Mit és hogyan szükséges változtatni? Erre épült a Phylazonit Szántóföldi Akadémia tematikája
Nagyszabású szakmai napon boncolgatták a talajközpontú növénytermesztés legfontosabb tudományos és agrotechnikai kérdéseit a Phylazonit és szakmai partnerei Keszthelyen és Csongrádon. A rendezvényen Phyller talajbaktérium kijuttató, Hufgard mészszóró, Horsch talajművelő, valamint egy direktvetésre specializált vetőgép-bemutató is várta a gazdákat, akik egy új termékkel, a növényeket a száraz forróságban védő, úgynevezett naptejjel is megismerkedhettek.
Tudás a változtatáshoz
A szakmai rendezvényen Vajda Péter hangsúlyozta: a gazdák is érzik, hogy mind az időjárási, mind a piaci változások hatékony és gyors alkalmazkodást, változtatást sürgetnek a termesztéstechnológiában. Az Agrova ügyvezetője azonban rámutatott: a mikrobiológiai növénykondicionáló és talajjavító eszközök alkalmazását nem szabad új költségként felfogni. „A jobb talajállapot, az erősebb, egészségesebb növény kevesebb inputanyagot igényel, jobban bírja az időjárási kihívásokat, azaz jobb hozamot produkál. Így a talajközpontú gazdálkodás költségszerkezet- átalakítást, befektetést jelent, ami bőségesen megtérül” – mondta Vajda Péter. Hozzátette: a Phylazonit Akadémia célja pontosan annak a tudásnak az átadása, ami nem csupán a változtatás szükségességét hangsúlyozza, de meg is mutatja a gazdáknak, mivel és hogyan érhetik el céljaikat.
A rendezvényen Johannes Kamptner, a Calmit Hungária Kft. Calmit Agrar mezőgazdasági üzletágának regionális szakmai vezetője is megerősítette: az új szemlélet homlokterében a talaj megfelelő tápanyag-ellátottsága, szerkezetessége áll, nem kizárólag a növény. Ez a szemlélet választ ad a keleteurópai, így a magyar mezőgazdaság növénytermesztését érő kihívásokra is.
Még mindig nem elég a talajra fordított figyelem
Vajda Péter lapunknak adott interjújában megerősítette: „A sikeres növénytermesztéshez ma már nem elég kizárólag a talajművelésre koncentrálni – a kémiai és biológiai folyamatokat is integrálni kell a gazdálkodási gyakorlatba. A Phylazonit márkanév alatt futó talajbaktérium-készítmények és a hozzájuk kapcsolódó komplex szaktanácsadási rendszer abban segíti a gazdákat, hogy meglévő ráfordításaik észszerűbb újrastrukturálásával, valódi tudás alapú döntések mentén javítsanak a talajhasználat eredményességén.” A cégvezető hangsúlyozta, a talajra a legtöbb termelő még mindig nem fordít kellő figyelmet, különösen igaz ez a talajbiológiai állapotra. Szerinte ma már elérhetők korszerű, kiváló talajművelő gépek, ám önmagukban nem elegendőek a fenntartható gazdálkodáshoz. Úgy fogalmazott: „A jó víz- és tápanyagszolgáltató-képességű talaj csak akkor alakul ki, ha a fizikai, kémiai és biológiai állapot is kiegyensúlyozott.” Hozzátette, hogy a termőterületek jelentős részén megfigyelhető a mikrobiológiai diverzitás és a baktériumpopuláció számának súlyos csökkenése. Márpedig megfelelő baktériumállomány híján nem lehet stabil szerkezetű talajjal dolgozni.
A talajkémia és a szükséges technológia
Vajda Péter kiemelte, hogy a talajkémiai problémák – például a kalciumhiány vagy egyes elemek aránytalansága – szintén akadályozzák a tápanyagfelvételt. Emiatt kezdtek együttműködni a Calmit Agrarral, akik a kalcium pótlás jelentőségére hívták fel a figyelmet. Tapasztalataik szerint sokszor nem a tápanyag hiánya okozza a problémát, hanem az, hogy a növény nem tudja azt hasznosítani, ezért komplex szaktanácsadási rendszerbe foglalták a Phylazonit köré épített megoldásaikat, amelyben minden inputanyag és agrotechnikai beavatkozás hatását összehangolták.
Kérdésünkre – a baktériumkészítmények használata milyen beruházási igényt támaszt a termelő felé? – Vajda Péter azt mondja: „Ez inkább a meglévő források átcsoportosítását igényli, nem többletráfordítást. A Phylazonit Magyarországon egyedülálló módon rendelkezik olyan műszaki csapattal, amely segít a készítmények hatékony kijuttatásában. A kollégák először feltérképezik a termelő géppark ját, vetésszerkezetét és céljait, majd ehhez illesztik a mikrobiológiai beavatkozást. A kijuttatóeszközök felszerelését is támogatják, és ezek – tapasztalata szerint – nem drágábbak, mint egy traktor abroncsa, sőt, gyakran már az első évben megtérülnek.”
Azonnali hatás? Bizonyos esetekben igen
A szkeptikus termelők számára is megnyugtató lehet az az érv, miszerint bizonyos mikrobiológiai készítmények – például foszformobilizáló baktériumok – már az első évben érdemi eredményt mutatnak. Vajda Péter példaként hozta fel a gabonák esetét, ahol a foszforfelvétel jelentős része technológiai okokból akad el. A gyökérfejlődés serkentése és a patogén gombák elleni védelem szintén a mikrobiológiai készítmények érdemei közé sorolhatók. A kezelések hektáronkénti költsége a tapasztalatok szerint jóval a nitrogénműtrágyák alatt marad.
Az AÖP (Agrár-ökológiai Program) hatásáról szólva Vajda Péter elmondta, hogy az inkább katalizátorként működött, mintsem piacformáló tényezőként. A mikrobiológiai termékeket csak azoknak ajánlják, akik egyébként is alkalmaznák azokat – különben a csalódott tapasztalatok az egész szektorra rossz fényt vethetnek. Véleménye szerint a fenntartható talajhasználat ma már nem opció, hanem szükségszerűség, a környezeti és gazdasági nyomás miatt pedig a termelők nyitottabbá váltak az ilyen alternatív technológiákra. A Phylazonit már rég nem csupán baktériumkészítményt gyárt és forgalmaz, hanem egy olyan komplex tudásmegosztási és szaktanácsadási rendszert működtet, amely segít feltérképezni a talajműködést gátló, limitáló tényezőket – legyen szó kémiai, fizikai vagy biológiai problémákról. Ahol van saját termékük, ott azt ajánlják, ahol nincs, ott megbízható külső forrásokat javasolnak. Ahogy fogalmazott: „A célunk az, hogy a növény számára akadálymentesen rendelkezésre álljon a szükséges tápanyag – akár kevesebb műtrágyával is.”
A tápanyag-gazdálkodás kulcsa a sorrendiség
Imreh Gergő, a Via Naturalis Consulting Kft. innovációs és szakmai vezetője szerint a talajbiológiai megoldások és a szaktanácsadással kísért tápanyag-gazdálkodás nem ellentétei, hanem kiegészítői egymásnak. A Phylazonit rendszerében megjelenő talajjavító szemléletet a saját cégük részéről döntően a talaj- és levélanalízisre épülő tanácsadással tudják támogatni – különös tekintettel a célzott lombtrágyázásra és a racionális inputhasználatra.
Az adatelemzés csak az első lépés
A szakember elmondta, hogy vállalkozásuk elsősorban talajvizsgálati és levélanalitikai adatokat szolgáltat, de ezek mellett döntő fontosságúnak tartják az adatok értelmezését is. Véleménye szerint nem elég kielemezni a laboreredményeket: az igazi hozzáadott érték az, amikor ezek alapján a gazdálkodó konkrét és okszerű inputanyag-ajánlásokat kap. Hangsúlyozta, hogy nincs saját laborjuk, de mintavételt is vállalnak, különösen differenciált zónák esetében.
A cég fő tevékenységének azt tartja, hogy meghatározza: milyen tápelemekből van hiány a talajban vagy a növényben, és ennek alapján ajánlja meg, hogy milyen szerkezetű talajjavító, lombtrágya vagy alaptrágya alkalmazása lenne célszerű. Fontosnak tartja, hogy ezek a döntések ne érzékelődjenek a termelő számára újabb költségtételként, inkább egy tudásalapú input-struktúra átszervezéséről van szó.
Levélanalízis: a gyorsan terjedő „vérvétel”
A levélanalízis jelentőségét Imreh Gergő egy laboratóriumi vérvételhez hasonlította. Mint fogalmazott: „Míg a talajvizsgálat azt mutatja meg, mi van a „kamrában”, addig a levélanalízis azt, hogy a növény mit képes ebből hasznosítani. Ez a módszer egyre népszerűbb a gazdák körében, különösen a lombtrágyák kiválasztása előtt, mivel pontos képet ad a növény tápláltsági állapotáról.”
Azt is hozzátette, hogy míg a talajvizsgálati jegyzőkönyvek helyes értelmezését még sok termelő nem sajátította el teljesen, a levélanalízis adatai már sokkal gyakrabban kerülnek közvetlen döntéstámogatásra. Ennek oka szerinte a gyors, célirányos visszacsatolás, valamint az a tény, hogy sokszor a lombtrágyakeret 10–20 ezer forintos éves összege is jól racionalizálható.
A túltrágyázás többet árt, mint használ
Imreh Gergő kifejtette: korábban az volt a gyakorlat, hogy a műtrágyázást a növényfaj igényei szerint állították össze – például a foszforigényes kultúrákhoz foszforban gazdag készítményeket használtak. Ma azonban egyre inkább a talajállapothoz igazított inputhasználat kerül előtérbe. Ha például a talaj már eleve jól ellátott foszforral, akkor nem szükséges újabb foszfor kijuttatása – elegendő lehet annak mobilizálása mikrobiológiai készítményekkel. Ez egyúttal a környezeti terhelést is csökkenti.
Tapasztalataik szerint a túlzott műtrágyázás fiziológiai tüneteket is okozhat a növényben, a sótartalom növekedése fokozott vízigényt eredményez, ami különösen aszályos időszakban súlyosbítja a stressztüneteket. Hangsúlyozta, hogy ezekkel az összefüggésekkel a gazdák is egyre inkább tisztában vannak.
Limitáló tényezők feltárása és rangsorolása
A Via Naturalis Consulting munkája során minden gazdaságnál azt vizsgálja meg először, hogy mi az adott terület limitáló tényezője. Elmondása szerint Magyarországon még nem találkozott „tökéletes” talajjal – mindenhol akad valamilyen tényező, ami visszafogja a termésszintet vagy a minőséget. Ezeket a hatásokat rangsorolják, és ajánlást adnak arra, hogy mivel érdemes kezdeni a technológiai javítást.
Sok esetben ez a pH-korrekció, a kalciumhiány vagy éppen a talajbiológiai állapot rendezése. Csak ezután következik a makro- és mikroelemekkel való célzott beavatkozás. Ez a fajta tanácsadási logika jól illeszthető a Phylazonit rendszeréhez is, hiszen mindkét megközelítés a tényleges talaj- és növényállapothoz igazított, okszerű technológiát helyezi előtérbe.
Szakmai összefoglaló: célzott tápanyag-utánpótlás és precíziós talajvizsgálat
„A gazdálkodás hatékonyságát és fenntarthatóságát ma már nem lehet elképzelni adatvezérelt, célzott tápanyag-utánpótlás nélkül” – hangzott el a bemutatót követő szakmai előadásban, amely elsősorban a talajvizsgálatok gyakorlati alkalmazására és a precíziós talajjavítás lehetőségeire fókuszált.
A kiindulópont: a talajvizsgálati eredmények – ami bőven megtérül
Sok gazdálkodó ugyan rendelkezik talajvizsgálati jegyzőkönyvvel, ám kevesen használják azokat tényleges döntéstámogatásra. A cél az, hogy ne pusztán kötelező dokumentumként, hanem hasznos információként tekintsenek rájuk, és az adatok alapján differenciált tápanyag-visszapótlási stratégiát alakítsanak ki. Az előadó három foszforkészlet-kategóriát különített el: jól ellátott táblák, ahol mikrobiológiai készítményekkel mozgósíthatók a készletek; közepes ellátottság, ahol célzott komplex műtrágyákkal lehet optimalizálni az utánpótlást; P-hiányos területek, ahol radikálisabb beavatkozás szükséges – például szerves trágyázás vagy talajjavítás.
A precíziós technológiák – például NDVI-alapú vegetációs térképek, talajszkennerek vagy hozamtérképek – lehetőséget adnak a táblán belüli változatosság feltérképezésére. Ezek segítségével pontosan azonosíthatók a problémás zónák, így célzottan lehet beavatkozni, ami jelentős input-megtakarítással járhat. A példák szerint akár sok millió forintot megspórolhatna egy nagyüzem a műtrágya-felhasználás optimalizálásával, ha a valós talajkészletekre alapoz.
A fenntarthatóság és a talajélet szerepe
Az előadó hangsúlyozta: a túlzott műtrágyahasználat nemcsak a vízgazdálkodást és a környezetet terheli, de hosszú távon rontja a talajéletet is. A sófelhalmozódás, a savanyodás és a szerkezetromlás mind elkerülhetők lennének tudatos tápanyag-utánpótlással és talajjavítással.
A Via Naturalis munkájában két szint különül el: a szakvélemény- készítés és a szaktanácsadás szerepei. Annak érdekében, hogy a gazdák átfogó megoldást kapjanak, a cég elvégzi a talajvizsgálati adatok értelmezését, a terméshozamot korlátozó tényezők azonosítását táblaszinten. Emellett, igény esetén szaktanácsadást vállal konkrét tápanyag- és inputanyag javaslatok terén a kívánt termésmennyiséghez igazodva.
Új termék – naptej a növények UV-védelmére
A Phylazonit szakmai napján a növényeket érő extrém időjárási hatások – különösen a magas hőmérséklet, UV-sugárzás és csapadékhiány – is napirendre kerültek. A klímaváltozás nyomán a vegetációs időszakban egyre gyakoribbá válik a tartós hőstressz, ami negatívan hat a fejlődésre, a fotoszintézisre és végső soron a termés mennyiségére, minőségére is. Ezen környezeti kihívásokkal szemben a növények csak részben tudnak védekezni.
A hőstressz során a növények párologtatással próbálják hűteni magukat, de 30–36 °C felett a gázcserenyílások záródnak, így ez a mechanizmus leáll. Ez nemcsak a hőleadást korlátozza, hanem a fotoszintézis is sérül. Az UV- sugárzás ráadásul károsítja a növény DNS-ét, enzimeit és pigmentjeit is, ezáltal sejtosztódási zavarokat és hosszú távon terméscsökkenést okozhat.
A Phylazonit által bemutatott technológia, a Kristallkalk egy kristályos szerkezetű, mészkőalapú por, amelyet levélfelületre permetezve alkalmaznak. A termék hővédelmet nyújt a növényeknek, visszaveri az UV- sugárzást, mechanikai védőréteget képez a levél felületén, hozzájárulhat a tápanyag-utánpótláshoz a benne található kalcium révén. Továbbá az újrakristályosított szerkezet révén a „naptej” hosszabb ideig és stabilabban tapad meg a levélen, mint a hagyományos mészkő. Ennek köszönhetően eső vagy öntözés után is hatékony marad. Kísérletek szerint a naptej 8%-kal növelte a hozamot gabonánál és 6%-kal kukoricánál, javította a minőségi paramétereket (pl. hektoliter súly, fehérjetartalom), csökkentette a rovarkártételek mértékét. Ugyanakkor nem rontotta a fotoszintézis hatékonyságát, mivel a beérkező fény kis százaléka elegendő a folyamat fenntartásához.
Kohout Zoltán
Fotók: Horizont Média Kft./Kohout Zoltán
