Egyre több csirkehúst eszünk – ami egyre több szerves hulladékkal is jár. Egy fiatal magyar agrárszakember azonban remek lehetőséget lát ebben. Kiss Nikolett Éva, a Debreceni egyetem doktorandusza azt vizsgálja, hogy mennyivel kisebb környezeti terhelést jelent a baromfitrágya használata a műtrágyával szemben. A K&H a fenntartható agráriumért ösztöndíjpályázat tavalyi díjazottjának eredményei igen kecsegtetők, hiszen az ökogazdálkodás megvalósítása mellett abban is segítséget nyújthat, hogy ellensúlyozza a műtrágya-ellátás esetleges zavarait.
Világszinten is több mint kétszeresére nőtt az ipari csirketermelés
Évente fejenként több mint 25 kilót csirkét eszünk, ez több, mint harmada a teljes húsfogyasztásnak a KSH 2020-as adatai alapján. Ez a trend nemcsak Magyarországon jellemző, világszinten is több mint kétszeresére nőtt az ipari csirketermelés az elmúlt 20 évben. A húsa miatt nevelt broiler csirke mennyisége 2000-ben 14,38 milliárd darab volt, 2020-ban pedig már közel 33,1 milliárd. Az ágazatnak tehát komoly szerepe van az egyre növekvő számú népesség élelmezésében.
Ezzel együtt viszont a nagyobb mennyiségű baromfitrágya hasznosítása is egyre jobban előtérbe kerül. Főleg azok után, hogy az Európa klímasemlegessége miatt született európai zöld megállapodás egyik célkitűzése a szerves trágya alkalmazásának erősítése és a műtrágya használat csökkentése, mivel ez utóbbi használata számos negatív környezeti hatással is jár, mint például a talajok savanyodása vagy a szervesanyagtartalom csökkenése.
Körforgásos szemlélet
Egy fiatal agrárszakember a körforgásos szemléletet előtérbe helyezve éppen ebben látta meg a lehetőséget. Kiss Nikolett Éva, a Debreceni Egyetem Állattenyésztési Tudományok Doktori Iskolájának hallgatója, a K&H a fenntartható agráriumért ösztöndíjpályázat PhD kategória 1. helyezettje azt vizsgálta, hogyan lehet minimalizálni a broiler csirke tartáshoz kapcsolódó környezeti terhelést és hasznosítani az ott keletkezett szerves hulladékot.
„A csirketermelés nemcsak az élelmezésben, hanem a termőföld tápanyagtartalmának fenntartható visszapótlásában is komoly szerepet játszhat. A komposztált és pelletált baromfitrágya (CPPL) ugyanis egy környezetkímélő termék. A feldolgozás folyamatának és az ezzel való növénytermesztés környezeti hatásai azonban sem hazai, sem nemzetközi szinten nem ismertek. A kutatásom ezért a környezeti hatások elemzésére irányult, amit életciklus-értékelés módszerrel, 11 hatáskategóriára vonatkozóan vizsgáltam. Ezek közül kizárólag kettő – a savasodási és az eutrofizációs potenciál – kivételével a CPPL előállítása jelent kisebb környezeti terhelést, így megfelelő tápanyag-utánpótló alternatívát jelenthet és ökológiai gazdálkodásban is alkalmazható” – számolt be kutatási tapasztalatairól Kiss Nikolett Éva.
Ez utóbbi eredmény azért kiemelt jelentőségű, mivel az Európai Bizottság az Ökogazdálkodási Akciótervben azt tűzte ki célul, hogy 2030-ig az ökogazdálkodással érintett mezőgazdasági területek aránya 25 százalékra növekedjen.
A műtrágyaellátás bizonytalan
A jelenlegi gazdasági és energiapiaci helyzetben pedig a bizonytalan műtrágyaellátás, az emelkedő beszerzési árak miatt és a termésbiztonság fenntartása érdekében is komoly szerepet kaphat a műtrágyák legalább részbeni kiváltása.
„A K&H a fenntartható agráriumért pályázatunk célja éppen az, hogy az agrárszakemberek új, innovációra nyitott generációját támogassuk, akik a fenntartható, illetve hatékonyságnövelő megoldásaikkal hozzájárulhatnak az ágazat fejlődéséhez. Örömmel tapasztaljuk, hogy az utóbbi években egyre inkább jellemző az állattartási és növénytermesztési folyamatok környezeti szempontú vizsgálata, ami hozzájárulhat ahhoz, hogy az ágazat kevesebb erőforrást használjon, ezáltal költségeit csökkentse és a környezetet kímélje” – mondta el Demeter Zoltán, a K&H Agrárfejlesztési főosztály vezetője.
Forrás: Sajtóközlemény
