A május derekán mért adatok alapján nem valósul meg a történelmi fordulat, nem egyenlítődik ki a kukorica és a napraforgó vetésterülete Magyarországon. Napraforgót viszont még sosem vetettünk ilyen hatalmas területen, tovább csökken a burgonya, de tartja magát a cukorrépa, és bár csökkent, így is nagy területen lesz jelen a szója.
A kukorica vetésterületének csökkenését évek óta prognosztizálják növénytermesztők és feldolgozók egyaránt. Az egyre kiszámíthatatlanabb, aszályt és gombás megbetegedéseket hozó nyarak mellett a piaci bizonytalanságok, gyenge árak is szerepet játszanak ebben. Áprilisban úgy tűnt, történelmi fordulat következik be azzal, ha 740 ezer hektár alatt alakul a tengeri vetésterülete, ami a valaha mért legalacsonyabb adatnak számított volna. Sőt, kiegyenlítődött volna a napraforgó vetésterületével, amiről már május elején sejteni lehetett, hogy jelentősen nő, és valóban: el is érte a 746 ezer hektárt. Az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) májusi jelentése szerint a kukorica vetésterülete Magyarországon körülbelül 832 ezer hektárra tehető, míg a napraforgó vetésterülete 746,5 ezer hektár körül alakul. Ez az adat ellentmond a korábbi, 740 ezer hektáros kukorica-vetésterületről szóló becsléseknek, és azt mutatja, hogy a kukorica vetésterülete idén nem esik olyan mélyre. A csökkenés ugyanakkor folyamatos és borítékolható. A mostani 823 ezer hektár ugyanis így is a 2. legalacsonyabb érték az utóbbi 35 évben. A rendszerváltás utáni rekord 2001-ben volt, amikor 1,245 millió hektáron vetettek tengerit, a legkisebb vetésterületet tavaly jegyezték 771 ezer hektárral.
Az áprilisi enyhén meleg, tavaszias időjárás alapvetően kedvezően hatott a mezőgazdasági munkák megkezdésére – írja az AKI –, de a május eleji hűvös, nagyrészt csapadékszegény időjárás visszavetette a fejlődést több kultúra esetében.
A tavaszi kalászosok közül a tavaszi árpa vetése gyakorlatilag lezárult a 29 ezer hektáros előirányzott területen. Jó ütemben haladt a zab vetése is 20 ezer hektáron és a tavaszi búza 8,2 ezer hektáron.
A szemes cirok területnövekedési trendje is megfordult, a tavalyi 40-42 ezer hektárról idén 35,3 ezerre tehető. A hibrid kukoricából 14,9 ezer hektárra terveztek vetést, ennek 89,3%-át már elvégezték. A fővetésű kukorica vetése is gyakorlatilag teljesült: a 832,4 ezer hektárra tervezett területből 823 ezer hektáron már végeztek vele, legnagyobb részt Észak-Alföldön (24%), Dél-Alföldön (20%) és Dél-Dunántúlon (19%). A napraforgó vetésterülete idén 747 ezer hektár, legnagyobb hányada Észak-Alföldön (31,3%) és Dél-Alföldön (22,3%) található. A szója tervezett vetésterülete csaknem 99 ezer hektár, így a tavalyi rekord növekedésből csekély a visszaesés, a korábbi évektől messze nagyobb területen stabilizálódik a piacképes fehérjenövény jelenléte a vetéstervekben. A tavaszi takarmányborsóé 5,2 ezer hektár, a burgonya 6,4 ezer hektáron került földbe. Cukorrépát majdnem 16 ezer hektáron vetettek, főleg a Dunántúlon.
A szabadföldi zöldségfélék vetése is jól haladt: a jelentések szerint az összesített terület 44,2 ezer hektárra tehető, melynek negyede Hajdú-Bihar vármegyében összpontosul. A csemegekukoricát 20,8 ezer hektárra, a zöldborsót 12,9 ezer hektárra tervezték, ez utóbbinál a teljes vetésterület több mint 96%-án befejeződött a vetés. A vöröshagymánál szintén közel 100%-os készültségről számoltak be a jelentések.
