Európa nagyon szeretne függetlenné válni az amerikai és ukrán szójától, de még az impozáns tavalyi, sőt, a rekordnak ígérkező idei termés is csak egy (nagyobb) csepp lesz a tengerben. Európa 15-17 millió tonnát használ fel szójából – ebben a 3 millió valóban nem túl sok. De miért fontos ez?
A rekord sem elégíti ki az igényeket
Az EU idén növeli az ukrán és kanadai szójabab behozatalát a szezon elején. Idén várhatóan rekord közeli lesz az európai termés – a Tallage 3 millió tonnát vár (+5% tavalyhoz képest) –, de még ez is nagyon kevés. Az Európai Bizottság szerint a 2024/25-ös év első 6 hetében az uniós országok 1,2 millió tonna szójababot importáltak, ami 20%-kal kevesebb, mint a 2023/24-es év azonos mutatója (1,5 millió tonna). Ugyanakkor a jelentési időszakban Brazília továbbra is a szójabab fő szállítója az EU számára, az összes szállítás 75%-os részesedésével. Az előző szezon azonos mutatójához képest azonban 5%-kal (863 ezer tonnára) csökkent a brazil szójabab importja. Emellett az USA-ból érkező szállítmányok 63%-kal (175 ezer tonnára) csökkentek. Ugyanakkor a beszámolási időszakban az Ukrajnából származó behozatal 62%-kal (115 ezer tonnára), a Kanadából érkező behozatal 82%-kal (39 ezer tonnára) nőtt. Az Európai Bizottság júliusi becslése szerint az EU 2024/25-ben évben 13,44 millió tonna szójababot importálhat, ami 2%-kal haladja meg az előző szezont.
Nyomós okok szólnak a függetlenedés mellett
Az EU tagállamai Körülbelül 16-17 millió tonna szójababot használnak fel, főleg állati takarmányozásra. Az EU fehérjeszükséglete sajnos nagymértékben támaszkodik a szójababimportra. A tagországok csak a megművelt terület 1,7 százalékán termeltek szóját 2023-ban, igaz, idén ez jelentősebben nőtt, követve azt a trendet, hogy a szójatermesztés iránti érdeklődés élénkülésével az európai szójatermesztési terület 10 év alatt csaknem megháromszorozódott.
Európa a szója- és fehérjenövény-függőség csökkentését több okból is forszírozza. Egyrészt az amerikai és keleti szóják döntő többsége GM-alapanyag, másrészt nyilván sokkal nagyobb CO2-kibocsátással jut el Európába, mint a helyben termelt. A takarmányozás miatt továbbá a szója az európai termelőknek is stabil üzlet.