Bezárás

A biológiai tápanyagfeltárás lehetőségei az őszi talajmunkák során

Írta: Agrárágazat-2022/09. lapszám cikke - 2022 szeptember 27.

A mezőgazdaság az év egyik legfontosabb munkacsúcsát, a kalászosok betakarítását befejezte. Persze a munka ezután sem áll meg, sőt, igazán most kezdődik, hiszen a következő kultúrák sikeressége a vízmegőrző talajműveléssel és tápanyagfeltöltéssel el is kezdődött.

Látva az idei évet, sok problémával és feladattal kell gazdatársainknak megküzdeniük. A növénytermesztésben komoly dilemmát okozhat, hogy az eddig rendszeresen „letermelt” szármaradványt a gazda értékesítse, vagy esetleg változtat eddigi szokásán, és inkább tápanyagként igyekszik azt a területen hasznosítani. A műtrágyaárak emelkedésével mindenki át kell hogy gondolja az eddig fenntartott tápanyag-gazdálkodási elképzelését.

Az agrárszakembereknek sokszor az érvrendszer felállítása mellett kell a tulajdonost meggyőzniük, hogy a jó döntés az (üzletileg is!), ha a szármaradványt tápanyagként hasznosítják a szántóföldön.

A talajban szerves és szervetlen formában vannak jelen a tápanyagok. Minden tápanyag kötődik valamihez. A szabad, növény számára felvehető formában lévő tápanyagok gyorsan vándorolnak, táplálják a növényeket, majd kimosódnak, elillannak vagy újra lekötődnek. A szervetlen kötésben lévő tápanyagok általában a talaj típusától függőek, a kőzetekhez kötődnek, azok zárványaiban találhatóak. Ez minden területen egy sajátos adottság, amin változtatni nem lehet. Az ilyen formában lekötődött tápanyagot a növények önállóan nem képesek felvenni. Ezeknek a tápanyagoknak a hasznosulásához segítségre van szükség, ezek a segítők a talaj mikroszkopikus élőlényei, a talajbaktériumok. A mikrobák kioldják a növény számára elérhetetlenül lekötődött tápanyagot, amit ezután az hasznosítani tud.

A másik tápanyagforrás, a szerves formában kötésben lévő tápanyagok elhalt élőlények maradványaiban találhatóak, szármaradványok, gyökérmaradványok, elhalt magasabb és alacsonyabb rendű élőlények. A növények számára az így felhalmozott anyagok sem hozzáférhetőek lebontási folyamatok nélkül. A lebontási folyamatokat a talaj mikrobaközössége végzi el. A tápanyagok feltáródása és lekötődése egy körforgás, és bármely résztvevő hiányzik a folyamatból, az leáll. A tápanyagok körforgása lassul, átalakul, a hasznos tápanyagok eltűnnek.

A baktériumtrágyák tápanyag oldalról kétféleképpen tudnak segíteni a növénytermesztésben:

1. a talajban található, előző években kijuttatott, de növények által fel nem vett, illetve az elhalt szerves anyagban felhalmozódott tápanyagok feltárásával.

2. Önmagukban képesek légköri nitrogén megkötésére (így ez az elem pluszként jelenik meg a tápanyag-gazdálkodás rendszerében).

A komplex műtrágyák árának növekedése miatt ki kell hangsúlyozni a szerves anyagok (humusz, biomassza) tápanyagtároló képességét. Milyen volument tehet ki az így raktározott tápanyag? Nitrogén tekintetében a talajban található összes N 98%-a (!) szerves anyaghoz kötötten van jelen, ehhez mikrobiológiai lebontással tud hozzáférni a növény. Az országban tapasztalható szélsőséges időjárás miatt a csapadékban gazdag területen érdemes a visszamaradt szármaradványok irányított lebontásával tápanyagot feltárnunk. Azokon a területeken, amelyek aszállyal súlyosan érintettek, nemcsak a termés, hanem a képződött biomassza mennyisége is elenyésző. Az aszályos területeken azt érdemes szem előtt tartani, hogy az ősz-tavasz folyamán kijuttatott műtrágyákból a növények csak kevés hatóanyagot tudtak hasznosítani, csapadék hiányában ezek a tápanyagok sem a vizekben, sem a mélyebb talajrétegekben nem halmozódtak fel, jelentős részük a talaj kémiai folyamatainak következtében a gyökérzónában lekötődött! Bízva abban, hogy a csapadék előbb-utóbb meg fog érkezni, költséghatékony megoldás lehet a talajok baktériumokkal történő mikrobiológiai kezelése. A talajbaktérium-kezelés hatására felpezsdített talajélet tápanyagszolgáltató képessége óriási mértékben tud javulni, így az eddig tápanyagfeltöltő gazdálkodást végző gazdaságok ezt az időszakot csökkentett vagy elhalasztott tápanyag-kijuttatással átvészelhetik.

Holopovics Zoltán
kutatás-fejlesztési vezető
+36-20/345-1085
[email protected]

CÍMKÉK