A tápanyag-visszapótlás a szántóföldi növénytermesztésben – a termelési folyamat fenntartása, a növények fejlődése, a megfelelő hozamok elérése mellett – a talajszerkezet, a talajélet fenntartása szempontjából elengedhetetlen. A tápanyag-visszapótlást szerves vagy műtrágyák használata esetén a termesztett kultúra tápanyagfelvevő, -hasznosító és a talaj tápanyag-szolgáltató képességének a figyelembevételével kell elvégezni. A növények a vegetációban való fenofázishoz igazodva időben és megfelelő mennyiségben kijuttatott hatóanyagot a várható terméshozamban realizálják.
Technológiai alkalmazások
Az ősszel alapműtrágyaként kijuttatott NPK-hatóanyagból a könnyen felvehető „N”-hatóanyagot a növények – az őszi kalászosok – a tavasz kezdetére felélik, amikor már a bokrosodás állapotában vannak. Ezeknek a kultúráknak az első fejtrágyázását ebben a fázisban, a vegetáció megindulásakor kell elvégezni. Hasonló módon kell a gyepterületek esetén is eljárni, ha megfelelő hozamot szeretnénk elérni. Kalászosok esetében a további hatóanyagok kijuttatását a szárba indulás idejére, a virágzás végére, illetve a kalászolás kezdetére kell időzíteni. A bokrosodás kezdetén kiadott „N”-hatóanyag a terméshozamot határozza meg, a másik két fenofázisban kiadott hatóanyag – szárba induláskor és kalászoláskor – pedig a termés minőségét javítja. A kiadott hatóanyag összetételétől a kalászosok, pl. az őszi búza minősége – malmi vagy étkezési – is jelentős mértékben függ.
A szakirodalmi adatok szerint az őszi búza fejtrágyázásának időpontjára és a kijuttatott „N”, illetve műtrágya mennyiségre vonatkozó adatokat az 1. táblázat szemlélteti.
A repce fejtrágyázása is több lépésben végezhető el, az első fázisban az összes nitrogén-hatóanyag 2/3-a kerülhet kijuttatásra, míg a fennmaradó 1/3 részt a szárba induláskor kell kiadni. A regulátorozást az első fejtrágyázással egy időben kell megoldani a lombtrágyázás során, a hatóanyag-kijuttatást pedig a rejtett zöldbimbós állapotig kell elvégezni, illetve zöldbimbós állapotban be kell azt fejezni. A folyékony UAN-típusú trágyák kijuttatásánál – a perzselési károk elkerülése érdekében – 20 oC környezeti hőmérséklet fölött mindenképpen hígítani kell az anyagot.
Az évelő gyepek esetében azon túl, hogy a vegetációs időszakban meghatározott feltételek, elsősorban időjárási viszonyok fennállása esetén a hígtrágya-kijuttatás bármikor elvégezhető, a fejtrágyázást célszerű a vegetáció megindulására időzíteni.
A nitrogén-hatóanyag, illetve a kiadagolandó akár szilárd, akár folyékony műtrágyaadagok pontos meghatározása a jogszabályi előírások betartása miatt és a környezetkímélő, de a növények igénye szerinti szertakarékos és gazdaságossági szempontok miatt is talajvizsgálati módszerekkel, a talajok tápanyag-tartalmának megállapításával valósítható meg.
Talajmintavétel
A talajok tápanyagtartalmának megállapítására számos vállalkozó szolgáltatásként vállalkozik. A talajminták elemzését különböző, erre berendezkedett laboratóriumok vállalják. A mintavételezést üzemen belül kézi mintavevő rúddal, a vállalkozások pedig különböző mobil eszközökre (platós terepjáró személygépkocsikra) szerelt mintavevő eszközökkel tudják elvégezni (1. kép).
A kézi mintavevő eszközöket a NAK-tól akár kölcsönözni is lehet.) A mintavételezés módját, lebonyolítását, a minták feldolgozását az MSZ-08-0202 – 1977. számú szabvány írja elő. A minták feldolgozásával GPS-koordináták ismeretében táblatérképek is készíthetők.
A talajminta-vételezést különböző kézi és mobil gépi eszközre szerelt talajszkennerekkel is el lehet végezni. A kézi talajszkennerek komplett csomagban beszerezhetők. A manuális kezelésű szkennerek infravörös vagy gamma háttérsugárzással veszik fel az adatokat, a vizsgálólabor hálózatára pedig okostelefonnal továbbítják. A kiértékelés szoftver segítségével, a NIR adatbázisával összehasonlítva történik.
N-szkennerek használata A tavaszi fejtrágyázás időszakában a kalászosok, a repce és gyepek esetében a terület már növényzettel borított, és az állomány színéből következtetni lehet a „N”-hatóanyag-ellátottságra. Ennek a jelenségnek a felismerésére, érzékelésére és kezelésére fejlesztették ki a színképelemzésen alapuló „optikai szenzor” érzékelésű ISOBUS-terminálokat. A differenciált kijuttatás távérzékelési adatokkal, GPS-alkalmazással készített képfeldolgozással, NDVI- (a növények Normalizált Differenciális Vegetációs Index) felvétel segítségével is megoldható.
Az ezen az elven működő szenzorokat a szilárd röpítőtárcsás műtrágyaszórókat vagy a folyékonytápanyagkijuttató berendezéseket működtető traktorok fülkéjére vagy a vázára külön kiépített keretszerkezeteken is elhelyezik (2. kép).
A traktor vagy magajáró gép fülkéjén vagy a gép keretén elhelyezett fénykibocsátó szenzorok LED- vagy Xenon-fényforrásai teljes spektrumú fényt bocsátanak a levélzetre. A különböző hullámhosszúságú elnyelt és a visszavert fényt a kialakított szoftver a traktor termináljában és a hatóanyag-kijuttató műtrágyaszóró vagy egyéb berendezés ISOBUS-termináljában dolgozza fel. A feldolgozott adatok alapján szabályozza a kijuttatott anyag és hatóanyag mennyiségét.
Egyes berendezések érzékelik a biomassza tömegét, illetve mérik azt. A berendezés fénydetektorai három hullámhossztartományban mérik a reflektanciaintenzitást és növényi tömeget a biomassza-NDVI alapján.
Permeteződrónok alkalmazási lehetőségei
Az említett szenzorok mezőgazdasági drónokra, permeteződrónokra is felszerelhetők, és az optikai és infravörös vagy hiperspektrális kameráikkal fel tudják a növényállomány állapotát mérni. A mezőgazdasági permeteződrónok szilárd műtrágyatartállyal és szóróadapterrel is felszerelhetők, akár 50 kg-os teherbírással (3. kép).
Az elektronikusan feldolgozott adataik földi műtrágyaszóró és permetezőgépek ISOBUS-os rendszereivel is kompatibilissé tehetők, illetve távvezérlési megoldással a differenciált kijuttatás és a szakaszvezérlés, valamint a GPS-alkalmazások is működtethetők. A mezőgazdasági drónok működtetését a 44/2005. (V. 6.) FVM-GKM-KvVM együttes rendelet „A mezőgazdasági légi munkavégzésről szóló” és a módosító 4/2022. (II. 08.) AM-rendelet szabályozza.
A folyékony műtrágyák, hatóanyagok földi gépekkel – műtrágyaszórókkal (szilárd, szemcsés) és permetezőgépekkel – történő kijuttatását az agrotechnikai igényeken túl több jogszabály is behatárolja.
Jogszabályi előírások
•49/2001 (IV. 03.) kormányrendelet: A vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről;
• 4/2004 (I. 13.) FVM-rendelet: mely tartalmazza többek között a tápanyag-gazdálkodással, így a hígtrágya-kijuttatással kapcsolatos „Helyes gazdálkodási gyakorlat előírásait”;
• 59/2008 (IV. 29.) FVM-rendelet: Vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni szükséges cselekvési program részletes szabályait, valamint az adatszolgáltatás nyilvános rendjét tartalmazza.
Célszerű a tavaszi tápanyag-visszapótlási technológiával kapcsolatban a jogszabályokat időnként áttekinteni, ugyanis ezeket – a változó körülményeknek megfelelően – időnként módosítják. Talán egyik legfontosabb betartandó szabály a hektáronként és évenként kijuttatandó hatóanyag-tartalomra vonatkozik. A „Helyes gazdasági gyakorlat” szabályai szerinti adagmennyiségeket a 2. táblázat szemlélteti.
Konstrukciós megoldások, szilárd és szemcsés műtrágyaszórók
Az ismertetett jogszabályi előírások mellett – az adagmennyiség, szórásegyenletesség, szórásszélesség és üzemeltetési paraméterek vonatkozásában – csak megfelelő színvonalú műszaki eszközökkel és technológiával valósíthatók meg az őszi vetésű növények, gyepek tavaszi tápanyag-visszajuttatása.
A mai röpítőtárcsás műtrágyaszóróknál az adagmennyiség beállítására a manuálisan működtetett kézi adagolórés „súber” állítómechanizmus mellett alkalmazzák a távvezérelt elektromos, akár menet közben is működtethető megoldásokat. Ezek a megoldások a szakaszolásokat, a fordulókban történő elzárást, illetve nyitást gyakran automatikusan végzik (4. kép).
A nagyobb tartálytérfogatú vontatott, röpítőtárcsás gépeknél a műtrágyát gumihevederes szállítószalag szállítja az adagolónyíláshoz. A szállítószalagot hajtó tengelyek jól szabályozható módon, hidrosztatikusan kapják a hajtásukat. A vontatott gépek újabb változatainál a talajtömörödés csökkentésére a vontató traktorral azonos nyomon való járás biztosítására alkalmazzák az egytengelyes, kormányzott futóműveket. Ez a megoldás – a fejtrágyázás alkalmával – a növényzetben okozott taposási károkat is csökkenti (5. kép).
A szórásképet és a munkaszélességet a röpítőtárcsákon elhelyezett szórólapátok száma, kialakítása, a röpítőtárcsákon történő elhelyezése, szögállása és a tárcsák fordulatszáma is befolyásolja. A röpítőtárcsák hajtása mechanikusan, fogaskerekes hajtóművekkel történik. A hidrosztatikus hajtás szabályozhatósága miatt azonban egyre több típusnál alkalmazzák a hidromotoros hajtásátvitelt.
Egyes típusokon a hajtási nyomaték mérésével vezérlik a szórótárcsákra jutó műtrágyamennyiséget az egyenletes szóráskép kialakítása céljából. A fejtrágyázási munkák során is a különböző terelőlemezek, ernyők alkalmazásával biztosítható a normál, a vegyszertakarékos és a tábla széli vagy vízparti szórási üzemmód beállítása (6. kép).
A röpítőtárcsás műtrágyaszórók szinte valamennyi gyártmányánál találkozhatunk elektrotenzometrikus mérőcsapok által szolgáltatott jeleket feldolgozó digitális mérlegekkel. A digitális jelek ISOBUS-adatátvitele, valamint a kiépített terminál, illetve kezelőfelület a fejtrágyázás során lehetővé teszik a táblatérkép szerinti differenciált kijuttatást, illetve valamennyi gyártó röpítőtárcsás műtrágyaszóró elektronikája kompatibilis az üzemeltető traktor terminálján keresztül elérhető műholdas GPS-rendszerekkel.
A folyékonytápanyag-kijuttatás eszközei
A kalászosok és az őszi káposztarepce fejtrágyázása, tavaszi nitrogénpótlása hatékonyan végezhető a technológiai előírások betartásával, folyékony műtrágyák kijuttatásával is. A folyékony nitrogénműtrágyák a szántóföldi permetezők függesztett, vontatott vagy magajáró változataival juttathatók ki (7a-b. kép).
A folyékony műtrágya kijuttatása során fontos, hogy a kijuttatott hatóanyag ne sértse a levélzet viaszrétegét, ezért a szórókeretre nagy cseppméretet előállító fúvókát, szórófejet kell szerelni. Ezek konstrukciós kialakítása lehet ütközőlapos, többfuratú vagy légbeszívásos, lapos, dupla lapos sugarú. A biztonságos folyadékszállítás érdekében az erre alkalmas gépekben dugattyúk vagy centrifugálszivattyúk vannak beépítve, és fontos a tartályban a folyamatos keverés (8. kép).
Egyes típusokon a menetsebesség változásával a fúvókaméret automatikusan változhat. Kanyarodáskor automatikusan biztosított a kisebb belső és nagyobb külső területen történő egyenletes kijuttatás. A fejtrágyázásban alkalmazott szántóföldi permetezők elektronikája is ISOBUS-szal kapcsolódik a saját vagy az üzemeltető traktor termináljához és a GPS-alkalmazásokhoz.
A növényzettel több éven keresztül borított gyepterületek tápanyag-utánpótlása az állattartásban keletkező hígtrágyák kijuttatásával hatékonyan oldható meg. A hígtrágya-kijuttatás engedélyköteles tevékenység. A mennyiségi korlátozás vonatkozásában a „Nitrogéndirektíva” előírásait ebben az esetben is be kell tartani. A kijuttatási időszak korlátozásában azonban könnyítés, hogy a fejtrágyázás már február 1-vel megkezdhető. A gyepek esetében 6% lejtőig a felszíni kijuttatás tartálykocsis és esőztető felszíni megoldása is megengedett, efölött a tartálykocsis lengőcsöves (9. kép), csúszócsoroszlyás tartálykocsis vagy köldökcsöves módszer használható, 15% lejtőig pedig talajba juttatással lehet a kijuttatást elvégezni. 15% fölött tilos trágyát kijuttatni.
Az utóbbi időben a kalászosok esetében is terjed a tartálykocsis felszíni kijuttatás, főleg művelőutas termesztés esetén.
Dr. Kelemen Zsolt
műszaki szakértő
A képek a szerző felvételei
