A fokozott kereslet alapján könnyen elképzelhető, hogy jövőre megindul a szója termőterületének növekedése, 3 éven belül pedig hat számjegyűvé válhat a szójával vetett terület. Ez lényegében duplázódást jelent majd, és komoly kihívás elé állítja a fehérjenövény vetőmag-előállítóit, forgalmazóit, integrátorait. A gazdasági realitás azonban kétségkívül indokolja a kisebb költséggel és stabilabban termeszthető szója térhódítását.
Konkurensek összevetése
Múlt havi számunk gondolatmenetét folytatva ezúttal azt járjuk körbe a szója versus kukorica témakörben, hogy milyen vetésterület-növekedés várható az aktuális és trendjellegű gazdasági, termeszthetőségi viszonyok közepette. Jelenleg mind több elemzés jut arra a következtetésre, hogy a klímaváltozás és a műtrágyaárak növekedése logikusan a stressztűrőbb és egyben kisebb költséggel termeszthető növényfajták felé fordítja a térség termelőinek figyelmét. Ez különösen az egymással „konkuráló” kukorica és szója összevetését teszi kézenfekvővé.
100 ezer hektárra nőhet a vetésterület
Idén idehaza 1 millió 40 ezer hektáron vetettek és 940 ezer hektáron arattak szemes kukoricát. Nem csak a betakarítható terület, hanem sajnos a hozamcsökkenés is jelentős volt: idén az aszály miatt az ötéves átlagnak csak felét sikerült realizálni. Szóját 67 ezer hektáron vetettek és arattak, s e kultúrában az ötéves átlaghozamhoz mért csökkenés csupán 24 százalékos volt. Szembeötlőek továbbá a szója termesztési előnyei: minőségi vetőmag használata esetén lényegében nem igényel drága N-műtrágyákat, szárítást, továbbá kisebb hektárhozamú tömege révén a logisztikai költségek is alacsonyabbak. Bene Zoltán, a szójavetőmag-előállítás, és terménykereskedelem egyik ismert hazai szakembere szerint mivel nem elszigetelt jelenségről, hanem az utóbbi években megfigyelhető trendről van szó, könnyen elképzelhető, hogy tömegesen fordulnak kukoricás gazdák a szója felé. – Úgy véljük, reális, hogy három éven belül akár 100 ezer hektárra vagy kicsivel fölé nőhet a szója vetésterülete. Nem életszerű és nem is kívánatos, hogy a kukorica drasztikusan visszaessen, de nagyon sok érv szól a fehérjenövény-termesztés mellett, ami érthető módon gyakorol hatást a gazdák vetésterveire – mondja a Karintia Kft. cégvezetője.
Támogatás, élettan: sok az előnye
Ez komoly kihívás elé állíthatja a hazai ágazat vetőmag-előállítóit – hiszen már idén is kérdéses, hogy tudnak-e jövőre elegendő mennyiségű vetőmagot biztosítani válaszul a növekvő hazai igényekre. Különösen úgy, hogy nemcsak itthon, hanem egész Európában tapasztalható ez a fokozott kereslet. Ausztriában például három év alatt 40 százalékkal nőtt a szója-termőterület 93 ezer ha-ra – annak ellenére is, hogy ott nem kap termeléshez kötött támogatást ez a növény. 2023ban pedig további emelkedést prognosztizálnak. Idehaza viszont, mint stratégiai növény, kap támogatást, nem is keveset: a szakemberek előzetes kalkulációja szerint ez jövőre elérheti a hektáronkénti 90-100 ezer forintot is. Ezzel már 1 tonnás hektáronkénti átlagterméssel nullszaldós, felette pedig nyereséges a termesztése. Az idei aszályos évben az átlag 1,9 tonna volt, ami durván 200-250 ezer forintos profitot termelt a szójásgazdáknak.
A támogatás nagyságrendje Bene Zoltán szerint még arra is elegendő, hogy az új belépőket vagy visszatérőket bátorítsa a szójatermesztésre. – A támogatás megadja azt a biztonságot, amibe az első, kezdeti technológiai hibák, próbálkozások okozta esetleges kiesések is beleférnek. Erre szükség is van, mert bár egyre több a tapasztalat, de azért a szója igényli a technológiai jártasságot, fegyelmet – mondja a cégvezető.
Ugyanakkor a szójásokat a növényélettani sajátosságok is „támogatják”, hiszen a fehérjenövény kiváló elővetemény például kalászosoknak. Nitrogén pótlása nélkül képes megkötni és felvenni azt, gyökerei pedig jól lazítják a talajt.
Messze vagyunk az önellátástól…
A támogatás kérdéskörének egy másik szempontja a szója piaca. Miután Európa és Magyarország is importkényszerben van, nehezen képzelhető el olyan helyzet, amikor ne lenne vásárló a fehérjenövényekre. – Kétharmados vagy még annál is nagyobb mértékben függünk a génmódosított tengeren túli alapanyagoktól. Ez magasan felértékeli a GMO-mentesen előállított hazai és európai szóját, nyilván a verseny nem lesz most egyszerű az olcsóbb GMO-s babbal, de véleményem szerint a kiváló minőségű hazai mentes szójára fennmarad a piaci kereslet – összegzi tapasztalatait Bene Zoltán. Cégvezetőként egyébként meggyőződése, hogy ma már nem elég, ha egy integrátor, egy vetőmag-forgalmazó csupán a vetőmag értékesítésében vesz részt. – Ahhoz, hogy a láncolat végén a gazda teljes körű kiszolgálást kapjon, ahhoz az integrátoroknak a technológiai ismeretektől az aktuális terménypiaci híreken át a trendek mögött húzódó összefüggéseket is mint tudásszolgáltatást folyamatosan biztosítani kell a partnereiknek. A TTF a holland tőzsde gázárjegyzései, az EUR/HUF árfolyam követése, a BUBOR, a FOREX swap, a terménypiaci hírek fürkészése, elemzések, szolgáltatóként már a napi rutinok részeivé kellett, hogy váljanak. A szaktanácsadói hálózat feladata ezenfelül, hogy a termőhelyi adottságoktól és a megfelelő fajtaválasztástól a terményértékesítési megfontolásokig, sőt akár az óráról órára változó piaci helyzetről is értékes, hasznos tudást adjanak a gazdapartnereknek. Ez azért is indokolt, mert ebben a rendkívül változékony gazdasági környezetben az árak szokatlanul volatilissá váltak. A szója esetében az ármozgás 10 ezer forintot is jelenthet egy adott napon belül. Lefordítva, ez az árkilengés – az idei szerénynek mondható átlagterméssel számolva is – az éves termelési költségünk 3-4%-át is elérheti.
Bánhatja, aki most nem vált
A fehérjenövény-szegmensben általánossá váló meggyőződés mostanában, hogy a kockázatok enyhítésének egyik legjobb módja az olyan, stabilabban termeszthető és jövedelmezőbb növények felé váltani, mint a szója. Sokan úgy fogalmaznak, hogy a piaci és időjárási kihívásokkal nem szembeszállni, harcolni érdemes, hanem alkalmazkodni hozzájuk. Azzal is érvelnek, hogy a takarmányozási és (egyelőre kisebb részben) humán élelmezési iparban egyre nő a kereslet iránta. – Egyetértek ezzel, mert a gazdasági válság sajnos tartósnak ígérkezik, ami felértékeli az „energiatakarékos” növények jelentőségét, hasznát. A megoldás a szemünk előtt hever. Rendelkezésünkre áll egy inputtakarékos, Pannon régióban eredményesen termeszthető, keresett növényünk, ami képes a levegőből megkötni a N-t, így magát ellátni nitrogénnel. Meggyőződésem, hogy aki most nem vág bele, az utólag bánni fogja, hogy nem tette. Tudni kell, hogy ez a szegmens szűkebb, mint a kukoricáé, itt nincs olyan bőség vetőmagkínálatból, mint például kukoricából, érdemes tehát mielőbb dönteni a jövő évi vetési tervről, és gondoskodni a termőhelyi adottságokhoz és a gazdasághoz illeszkedő vetőmagról – véli Bene Zoltán.
Kohout Zoltán
