Ez az elképesztő tenyészbika-ár nem önmagában szenzáció. Jelzés is arra, hogy a csúcstenyésztésben a tudás, a genetika, a szervezettség és a kockázatvállalás most is prémiumot ér a mezőgazdaságban.
A rekord ár magyarázatai
Egy németországi karácsonyi vásáron, a RiVerGenen két Fleckvieh (szimmentáli) top bika 140, illetve 160 ezer eurós csúcsáron talált gazdára. A történet nemcsak a számok miatt izgalmas, hanem azért is, mert megmutatja: a mai tenyészmarha-piacon a genetikai érték – és a mögötte álló többéves munka – szó szerint euróban mérhető. A csúcsárak rendszerint nem egyetlen tulajdonságra szólnak, hanem egy ritka, jól összeállt csomagra. Kiemelkedő össz- és résztenyészértékekre, stabil küllemre, használhatóságra, jó termékenyítői perspektívára. A modern piacon különösen fontos az is, hogy a bika biztonsággal örökítsen, vagyis nagy valószínűséggel hozza azt, amit a papír és a genomika ígér. Nem véletlen, hogy a legjobb bikákért gyakran termékenyítő állomások, genetikai cégek szállnak versenybe. Ott a vételár nem egyszeri „drága állat”, hanem hosszú távú befektetés a szaporítóanyag-értékesítésbe és a genetikai portfólióba.
A tenyésztőknek is „üzen” ez az ár
A mostani dupla csúcsár a tenyésztői oldalról is jól olvasható üzenet. Az ilyen eredmények tipikusan több év tudatos párosítási döntéseiből, szigorú szelekcióból és költséges előállításból állnak össze. Aki embrióprogramot futtat, donorszelekciót végez és következetesen „minőségre megy”, az nemcsak több esélyt vesz, hanem nagyobb kockázatot is: sok munka és pénz megy el úgy, hogy a végén csak kevés állat lesz valóban aukciós főszereplő. Éppen ezért hat az egész pillanat karácsonyi csodaként a szakmában: amikor a hosszú építkezés egyetlen licitcsatában hirtelen értelmet nyer.
Közben a háttérben ott van a piac realitása is. Egy átlagos vásárban a jó minőségű állatoknak van stabil, „földön járó” ára: a korrekt küllemű, jó termelési háttérrel bíró üszők, fiatal tehenek és tenyészbikák szélesebb körben találnak vevőre, miközben a 140–160 ezres bika a piramis csúcsa. Ez a csúcs viszont iránytűként működik: jelzi, mire hajlandó fizetni a genetikaipar, hol vannak a trendek a tenyészcélokban, és mennyire felértékelődött a prémium genetika a versenyképességért folytatott „csendes futamban”.
Értékesítési kultúra
A történet másik szép rétege, hogy a RiVerGen-féle értékesítési kultúra egyszerre szakmai és közönségbarát: a tenyésztés nem zárt ajtók mögötti szakkifejezések gyűjteménye, hanem látvány, találkozás, élmény. A karácsonyi vásár köré épített programok – gyerekeknek szóló elemekkel és közösségi hangulattal – segítenek elmondani egy egyszerű mondatot a laikusoknak is: amit itt látunk, az élelmiszer-termelés alapja, és a „jó genetika” végső soron a hatékonyabb, kiszámíthatóbb állományt jelenti.
Nemrég egyébként egy schwandorfi tenyésztői vásáron egy heterozigóta, szarvatlan szülőtől származó bikáért 222 ezer eurót, durván 90 millió forintnyi összeget fizetett a vevő. Erről ebben a cikkben számoltunk be: Lélegzetelállító árat fizettek a szuper tenyészbikáért.
Agrárágazat Tudástár: Tenyészbika-árverések jelzései – A rekordáron (140–160 ezer euró) elkelt Fleckvieh bikák példája mutatja, hogy a modern szarvasmarha-tenyésztésben a genetikai érték, a többéves szelekció és a megbízható örökítőképesség komoly piaci prémiumot ér, és irányt szab a prémium tenyészcéloknak.
