A térségben nem, de itthon idén is nagy üzlet lehet a szója

Szójából akkora a felhasználási igény Európában, hogy nem lehet eleget termelni, de azért nem mindegy, hogyan nyomulnak a szomszédos konkurensek. Ebből a szempontból még úgy is biztatóak a hazai kilátások, hogy tavaly nagyot nőtt a vetésterület. Ha az idő is jó lesz, tarolhat a piac.

Sosincs elég

Európa évente mintegy 27 millió tonna szóját használ fel, de az EU csak 3, a kontinens az ukránokkal együtt szűk 10 millió tonnát képes előállítani. Ezért bizonytalan eredetű, illetve biztosan GM-alapon termesztett alapanyagot vásárol Dél- és Észak-Amerikából, illetve Ukrajnából. (Az Európai Bizottság tavaly júliusi becslése szerint az EU 2024/25-ben 13,44 millió tonna szójababot importálhat, ami 2%-kal haladja meg a korábbi szezont.) A cél viszont az, hogy Európa önellátó vagy kevésbé kitett legyen az importnak. Ezért is támogatja nagy pénzekkel a termelést az Európai Unió.

100 ezres profit ígér hektáronként

Tavaly itthon és Európában is nőtt a szója-termőterület, de nálunk nőtt a legnagyobb mértékben. A korábbi 60-70 ezer helyett 2024-ben 112 ezer hektáron került a földbe ez a fehérjenövény-vetőmag. A hozam ugyan nem lett akkora, mint a kedvezőbb időjárású 2023-ban, de a gazdák zöme így sem csalódott. A 2,3 tonnás országos átlagtermés jóval a fedezeti szint felett van. A szója átlagos hektáronkénti költsége durván 350 ezer forint körüli, míg a bevétel elérhette a 400 ezret is. A szója másik nagy vonzereje – stabil külpiacán túl – a termeléshez kötött szemesfehérje-támogatás, ami tavaly a 65 ezer forintjával hektáronként 100 ezer forint körüli profitot jelentett 1,5 tonnás termés felett.

Itthon versenyképes a konkurenseivel

A másik érv nálunk a szója összevetése a kukoricával és a napraforgóval. Hogy a kukorica versenyben maradjon a szójával árakban, ahhoz 7-8 tonnás átlagtermés kell. Ez az utóbbi években egyre kevésbé, illetve egyre kisebb területen sikerül. Tavaly-idén és várhatóan a jövőben még a toxinfertőzöttség is a kockázatok közt van. A napraforgó ugyan jobban bírja a klímaváltozást, de kitettsége, piaci bizonytalanságai, a konkurens exportőrök jelenléte miatt egyre kevésbé versenyképes a szójával szemben.

Mindez azt jelenti, hogy idehaza idén is nagyon jó kilátásai vannak a szójának. Egyre inkább valószínű, hogy megmarad a tavaly elért impozáns termőterület, sőt, akár további (nyilván szerényebb mértékű) növekedés sem kizárt. A kérdés csak az, lesz-e elég vetőmag…

Hazánk idén megőrizheti a vetésterület-növekedést

Ugyanakkor a közvetlen szomszédságunkban korántsem várható, hogy nő, sőt, akár csökkenhet is a szója-termőterület. Ukrajnában az utóbbi években lendületesen nőtt a szója-terület a kukorica rovására, de a tavalyi árak enyhítették a lelkesedést. Sőt, még az év végi dinamikus drágulás sem nagyon mozdított ezen. Ugyanis – ahogy a MezőHír is emlékeztet rá – a napraforgó 240 ezer forintnak megfelelő tonnánkénti ára messze meghaladja a vele azonos hozamszintekre képes és kisebb költséggel megtermelhető szójáét. Továbbá 6 tonnás kukoricatermés esetén még mindig ez utóbbi vonzóbb a gazdáknak. Mindezek miatt nem valószínű, hogy a szója vetésterülete megőrzi a tavalyi rekord szintet Ukrajnában.

A másik közeli konkurensünk Románia. A tavalyi, aszályos év ott még kiábrándítóbb volt, mint Ukrajnában – a gyenge termés miatt. A hozam romlása 32%-kal kisebb (214 ezer tonna) termést okozott, először termeltek kevesebbet, mint Magyarország. Részben ez is hozzájárult ahhoz, hogy a hazai szója még relatíve magasabb árakon is piacképes. Az AKI adatai szerint a szójabab tonnájának áfa és szállítási költség nélküli termelői ára 176 ezer forint felett volt decemberben. Ez nemcsak az ukrán és román, hanem a tavalyi decemberi szintnél is magasabb.