Új trendek a szomorú terméseredmények láttán

Írta: Agrárágazat-2022/08. lapszám cikke - 2022 augusztus 06.

Erre érdemes figyelni az őszi kalászosok fajtaválasztásánál

Bár a hazai búza fele a cikk írásakor még lábon várja a „szenvedés” végét, a kombájnok hozammérője számos gazda kedvét a padlóra küldi az idei évben. Az első megyei adatok, nagy szórással, 2,3 és 6,7 tonnás hektáronkénti átlagról szólnak, az országos becslések szerint a 932 000 hektár őszi búza átlaga alig fogja elérni a 4 tonnát. A csalódás pedig a fajtaválasztásban is új trendek felé nyitja meg az utat.

Pest, Nógrád, Jász-Nagykun-Szolnok megye előzetes adatai szerint a gazdák még a 3 tonnás őszibúza-átlagot sem érik el. Az előző évben ezek a megyék 5,1 és 6,1 tonna közötti eredményeket produkáltak. Az 50%-os termésveszteséget minden túlzás nélkül nevezhetjük drámainak. Ha kiszámoljuk, hogy a bevétel kiesése ezekben a megyékben a mai búzaárak mellett meghaladja a 300 000 Ft összeget hektáronként, akkor az eredmény még elkeserítőbb képet mutat. A legfontosabb most többeknél a túlélés, és egy reális, illetve reálisabb cél kitűzése. Sok gazda azt hitte, hogy a 9-10 tonnás termésátlagok elérése lehet az egyetlen cél, míg be nem ütött a valóság. A kijózanító valóság pedig az, hogy a rekordtermések helyett a stabilitás kell, hogy a fókuszba kerüljön. A stabilabb termésátlagokkal kiszámíthatóbb a jövőnk is. Véleményünk szerint a jövőt a rövidebb tenyészidejű, korai érésű fajták jelenthetik. A korai érés ugyanakkor a korai kalászhányással együtt párban kell, hogy járjon. A többször emlegetett ökölszabály szerint ugyanis minden egyes nappal, amit a korai érés mellett a korai kalászhányással megnyerünk, 200 kilogrammal növelhetjük a hektáronkénti termésátlagunkat. Ez pedig nem elhanyagolható, főleg, ha a mai búzaárakkal számolva 25 000–30 000 Ft/ha összeget kapunk. Másik opció, hogy – amennyiben erre lehetőségünk van – egyszerre több, eltérő tenyészidejű fajtát válasszunk annak érdekében, hogy az időjárási szélsőségek eltérő fejlettségi fázisban érjék a gabonát. Kisebb eséllyel mérhető így „végzetes csapás” a termésünkre.

Ha már kevesebb, akkor legyen minőségi…

Érdemes továbbá azon is elgondolkodni, hogy mit tegyünk akkor, ha az egyre szélsőségesebb időjárás korlátozza a termésünk átlagát. A válaszért nézzük meg, hogy a szomszédos Ausztriában mit tesznek a gazdák szélsőséges körülmények esetén. Az alsó-ausztriai (Kelet-Ausztria) régió gazdáinak életét a rendkívül rossz minőségű kavicsos talaj mellett az alacsony csapadékmennyiség is nehezíti. Ebben a régióban szinte kizárólag a magas beltartalmú, prémium búzafajták kerülnek a talajba. Ennek oka, hogy a csekély, 5-6 tonnás termésátlagokból próbálják a gazdák a minőségi maximumot kihozni. Az idei évben a takarmány és a minőségi malmi búza között akár 30 000 Ft/t különbség is elérhető. Érdemes tehát ezt a lehetőséget is megfontolnunk, hogy ha a szélsőségek miatt már szerényebb mennyiséggel vagyunk kénytelenek beérni.

A stabilabb termésátlagokkal kiszámíthatóbb a jövőnk is

Egyre fontosabba N-hasznosító képesség…

Az idei évben nehezített pályán voltunk kénytelenek dolgozni. A hihetetlen mértékű inputanyag-áremelkedések a műtrágyaárakban mutatkoztak meg a leginkább. Négy-ötszörös N-árak mellett biztos, hogy megfontoltabban fogjuk a műtrágyabeszerzésünket végezni. És ha már kiszórtuk, és az esőtáncon is túl vagyunk, akkor a sorsunk egyre inkább átkerül a növény „kezébe”. De miért nem tartjuk meg legalább részben magunknál a gyeplőt?

A különböző fajták eltérő mértékben hasznosítják a nitrogént. A korlátozott mennyiségű és az ezzel párosuló kedvezőtlen csapadékeloszlás pedig tovább ront a helyzeten. Érdemes a fajtaválasztáskor ezt a szempontot is figyelembe vennünk.

Mindig csak a költség a biztos…

A bevétellel sajnos sohasem számolhatunk biztosan, a költségekre viszont annál nagyobb a ráhatásunk. Az irányítást itt is jobban a kezünkben tarthatjuk. A kalászosvetőmag-árak az idei évben megduplázódtak. Ez azt jelenti, hogy a tétje is megduplázódott a döntésünknek. Azonos egységárak mellett a vetőmag hektárköltségei viszont akár 20-30% különbséget is mutatnak. A jelentős eltérés oka egyes fajták alacsonyabb vetőmagnormájában keresendő. A szárazság ösztönből arra késztet sok gazdálkodót, hogy emeljük a normát, mondván „a többől talán több éli túl”. De ne feledjük, a korlátozott mennyiségben rendelkezésre álló nedvességért a megemelt vetőmagnormával ronthatunk a helyzeten, hiszen több növény fog az adott, rendelkezésre álló vízért konkurálni. Persze vannak helyzetek, amikor emelni kell a normán, gondolok itt például a megkésett vetésre, de alapesetben sok fajta tekintetében, megfelelő csíra- és ezermagtömeg esetén elegendő a 180–200 kg/ha vetőmagot kijuttatni egy hektárra. És hogy mennyit spórolhatunk ezen? A 40-50 kg-mal alacsonyabb vetőmagnorma a mai árak mellett több mint 10 000 Ft/ha megtakarítást jelent.

A szelekció sikeresebben hajható végre szélsőségesebb időjárási körülmények között

A hl-súly az idei mumus…

A hírek az elmúlt 10 év legrosszabb búzaátlagterméséről szólnak. Viszont a minőség tekintetében is komoly gondok vannak. Az idei „fő gonosz” a hektolitersúly. Szakemberek szerint idén 3-4 egységgel gyengébb árpáról és búzáról hallani. Az őszi árpa esetében például az elő- és utótisztítás után átlagosan 58-59-es hektolitersúlyról beszélnek. Az első vágások, melyek 7–10 nappal a szokásos betakarítási időszak előtt kezdődtek, nem ritkán még a zabnak is karcsú, 50 kg/hl alatti súlyokról szóltak. Ez nem csak a termésmennyiség miatt probléma. A takarmányárpa esetében jellemzően 62-63 kg/hl-súlyt ír elő a felvásárló. A búza esetében ez a paraméter 76-78 kg/hl. Néhány „hiányzó” kg/hl a hektolitersúlyban várhatóan nem okoz nagyobb fennakadást az átvételkor, viszont nem így az 5-7 kg/hl-t meghaladó csökkenés. Ez szélsőséges esetben az átvételt is meghiúsíthatja, a sörárpaszerződések osztályozottsági előírásairól nem is beszélve. Az árpa esetében minden bizonnyal megugrik a kereslet a stabilabban magas hl-súlyra képes kétsoros fajták iránt. A búzák esetében ugyancsak a fajtaválasztás egyik fontos szempontjává lép elő az adott fajta hl-súly-besorolása.

Nincs az a rossz, amiből ne születne valami jó…

Ami a gazdáknak fájdalmas csalódás, az „csemege” a nemesítőknek. A szelekció sikeresebben hajható végre szélsőségesebb időjárási körülmények között. A növény szempontjából optimális körülmények között a tudásbéli különbségek elmosódnak. Nem véletlen, hogy a mi Pannon régióra nemesített fajtáinkat a nemesítőink Törökországban is tesztelik. Ennek célja, hogy a magas hőmérséklettel párosuló rendkívül alacsony csapadékmennyiségek megmutassák a fajtajelöltek közti különbséget. Így válnak sikeresen szelektálhatóvá azok a fajták (törzsek), melyek hatékonyabban képesek tompítani a negatív hatásokat. Büszkék vagyunk arra, hogy több, a hazai piacon is már beszerezhető búzafajtánk, hosszú évek óta sikeresen vizsgázik Azerbajdzsán szántóin is.

A tanulnivaló mindenhol jelen van, csak idén egy kicsit töményebben…

De tekintsünk pozitívan a kihívásokra. Az idei év felkínálta a lehetőséget, hogy tanuljunk, igaz, most egy kicsit több a lecke. Persze mindegyik év tanít nekünk valamit, és a bölcs gazda holtig tanul. Az idei év legnagyobb tanulsága például, hogy nem feltétlenül a rekordtermés hajkurászása kell, hogy az elsődleges célunk legyen. Stabilabb terméseredményekkel kiszámíthatóbbá válik a jövőnk. Fülembe csengenek klímatanácsadónk, Németh Lajos meteorológus szavai, aki szerint a 2022-es évet vehetjük figyelmeztetésnek is, melyet nem érdemes félvállról vennünk. A szélsőséges időjárás ugyanis egyre inkább a mindennapjaink részévé válhat. És ezt ne feledjük akkor sem, amikor fajtát választunk.

Bene Zoltán
Karintia Kft.