fbpx

Szarvasmarha herpesz újra, itt az ősz, kell a védekezés

Írta: Kohout Zoltán - 2025 október 09.

Németországban tavaly több IBR/BHV-1 eset miatt védőövezetet jelöltek ki, majd a zónát előzetesen feloldották, miután a gócokat sikerült kontroll alá vonni. A történet üzenete nem német sajátosság: a BHV-1-től „mentes” státuszú országokban is előfordulhatnak szórványos kitörések, ha a telepi fegyelem megbicsaklik. Ez a tanulság itthon is érvényes: az őszi állomány­mozgások, beszállítások, istállóváltások idején a biológiai biztonság dönt a 2026-os szezon egészségügyi kockázatairól. Márpedig itthon is vannak kezeletlen állományok…

szarvasmarha
Fotó: Horizont Média/Kohout Zoltán

Miért kritikus a BHV-1 az állattartónak?

A BHV-1 (IBR) felső légúti és szaporodásbiológiai tüneteket okoz, abortusz is előfordulhat, a tejelő és húsmarhatartásban pedig tartós teljesítmény­romlást okoz. A vírus latensen fennmaradhat és stresszre újraürülhet, ezért a „látszólag egészséges” egyed is kockázat. A betegség emberre ártalmatlan, de komoly gazdasági következménye a kereskedelmi korlátozás, a selejtezés és a termelékenység esése.

Hol tart Európa – és mit jelent ez nekünk?

Németország 2017 óta országos „BHV-1-mentes” státuszban van, mégis előfordulnak lokális események – tipikusan beszállítási láncok, jogsértő állatmozgások, bio­biztonsági hibák mentén. Az EU-ban a tagállamok térképen jelzik, hol van mentes státusz, illetve jóváhagyott mentesítési program. Magyarországon is szigorú szabályok védik a mentes állományokat (pl. kétszeri szerológiai vizsgálat karantén alatt), és csak IBR-mentes bikától származó szaporítóanyagot lehet használni. Ugyanakkor szakmai berkekben azt tapasztalják: előfordulnak fertőzött szarvasmarha-állományok, amelyeknél mégsem zajlik mentesítés”.
Ez azt jelzi, hogy az IBR fertőzöttséggel való számolás nem elméleti probléma: vannak telepek, ahol a fertőzöttség ismert, de nem kezelik azt mentesítési programmal.

10 telepi lépés, amivel valóban csökkenthető a kockázat

  1. Zárt telepi forgalom: beszállítás csak előzetes szeronegatív igazolással (vagy DIVA-vakcina státusz dokumentálásával), érkeztetéskor elkülönítőbe.
  2. Kötelező karantén: a szabályozás szerint új egyed 30 nap elkülönítés + két szerológiai vizsgálat 21 nap különbséggel (csak dupla negatív után mehet az állományba).
  3. Be- és kilépési protokoll: fertőtlenítő lábfürdő, egyirányú útvonal, látogatói napló, eszköz- és ruhacserék.
  4. Semen/embrió kontroll: kizárólag igazoltan IBR-mentes állattól/telepről.
  5. Kontaktok csökkentése: közös legelő, itató, jármű- és eszközmegosztás kerülése a szomszéd állománnyal.
  6. Célzott vakcinázás: DIVA-vakcinák telepi protokoll szerint (diagnosztikailag elkülöníthető antitestprofil), főleg magas kitettségű állományokban.
  7. Stresszmenedzsment: elletés, leválasztás, szállítás körüli stressz csökkentése a reaktiváció mérséklésére.
  8. Rendszeres státusz-monitoring: telepszintű szerológia és célzott PCR gyanú esetén.
  9. Képzés, fegyelem: dolgozói oktatás, ellenőrzőlista napi használata; a szabály az szabály – „egy kivétel = kockázat”.
  10. Gyors beavatkozás: gyanú esetén azonnali izolálás, hatósági értesítés, mozgásstop – így lehet a gócot telepszinten tartani.

Fontos üzenet: nem elég a „pipa”

A Borken környéki esetsor a magyar állattartásnak is hordoz fontos üzenetet. Ismét bebizonyosodik, hogy a „mentes” státusz fenntartása nem „adminisztratív pipa”, hanem napi telepi gyakorlat. Ha a beléptetés, a karantén vagy a mozgásnapló hézagos, heteken belül zóna, kereskedelmi korlát és akár teljes állományfelszámolás lehet a következmény. A bio­biztonság legolcsóbban ősszel „vásárolható meg”: ilyenkor dől el, hogy tavasszal csak termelni kell-e, vagy krízist kezelni.


Agrárágazat Tudástár – Szarvasmarha herpesz (BHV-1)

A szarvasmarha herpeszvírus (BHV-1, IBR) a marhaállományok egyik legfontosabb fertőző betegsége, amely légzőszervi és szaporodásbiológiai tüneteket, tejhozamcsökkenést és termelési veszteséget okoz. Bár Magyarország mentesítési programmal rendelkezik, az őszi állatmozgások idején nő a behurcolás kockázata. A megelőzés alapja a zárt telepi forgalom, a karantén, a szerológiai vizsgálat és a DIVA-vakcina használata. A napi biobiztonsági fegyelem fenntartása elengedhetetlen a járványmentes állomány megőrzéséhez.

▼Hirdetés

▼Hirdetés