Izgalmas előadásokkal, esős szabadtéri fajtabemutatóval színesített országos kalászos szakmai napra invitálta az Agrártudományi Kutatóközpont Mezőgazdasági Intézet (ATK) az érdeklődő gazdákat és a szakterület média képviselőit június első felében. Az előadók ismertették a martonvásári kalászosok nemesítésének konkrét fajtáit, megismerhettük az aktuális világpiaci helyzetet, s nem utolsósorban megtudtuk, hogy ilyen búzaárak mellett most megéri többet termelni.
A termésnövekedésre erősen kihat az EU zöldítési programja
A rendezvényt Dr. Vida Gyula, az ATK főigazgatója nyitotta meg bevezetőjével, melyben vázolta a vetőmagszektor sajátos helyzetét, és kitért a mezőgazdaság élelmezésbiztonsági feladatára. Felhívta a figyelmet a klímaváltozás következményeire, a szükséges intézkedésekre, de célhoz vezető út helyes kiválasztásának szükségességére is. Nem biztos, hogy a jelenlegi zöldítési program biztosítani tudja a két különböző feladat végrehajtását, szerinte összhangot kell teremteni az élelmezésbiztonságot jelentő megfelelő termésnövekedés elérésében és a fenntartható, körkörös gazdálkodásra történő áttérésben. Az egyik nem csorbíthatja a másik eredményeit, ez pedig esetenként kompromisszummal fog járni. Bidló Gábor, az Első Pesti Malom- és Sütőipari Zrt. termelési igazgatója „A búza világpiaci helyzete és ennek hatása a hazai malomiparra” címmel tartott elődadást, melyben rögzítette azt a tényt, hogy a búza drasztikus áremelése lisztáremeléssel járhat. Az idei, hazai terméskilátásokkal kapcsolatban felhívta a figyelmet, hogy az ország különböző területei eltérő időben, más csapadékmennyiséget kaptak, így a terméseredmények eltérőek lesznek, de átlagban felülmúlják a kora tavasszal vártakat.
A gabonanemesítés 51 éve során 158 martonvásári fajtát állítottak elő
A martonvásári kalászosok nemesítésének legújabb eredményeit Dr. Mikó Péter, az ATK MGI Kalászos Gabona Nemesítési Osztályának vezetője ismertette. Elmondta, hogy a búzanemesítés során prioritásként kezelik a minőséget (sikérmennyiség, -erősség, reológiai tulajdonságok, speciális minőség); az abiotikus stresszekkel szembeni ellenállóságot, a hideg- és szárazságtűrést; a betegségellenállóságot. A gabonanemesítés 51 éve során 158 martonvásári fajtát állítottak elő, ebből legnagyobb számban őszi búzát (114), de található még a portfólióban tavaszi búza, őszi durumbúza, őszi árpa, tritikálé, tönkölybúza, őszi és tavaszi zab, alakor és egy tönke is.
A termelési költségszerkezet drasztikusan átalakult
Pógyor Zsolt, az ELITMAG Kft. vetőmag-szaktanácsadója előadásában az intenzív termesztési technológiára irányította a figyelmet a kalászosok felől megközelítve. Elmondta, hogy az őszi búza termelésiköltség-szerkezete drasztikusan átalakult 2022-ben a korábbi évekhez képest. A vetőmag költségének aránya lényegesen nem változott, minden más (növényvédő szerek, gépköltség és egyéb) csökkent, azonban a műtrágya költsége 16 százalékról 41-re emelkedett. Konkrét számokkal levezette, hogy a jelenlegi terményáraknál többszörösére növekedett az elérhető profit lehetősége, vagyis most jobban megéri többet termelni, mint előtte bármikor. Mivel az időjárást nem befolyásolhatjuk, csak a termelés intenzitására lehetünk hatással, annak növelése pedig a martonvásári fajták esetében meredeken emelkedő profitot eredményez.
A szakember egy checklista elkészítését javasolja, mely segít a profitorientált, intenzív termelés megvalósításában. Ennek pontjai:
• vetésforgó betartása;
• termelési cél figyelembevételével fajtaválasztás;
• elővetemény után tarlóhántásos talajművelés, lezárás;
• tápanyag-visszapótlás (talajvizsgálattal alátámasztva, szakember javaslatát figyelembe véve);
• talajoltás (a talajélet javítása, pH-szint beállítása);
• vízmegőrző talajművelés;
• minőségi vetőmag beszerzése (fémzárolt), annak szakszerű talajba juttatása;
• korai vetés előnyeinek kihasználása;
• fejtrágyázás;
• lombtrágyázás;
• stresszkezelés, biostimulátorok alkalmazása;
• termelési adatok begyűjtése, feldolgozása, következtetések levonása.
A legelterjedtebb martonvásári búzafajták: a nagy terméspotenciállal és kiváló, komplex betegség-ellenállósággal bíró Mv Ménrót; a bajnok, az Agrár Innovációs Díj nyertese, az Mv Nemere; az extenzív és intenzív termesztés mellett is kitűnő minőségű sikér- és jó fehérjetartalmú Mv Karéj; a javító minőségű búzák között az egyik legjobb termőképességű Mv Kolo és az újgenerációs, prémium minőségű Mv Mente. Hazánk legkedveltebb, ennek megfelelően legelterjedtebb őszi búzája a kiváló termőképességet és a jó malmi minőséget egyben tudó Mv Nádor. Piacvezető több éve, intenzív termesztésre ajánlott, ilyenkor akár 10 tonnát is hozhat. Ennek a korai érésű kalászosnak – rövid szára miatt – az állóképessége regulátor használata nélkül is kiváló. Az országos kísérletekben több évjáratban is 10-11 t/ha termést produkált egyes termőhelyeken.
A legnépszerűbb fajták közé kerülhet
Nagy sikerek várományosa az új, bőtermő Mv Seuso korai malmi búza. Az Mv Nádor utódjának szánják, annál többet is tud teremni, és minősége is jobb lehet a megfelelő technológia mellett. A fajtakísérletben átlagosan 8,14 t/ha-t termett, ezzel meghaladva a standard átlagokat. Betegség-ellenállóképessége figyelemreméltó, az intenzív termesztést meghálálja, ilyenkor 9-10 tonna is lehet a terméspotenciája. Magasabb, mint az átlag martonvásári fajták, megdőlésre hajlamos, érdemes szárerősítővel kezelni.
Prémium sütőipari kategóriát megközelítő minőséget tud az Mv Felleg, mely szintén egy újgenerációs fajta. Kiváló télállóság és állóképesség jellemzi, melyhez kiemelkedő szárrozsda-ellenállóság párosul. Ezek mellett elmondható, hogy az üzemi eredményei is szépek lettek, megbízható, magas terméspotenciálú fajtának bizonyult.
Takarmányminőséget tud, de rekordtermésre képes az Mv Kondás; ha valakinek a mennyiség a lényeg, annak javasolt ez a fajta. Szintén kimagasló a betegségellenálló képessége, speciális minőségének köszönhetően a keksziparban jól használható.
Ahhoz, hogy a társadalom tudjon fejlődni, el kellett kezdődnie a gazdálkodásnak, az agráriumnak, hogy bőséggel tudjon élelmet termelni. A vetőmag adja meg az újrakezdés lehetőségét, hogy új élet teremjen meg, hogy az emberiség tovább tudjon fejlődni. Sándorfy András, a Marton Genetics cégcsoport ügyvezető igazgatója
Barna Ferenc
