Szinte azonnal érvényesülnek a felgyorsított tarlóbontás előnyei

Az elmúlt években a mezőgazdasági inputanyagok – különösen a műtrágyák – ára jelentősen emelkedett, de ezt nem követték a termelői árak. Noha a tavalyi évben elindult az inputárak mérséklődése, a műtrágyák piacán továbbra is keresletcsökkenés tapasztalható, aminek egyetlen oka a bevételek hiánya. A 2023-as évben legrosszabbul a szántóföldi növénytermesztők jártak, hiszen az ő bevételeik több mint harmadával csökkentek egy év alatt.

Az oltóanyagok nélkülözhetetlenek

Az ilyen kedvezőtlen gazdasági környezetben, a visszafogott műtrágyahasználat következtében minden eddiginél fontosabbá vált a szármaradványokban rejlő értékek kiaknázása, növénytáplálásba való bevonása.

A szántóföldi növények termesztése során az aratás után a táblán maradó (száraz) vegetatív részek aránya a fő termék tömegével összemérhető (pl. búza, kukorica esetén 1–1,5-szeres), de olajnövények esetén (pl. repce, napraforgó) akár 2,5–3-szoros is lehet. Az aszályos időjárás ezt az arányt tovább billenti a szármaradványok javára. Ezek a látszólag haszontalannak tűnő tarlómaradványok (szár + gyökér) komoly mennyiségű növényi tápanyagot hordoznak magukban a következő kultúra számára, hiszen hektáronként akár 80–100 kg N, 30–50 kg P és 50–100 kg K hatóanyaggal egyenértékű hasznosítható tápanyagforrást is biztosíthatnak. Emellett nem elhanyagolható a szárbontás után a talajban maradó mezo- és mikroelem-tartalom is, tekintve, hogy talajaink fokozódó mikroelem-szegényedésének számos kedvezőtlen humánélettani hatása ismert.

Fontos azonban szem előtt tartani, hogy megfelelő agrotechnika és a szerves anyagok bomlási folyamatát szabályozó oltóanyagok alkalmazása nélkül valóban gondot jelenthetnek a tarlón hagyott növényi maradványok. Az okozott problémák kihatnak a talaj fizikai, kémiai állapotára és így művelhetőségére, tápanyag-szolgáltató képességére, de a növénykórtani helyzetre is. A tarlómaradványok bomlását segítő baktérium- és mikrogomba-oltóanyagok alkalmazása mára a technológia fontos része lett, a piacon már több mint 15 éve elérhetők ilyen célkészítmények. A tarlóbontásra szánt készítmények baktériumtörzsei a szármaradványok fő tömegét jelentő cellulóz-hemicellulóz és lignin bontása mellett nemcsak a kultúrnövényre gyakorolnak kedvező hatást, de a gyökérzónában koncentrálódó talajéletet is serkentik, aminek a fontosságát nem lehet eléggé hangsúlyozni.

Tarlóbontó készítmények alkalmazásával a növényi kórokozók élettere leszűkül, a termelt sziderofórok segítségével a fertőzöttség veszélye is csökken.

Mivel a tarlómaradványok magas C: N aránya miatt rövid időn belül a nitrogén válik limitáló tényezővé a táblán, a pentozánhatás csökkentése érdekében az újabb fejlesztésű termékekben nitrogénkötő törzsek jelentenek megoldást erre a problémára is.

Nem is gondolnánk, de a tarlóhántás megfelelő technikai kivitelezése a talajnedvesség megőrzésén, a talajhőmérséklet szabályozásán és a gyomok regulázásán túl a cellulózbontó baktériumok optimális működéséhez is hozzájárul.

Az alapos szárzúzás a mikrobaközösség életére is kihat: a szervesanyag-részecskék méretének csökkenésével azok mikroorganizmusok által támadható felülete nő, így egyre nagyobb mértékben válnak lebonthatóvá. A tarlómaradványoknak a talajba forgatás előtti zúzása, darabolása megnöveli hozzáférhetőségüket a mikroorganizmusok számára, így javul a lebonthatóságuk.

A sikeres oltóanyag-használathoz elengedhetetlen a megfelelő termékválasztás: hiszen az elérni kívánt hatást más-más baktérium-összetétel biztosítja megfelelően. Jelentős különbség van a növényi maradványok kémiai összetételében, vagyis a cellulóz-hemicellulóz-lignin tartalomban, ugyanis ez utóbbi vegyület nagyon stabil, így csak olyan mikroorganizmusok gyorsíthatják a bomlás folyamatát, melyek rendelkeznek erre szolgáló speciális enzimekkel (Bacillus sp., Pseudomonas sp., Trichoderma sp.).

Változatos mikrobaközösséggel

Az oltóanyag-választást az alkalmazás idején meglévő meteorológiai körülmények (hőmérséklet, talajnedvesség) is jelentősen befolyásolják. A talajban élő baktériumok evolúciójuk során különböző hőmérsékleti, talajszerkezeti és nedvességi viszonyokhoz alkalmazkodtak, így ezeket figyelembe véve és kihasználva egyes hazai gyártók külön tarlóbontó oltóanyagokat forgalmaznak nyári és őszi-téli szárbontásra. Az oltóanyag beszerzésénél érdemes figyelembe venni a termesztett növényfajta kiválasztására is érvényes szabályt: a hazai mindig jobban teljesít. Előnyös tehát magyar fejlesztésű, hazai talajokból izolált fajokat tartalmazó oltóanyagokat választani. Ezek a helyi eredetű törzsek a kijuttatást követően mindig gyorsabban alkalmazkodnak a hazai körülményekhez, és további élettevékenységük is aktívabb lesz. Ráadásul a magyar termékekkel biztosan nem hurcolunk be olyan invazív vagy agresszív fajokat, melyek a talajéletet jelentősen átalakítanák, vagy a meglévő baktériumflórát elnyomnák.

A tarlóbontó mikrobiális készítmények felhasználásának még külön aktualitást ad, hogy alkalmazásuk az AÖP-ben 2 ponttal támogatott jó gyakorlatnak minősül.

Az észszerű tarlómaradvány-gazdálkodás a talaj hosszú távú védelmét is jelenti. A csökkenő szervestrágyázás miatt a tarlón hagyott növényi anyag lett a talajok legfontosabb szervesanyag-visszapótlási forrása. A hasznos talajbaktériumok segítségével felgyorsított szárbontás előnyei szinte azonnal – akár pár hónapon, egy éven belül – érvényesülnek, de, a rövid távú előnyökön messze túlmutatva, a talaj termőerejének fenntartása hosszú távon unokáink érdeke.

A talaj szervesszén-készlete jórészt a humuszhoz kötődik, amely viszont nagyrészt az elhalt mikrobiális sejtekből és anyagcseretermékekből halmozódik fel, oly módon, hogy ezek a parányi élőlények előzőleg a sejtanyaguk felépítése érdekében „megeszik” a növények gyökér- és szármaradványait és a gyökérváladékokat. Mára bebizonyosodott, hogy a talaj termékenységét jelentősen befolyásoló humuszanyagok képződésében vezető szerepe a mikrobaközösség változatos összetételének van, és nem a talajtípusnak vagy a termesztett növény fajtájának és életfolyamatának.

Versenyképes termelés viszonyai között a talajoltás az egyik módja annak, hogy pótoljuk azokat a mikrobákat, amelyek hatást gyakorolnak a humuszképződésre, a gyors és intenzív szárbontásra, valamint a talaj lekötött tápanyagainak felszabadítására.

A tarlóbontó szervezetek a humuszképződésre gyakorolt hatásukon túl szinte valamennyi életfolyamatukkal kedvezően befolyásolják a mezőgazdasági termőterületek ökoszisztémáját és diverzitását, segítik a talajerő megőrzését, végeredményben pedig hozzájárulnak a fenntarthatóság megőrzéséhez.

A tarlómaradványok szakszerű kezelése már az első alkalommal hozzájárul a növénytáplálás költségeinek csökkentéséhez, illetve hosszú távon a természet erőforrásaival való takarékosabb gazdálkodáshoz.

Magyar Talajvédelmi Baktérium -gyártók és -forgalmazók Szakmai Szövetsége