Az Élet értelme

Ha valaki eddig nem, hát most megérti, miért nevezték eleink Életnek a búzát. A hazai árak soha nem látott magasságokban. Emelkedhetnek még? Miért? Meddig? Az „olcsó” inputok eközben lassan kifutnak. Merre tovább? Aratás idején talán nincs is időszerűbb téma az élelmiszer-gazdaságban.

A nemzetközi búzapiac sohasem volt unalmas. Most azonban különösen izgalmas. Feszülnek a húrok. Mekkora az az ár, ahol már visszaesik a kereslet? A hazai piacon már látszik, hogy a korábban az aratáskor egész évre bevásárlók csak két-háromhavi mennyiséget vesznek. Ennek oka egyértelműen a finanszírozás, illetve a költségek továbbhárításának bizonytalanságai. Mind a feldolgozók, mind a kereskedők számára kritikussá vált a többlet finanszírozása. Hová vezethet ez? A partneri kapcsolatok szakítópróba elé néznek. Kiviláglik, hogy ki milyen távon gondolkodik. Ha nem kapom meg a legmagasabb piaci árat, esetleg nem is azonnal, vajon kitartok-e korábbi partneremnél? Az efféle próbákra az elmúlt évek áringadozásai során bizony volt már példa, és sok volt a szakadás. Ezek fájdalmas dolgok, de előre visznek. Most is fel kell készülni a várható nehéz tárgyalásokra. Azt biztosan ki merem jelenteni, hogy kapcsolataink erőssége napról napra fontosabb versenyképességi tényezővé válik. Nehézségből pedig lesz bőven az előttünk álló hónapokban, években is. Ehhez szeretnék ebben a hónapban információs hátteret nyújtani a búzapiacról.

Feszített globális piac

Forr körülöttünk a világ. A nagyhatalmi harcok, ellátási gondok, időjárási anomáliák gyűrűjében lehet, hogy soha nem látott jövedelem keletkezik idén a hazai gabonatermelőnél, de mi lesz jövőre? Akár naptári, akár gazdasági évet tekintünk, az idei globális búzatermés elmarad az előzőtől. Ezzel szemben a felhasználás – ha lassuló ütemben is –tovább bővül. Ahhoz, hogy a termelés ezzel lépést tudjon tartani, folyamatosan új rekordokat kell döntenie. Ennek pedig erős korlátja a termőföld elérhetősége, a romló gazdálkodási körülmények, időjárási anomáliák, szállítási nehézségek és így tovább. Közép-hosszú távon tehát a búzapiac csökkenő készletszintre számíthat, ami a magas árak stabilizálódását jelenti. A Nemzetközi Gabonatanács várakozásai szerint ennek eredményeként a fogyasztás várhatóan már idén meghaladja a termelést. A készletek az év végi 282 millió tonnáról 277 millió tonnára csökkennek a 2022-23-as szezon végére. Az idei szezonra, 1 millió tonnával, 282 millió tonnára növelték a zárókészletet az egy hónappal ezelőtti becsléshez képest.

A csökkenő készletszintek hatását az ukrajnai szállítási gondok csak tovább fokozzák. Ahogy telik az idő, úgy szélesednek az ukrajnai gabona exportcsatornái. A Duna kezd egyre nagyobb szeletet kihasítani az ukrajnai termények kiviteléből. Májusban a búza háromnegyede már a folyami kikötőkön keresztül hagyta el az országot. A tengeri szállítási útvonal aknamentesítése kapcsán megindult tárgyalások, úgy tűnik, zsákutcába jutottak. Kikötői raktárak semmisülnek meg. Aligha tévedünk, ha azt feltételezzük, hogy az oroszoknak nem érdeke a gabonaexporton keresztül bevételhez juttatni Ukrajnát. Sokkal inkább az, hogy a saját, kazah és ukrán gabona felügyeletén keresztül a világ kiemelkedő ellátói legyenek, ráadásul igen versenyképes árakon. Jól látjuk: az élelmiszer igen éles fegyver. Ide kívánkozik az oroszok újabb rekordtermésre és exportra vonatkozó előrejelzése. Putyin néhány napja bejelentette, hogy az orosz gabonatermés elérheti a 130 millió tonnát, ezen belül a búzáé a 87 millió tonnát.

Folytatódott a műtrágyák árának ugrásszerű emelkedése
A KSH adatai szerint 2022 I. negyedévében a mezőgazdasági ráfordítási árak 37 százalékos növekedése a folyó termelőfelhasználás 41 és a mezőgazdasági beruházások árszínvonalának 12 százalékos növekedéséből adódott.
A folyó termelőfelhasználás összetevői jelentősen drágultak, a legnagyobb mértékben, 195 százalékkal a műtrágyák. 2020 vége óta folyamatosan emelkedtek a műtrágyaárak, az ugrásszerű növekedés 2021 III. negyedévében kezdődött. Leginkább a nitrogénműtrágyák ára nőtt, ezek közel 3,5-szer kerültek többe, mint egy évvel ezelőtt. A drágulás a műtrágyák alapanyagául szolgáló földgáz nagymértékű áremelkedésének a hatása.
A takarmányok ára jelentősen, közel 34 százalékkal nőtt, ezen belül az egyszerű takarmányoké 43, a keveréktakarmányoké 27 százalékkal. Az alapanyagok drágulása miatt a takarmányárak 2020 IV. negyedévében kezdődött emelkedése folytatódott, 2021 azonos időszakához képest 13 százalékkal kerültek többe a takarmányok.
A növényvédő szerek 13, az állatgyógyászati készítmények 9,5 százalékkal drágultak az előző év azonos időszakához viszonyítva. Az energia és kenőanyagok ára 32, ezen belül az üzemanyagoké 24 százalékkal nőtt.
A mezőgazdasági beruházásokon belül az épületberuházások árszínvonala 12, a gépberuházásoké 7,1 százalékkal emelkedett.
Mivel a ráfordítási árak a termelői áraknál jobban emelkedtek, így az agrárolló értéke 98,1 százalék volt 2022 I. negyedévében, szemben az előző év azonos időszakában mért 105,3 százalékkal.

Ez utóbbi rekord lehet Oroszország történetében, és kiviteli rekordokat is hozhat. Oroszországnak 2017-ben termett már több gabonája (135,5 millió tonna), de búzából eddig 86 millió tonna volt a rekord. 39 millió tonnás exportjával, amit ebben a szezonban is várnak tőle a nemzetközi előrejelző intézetek, Oroszország a világ legnagyobb búzaexportőre.

Sok tanulsága van annak, hogy India előbb lelkesen Ukrajna helyére akart lépni a gabona-világpiacon, majd gyorsan meggondolta magát. A másik kapkodó Indonézia, aki előbb betiltotta pálmaolajának exportját, majd a készlettorlódás után fokozni akarja. Mindkettő rövid időre összezavarta a piaci szereplőket és árakat. A fokozott hangulatban könnyű rossz döntést hozni. Ezért kell Önnek is olvasni az ilyen cikkeket.

2022/23-ban a teljes gabonatermelés 13 millió tonnás csökkenése úgy áll össze, hogy a kukorica (-13 millió t), a cirok (-2 millió t) és a búza (-1 millió t) termése csökken, de az árpáé (+2 millió t) és a zabé (+2 millió t) növekszik. A takarmány- és élelmiszer-felhasználás átlagosnál lassabb növekedésére vonatkozó előrejelzések ellenére, amelyek a potenciálisan magas árakhoz és az ebből eredő keresletarányosításhoz kötődnek, a világfogyasztás várhatóan új csúcsra emelkedik. A 2022/2023-as év végén 581 millió tonnára rúgó globális készletek az előrejelzések szerint 26 millió tonnával alacsonyabbak az előző évihez képest, főként a kevesebb kukorica és a búza miatt. A globális kereskedelem zsinórban második éve, 2 százalékkal, 407 millió tonnára csökken.

Ki arat az idén?

A 140 ezer forint körüli tonnánkénti piaci árak megnyugtatóak a gazdák számára. A termés az őszi és a tavaszi aszályok miatt csak közepes lesz, de a hozamok meghaladhatják a tavalyiakat. Nem volt olyan rég, amikor 1,2 millió hektár fölött volt a búza vetésterülete. Ma nem éri el a 900 ezer hektárt. Ebben a napraforgó sikere mindenképp benne van. (De nem időzített bomba-e a közel 700 ezer hektár napraforgó az ukrajnai gyárleállások fényében? Ez már egy másik cikk témája.)

A búza külkereskedelme már a Kormány regisztrációs intézkedése előtt is fordulatot mutatott. Az export mennyisége az első három hónapban 6 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól, míg az import 37 százalékkal nőtt. Arra számítunk, hogy a háború fokozódásával, az ukrajnai termés egyre növekvő kivitelével összefüggésben ez a tendencia tovább erősödött az aratás előtti hónapokban.

Mire számítunk?

• Az áremelkedések teljesen körülvesznek minket. Ilyenkor a gazdának is elő kell vennie a jobbik eszét és a számológépét annak érdekében, hogy eligazodjon a kiadások és a bevételek alakulása terén. A legfontosabb, hogy ne engedjünk a minőségből. Meg kell találni azt az ár-költség egyensúlyt, ahol az nem sérül.
• Mivel a gazdák tárolási kapacitásai lehetővé teszik, a piaci ármozgásokat ki tudják használni. Eközben azért ügyeljenek, hogy értékes piaci kapcsolataik ne erodálódjanak.
• E kézirat lezárásakor a chicagói tőzsde búzaárai éppen lefelé korrigálnak, Párizsban ellenkezőleg, újra emelkednek az árak. Látványosan volatilis a piac, erősek az ingadozások, de trend még mindig inkább felfelé mutat. Várakozásaink szerint még a nyáron látunk majd egy tetőzést, amit egy hosszabb korrekciós szakasz követhet. Ezt egy esetleges békekötés felerősítheti, de középtávon nem számítunk arra, hogy az emelkedő trend megváltozna.

Fórián Zoltán vezető agrárszakértő
Erste Agrár Kompetencia Központ