeken az összes sertést március 31-ig házi vágással le kell vágni. A házi vágást előzetesen be kell jelenteni mintavétel elvégzéséhez. Az állatok tulajdonosai a még nem vágásérett, illetve nem vágási céllal tartott állatok piaci értéke mértékéig kártalanításra jogosultak.
Széllel is terjed…
Az RSzKF betegség rendkívül könnyen, akár széllel is nagy távolságra terjed. A Győr-Moson-Sopron vármegyei Kormányhivatal állategészségügyi szakemberei már szerda reggel megkezdték az állomány vakcinázását annak érdekében, hogy a telep felszámolásáig a vírusürítés minimálisra csökkenjen. Az állatok leölése napokon belül szintén megkezdődik, írta a Nébih. A járványügyi nyomozás, kiemelten a kontaktgazdaságok felderítése és vizsgálata folyamatban van.
Tragédia lenne a vadállomány fertőződése
A megelőzés, a védekezés nem csak az állattenyésztésben élő állatok miatt fontos. A napokban Prof. Dr. Sótonyi Péter, az Állatorvostudományi Egyetem rektora kijelentette: a ragály terjedésében hatalmas szerepe van a fegyelmezettségnek. A megakadályozás egyféleképpen történhet: az állatmozgásokat minimalizálni kell, az állatvásárokat megszüntetni, most még az adott gócban, de ha szükséges, akkor az egész Dunántúl, vagy az egész ország területén. A védekezést nehezíti, hogy országos vakcinázási kampány csak történhet, ha egész Európa megfertőződik. A vakcinázásnak több gyenge pontja van, az egyik az, hogy nem a fertőzés, hanem a klinikai tünetek ellen véd. Ezt árnyalja az, hogy a száj- és körömfájásnak széles a gazdaspektruma, a különböző állatfajok különböző módon reagálnak rá. A szarvasmarhát könnyebben lehet vakcinázni, de az sem élethosszig jelent védelmet, ez esetben például fél évig. A többi faj 3-4 hónappal később már fertőzhet. A sertés például nagyon rosszul vakcinázható, mondta Dr. Fodor László, korábbi járványtani és mikrobiológiai tanszékvezető a Telexnek. Így vadállatok is terjeszthetik a betegséget, amivel kapcsolatban Tenk Miklós rektor rámutatott: az egyik legnagyobb tragédia lenne, ha a vírus a vadállományba kerülne, mert nem tudjuk fertőtleníteni a vadállatokat.
Drasztikus következménye lesz, ha nem sikerül a védekezés
Miután a fertőzéssel érintett telepeken a hazai szarvasmarha-állomány mintegy 2%-a élt, egyelőre nincs árfelhajtó hatása a fertőzéseknek és a kényszervágásoknak – mondta a Portfoliónak Szabó István, az OTP Bank agrárgazdasági értékesítési igazgatója. A szakember áruhiánytól, ellátási nehézségtől sem tart jelenleg. Ugyanakkor, ha az exportra szánt tej nem tudja elhagyni az országot, a felgyülemlő árukészlet a belföldi piacon árcsökkentő hatású lehet. A legnagyobb veszély természetesen az, hogy ha nem sikerül a járvány, a fertőzések lokalizációja, és ha több telepen kell leölni az állatokat. Ennek már drasztikus áremelkedés lehet a következménye a hús- és tejtermékeknél. (A szlovák fogyasztók körében máris érzékelhető a járvány következménye, sokan feltöltik a készleteiket e termékkörökből.) Jó hír ugyanakkor, hogy a húsvéti szezon előtt a juhágazat érintetlen a járványtól, az export e szegmensben folyamatos.
