Május elején nemcsak nálunk eredtek meg az ég csatornái, hanem az USA szójatermő területein, Brazíliában, Argentínában és Ukrajnában is. Ez kedvezően hat a friss vetésekre. De amit az ember végez, az már nem ilyen egyértelműen pozitív. A vámháború szójapiaci viharai már elkezdődtek. A világpiac gyors ütemben rendeződik át. Valószínűsítem: nem rövid távon. Hogy mindez milyen hatással lesz a hazai szójaszektorra? Megmondom…
Céges döntések
Az, hogy milyen mértékben tudjuk GMO-mentes takarmánnyal ellátni piacunkat, sok tényezőtől függ, de jelentősége napról napra nő. Az egymásba érő állatjárványok nagyon fontos üzenete az, hogy a haszonállatok immunrendszerének gyengesége kritikus szintet ért el. Ahogy az emberé is! A hazai szójatermelési kedv alakulása és a termés sorsa a piaci „iszonyokhoz” való alkalmazkodás kiemelt stratégiai ponttá vált. Az, hogy az USA kiírja magát a szója világpiacáról, ott áreséseket okoz, miközben nálunk lehet ezzel ellentétes hatása is. De menjünk szépen sorban!
Elöljáróban két céges döntésről:
(1) Az ADM bezárja szójabab-feldolgozó üzemét a dél-karolinai Kershaw-ban. A hivatalos kommunikáció szerint ezt a vállalat globális lábnyomának, költségeinek csökkentési és konszolidációs tervének részeként teszik. Ugyanakkor azt is közölték, hogy a Crushing alszegmens (feldolgozóüzemi ágazat) 2024-es működési eredménye 844 millió dollár volt, ami 35 százalékkal alacsonyabb az előző évinél, mivel a Dél-Amerikából származó bőséges kínálat kiegyensúlyozottabb keresleti és kínálati feltételeket eredményezett, ami csökkenő feldolgozási jövedelmezőséghez vezetett. A tavalyi számviteli botrány részvényárfolyamot romboló hatásait mind a mai napig nyögi a cég, erre most kemény ellenszéllel néz szembe az Egyesült Államok és a kulcsfontosságú piacok, köztük a legfontosabb szójababimportőr, Kína közötti növekvő kereskedelmi feszültségek miatt.
(2) A CJ Cheil Jedang, Dél-Korea legnagyobb élelmiszeripari vállalata 2023 októberében részvényvásárlási megállapodást kötött a CJ Selecta részvényeinek 66 százalékának eladásáról a Bunge brazil leányvállalatának. Az ügylettől most a dél-koreaiak elálltak. Brazília a világ legnagyobb szójababtermelője és -szállítója. A brazíliai Minas Gerais-ban székhellyel rendelkező CJ Selecta az egyik legnagyobb szójafehérjekoncentrátum-exportőr, amely ipari egységgel rendelkezik Araguariban, kereskedelmi irodával São Paulóban és több fiókkal Brazíliában.
Kína és Brazília: új nyertesek
Nem kérdés, az amerikai vámemelések és ellenintézkedések legnagyobb nyertese – többek között – a nemzetközi szója- és szójatermékpiacokon Brazília. Kína mint a legnagyobb importőr, leállította amerikai szójaimportját, és kétoldalú tárgyalásokat folytat a brazilokkal szójaigényeinek biztosításáról. Az USDA szerint 2024-ben Kína több mint 27 millió tonna szójababot importált az Egyesült Államokból, 12,8 milliárd dollár értékben.
Az Amerikai Szójabab Szövetség (ASA) szerint „a rövid távú zavarok fájdalmasak, de a hírnevünkre, beszállítói megbízhatóságunkra és a kereskedelmi kapcsolatok stabilitására gyakorolt hosszú távú következményeket nehéz szavakba önteni”.
Ezek a folyamatok megerősítik Kínát abban a döntésében, hogy – egyébként Oroszországhoz hasonlóan – gyors ütemben növelje élelmiszer-önellátását. Az erre irányuló programok már elindultak, és az import szűkülésében már tetten is érhetők. Ráadásul Zhao Chenxin, a Nemzeti Fejlesztési és Reformbizottság igazgatóhelyettese megjegyezte, hogy az olyan amerikai növények, mint a szójabab, a kukorica és a cirok, amelyeket Kínában főként takarmánygabonaként használnak, „könnyen helyettesíthetők”, és hogy a globális kínálat „teljesen elegendő”. Az amerikai szójaexport súlypontja tehát áthelyeződik. Máris Mexikó lett az első számú célpiaca. Az amerikai élelmiszer- és mezőgazdasági-export 65 százalékos növekedésével az elmúlt négy évben Mexikó valószínűleg megelőzi Kanadát mint az amerikai termékek első számú célpontja. Mennyiségi alapon a kukorica, a sertéshús, a tejtermékek, a szójabab és a baromfitermékek alkotják a Mexikó által vásárolt öt legnagyobb amerikai árucikket.
Friss szójamérleg
Mindez tetten érhető a legfrissebb globális szójamérlegen. Az április előrejelzés szerint az USA készletei már harmadik éve emelkednek, idén 9,3 millió tonnára, miközben a globális készlet is 83 millió tonnára nő, ami 19,4 százalékos készlet/felhasználási arányt jelent. A jó brazil és amerikai termés hatása tartósan terheli a kínálatot. A helyzetet Trump elnök sajátos elképzelései tovább bonyolítják. A szezonban egyébként 119 millió tonnás amerikai szójatermésre számíthatunk, a vetések pedig rendben haladnak, miközben a kivitelük az év eddig eltelt időszakában nem esett vissza. Ez annak köszönhető, hogy a Trumpra való felkészülés jelentős bespájzolásokban öltött testet a szójapiacon is. A tavaly utolsó negyedévi és az év eleji rendelések tehát még éreztetik kedvező hatásukat, de ez lassan kifut. Ugyanakkor az USA szójaolajexportja csaknem háromszorosára ugrott az elmúlt fél évben. E mögött a pálmazsír árának emelkedése, a dollár gyengülése és a szójaolaj árának mérséklődése ugyanúgy megtalálható, mint a politikai bizonytalanság.
Az amerikai szójaolaj március elejére a globális exportpiac legdrágább étolajáról egy év alatt a legolcsóbbra változott. Meg kell azonban jegyeznem, hogy időközben az USÁ-ban kezdeményezték a bioüzemanyagok bekeverési arányának jelentős emelését, ami felfelé húzhatja a belföldi keresletet is, így az árak várhatóan emelkedni fognak.
Eközben Brazíliában újabb történelmi csúcsot ér el a szójatermés, 170 millió tonnát. Márciusi babexportjuk 17, a lisztexportjuk 15 százalékos növekedést mutat. Az Európai Unió 2025/26-os előrejelzése a szójaterület 8,2, a termés 3,5 százalékos csökkenésével számol. A felhasználás csökkenése miatt az import valamivel a tavalyi alatt fog maradni. Az amerikai import aránya az elmúlt három szezonban jelentősen emelkedett. 2024/25-ben elérte az 54 százalékot. Az EU tehát az amerikai szója második legfontosabb piaca (volt?). A kölcsönös vámemelések 90 napos felfüggesztése (az USA 10 százalékos általános emelése kivételével) csak egy időrést teremt az import átszervezésére. Az ukrajnai import leginkább dara formájában érkezik az EU-ba. Trendje lassú emelkedést mutatott az elmúlt években, de februártól határozottan megugrott. 2024/25-ben az ukrajnai daraimport 42 százaléka Lengyelországba, negyede hozzánk érkezett.
Hazai kilátások és árak
Így érünk haza, ahol – a tavalyi 112 után – közel 100 ezer hektáron terveznek szóját vetni idén. Az AKI PÁIR adatai szerint a szójabab áfa- és szállítási költség nélküli termelői ára 170 ezer forint/tonna (+5%) volt április második hetében. A full-fat (extrudált) szóját (30–40% nyersfehérje-, 17–23% nyerszsír- és legfeljebb 12% víztartalmú) 213 ezer forint/tonna áfa és szállítási költség nélküli áron értékesítették ugyanekkor. A chicagói árutőzsdén (CME/CBOT) a szójabab májusi jegyzése 361–383 dollár/tonna, a szójadaráé 318–330 dollár/tonna tartományban alakult április 7. és 17. között. A szójaolajat 991–1055 dollár/tonna között (májusi lejárat) jegyezték ugyanekkor.
Hazai szójamérleget számolni azért nehézkes, mert befelé jellemzően génmódosított, míg kifelé mentes termék áramlik piacunkról. A KSH adatai szerint 2024-ben 592 ezer tonna dara és 181 ezer tonna szójabab érkezett az országba, miközben 120 ezer tonna darát és 139 ezer tonna babot exportáltunk. A leginkább szembetűnő trend az import bővülése, leginkább dara formájában.
Következtetések
Az USA megbízhatatlanná válása hosszú távú piaci átrendeződést okoz a világgazdaságban, így a szójapiacon is. Bár úgy tűnik, az üzemanyag célú belső felhasználás emelésével megpróbálják az exportkiesést ellensúlyozni, ez az amerikai gazdák zsebét mindenképpen kedvezőtlenül érinti. Még azt is megkockáztatom, hogy az éppen folyó vetés számai is lefelé fognak módosulni. Ez Amerikában áresést, mindenhol máshol pedig áremelkedést jelenthet. Ez jól jöhet a hazai termelés motivációjának erősödése szempontjából. A szójatermelés melletti érveket évek óta mantrázzuk. Az agrotechnikai és piaci érvek mellett a támogatások is meggyőzőek. A szakértelem azonban nem hiányozhat. Immár nem kérdés, az öntözés alapvető feltétele az eredményes szójatermelésnek. A szemes fehérjenövények esetében nyújtott termeléshez kötött támogatási forma évi 15,9 millió eurós keretösszegben továbbra is elérhető a gazdák számára az alaptámogatáson és az újraelosztó támogatáson felül.
Stratégiai kérdés, hogy Baranya vármegyében egy új, 120 ezer tonnás feldolgozókapacitású üzem épül. A kérdés, hogy az előállított termékek a hazai piacot fogják-e kiszolgálni, vagy exportra kerülnek. Amennyiben maradnak, az önellátásunk ugrásszerű emelkedést mutat majd, ráadásul mentes formában.
Fórián Zoltán vezető agrárszakértő
Erste Agrár Központ, -Elemzés
