Szaúd-Arábia Kína után a világ második legnagyobb árpaimportőre. Idén 13 százalékkal csökkenhet a behozatala, ami a Covid közvetlen (vallási turizmus) és közvetett (árak elszabadulása) hatásainak tudható be. Aggodalomra mégsincs ok, az árpa még hosszú hónapokig kincset fog érni a piacon.
Tonnája 82 ezret ér az araboknak (forrás: freepik.com)
Az árpakereskedelem tavaly áprilisi privatizációja óta a tizenegy kereskedelmi engedélyt kapott vállalkozásból négy importőr 1,4 millió tonna árpát vásárolt a nemzetközi piacról július és szeptember közötti szállítással. Ez kissé elmarad a tavalyi, központilag beszerzett 1,6 millió tonnától – írja az USDA. A keresletcsökkenést nem indokolja az állatlétszám, mivel az konstans, nagyjából 14,7 millió egyedet tesz ki, amiből 10 millió a juh. Ezek fogyasztják el az importált árpa legnagyobb részét, a tehenészetek csak alacsony árpaárak esetében vásárolnak belőle nagyobb mennyiséget.
Még az araboknak is drága
Az árpa ára azonban minden, csak nem alacsony – még az araboknak sem. A szaúdi kormány havonta támogatja azokat a kisebb gazdaságokat, ahol legfeljebb 300 állatot tartanak (juhot, kecskét, tevét vagy szarvasmarhát). A kiskérődzők után egyedenként és havonta 2,13 dollárt (641 Ft) kapnak a termelők, a tevék után 10,67 dollárt (3210 Ft) és 16 dollárt (4810 Ft) a marhatartásért. Úgy tűnik, a kormányzati agrártámogatás nem tart lépést a gabonaárak emelkedésével, mert sem árpából, sem más takarmányból nem fogy annyi az országban, mint korábban. Még az ország legnagyobb takarmánygyártója, az ARASCO sem igényel több magot a teljesértékű kérődző-takarmányaihoz. Jelenleg a késztakarmányt 50 kilogrammos kiszerelésben 13,60 dollárért (4000 Ft) árusítják, ami versenyképes az árpa jelenlegi árával, ami 50 kilogrammonként 13,69 dollár (4100 Ft), illetve tonnánként 273,80 dollár (82.400 Ft).
Mivel minden drága, a gazdák most takarékosabban adagolják a takarmányt és arra is jobban ügyeljenek, hogy kevesebb legyen a pocséklás az etetők körül. Korábban a magas támogatás miatt a termelők az állatok igényein felül vásárolták az árpát, és nem törődtek az eltékozolt maggal, hatalmas volt a pazarlás.
Kevés zarándok jön juhot vágni
A magas gabonaárakon túl a Covid is okolható a kisebb árpafogyasztásért. A világjárvány előtt mintegy 9 millió juhot importált Szaúd-Arábia vágásra. Ezek éves szinten mintegy 1,35 millió tonna takarmányt, főként árpát fogyasztottak el, mielőtt kés alá kerültek. Csak a vallási ünnepek alatt 5 millió állatot véreztettek ki, ebből 2 millió juhot a külföldi zarándokok öltek le. Tavaly azonban a járvány miatt mindössze 1000 belföldi zarándok vett részt a vallási ünnepeken, idén pedig 60.000. Így aztán levágandó juhból is sokkal kevesebbre van igény, ami kevesebb árpa behozatalát jelenti. Borúlátásra azonban semmi ok: Szaúd-Arábia fogyasztáscsökkenését Kína importjának több mint 9 százalékos növekedése bőven ellensúlyozza, erről ebben a cikkben írtunk. Ez azt jelenti, hogy az árpa továbbra is kincset ér a piacon, hozza azt a profitot, amit a búza tud.
Európa fontos beszállító
Ha nem csökken lényegesen az árpa ára, akkor az arab ország éves importigénye 6 millió tonna lehet az elemzők szerint. Tavaly 6,8 millió tonna volt Szaúd-Arábia árpaimportja, ennek közel 40 százalékát Oroszország biztosította az arab királyság számára. Ausztrália szállított további 37 százaléknyi részt, és Európából érkezett csaknem 20 százaléknyi árpa az importált mennyiségből. Ukrajna közel 5 százalékos részarányt tudott kiharcolni magának az import árpa piacán. 2019-ben Európáé volt az importpiac 41 százaléka, és Oroszország volt a második 26 százalékos részaránnyal. Azaz a megtermelt árpa függvényében könnyen változik az élbolyban a sorrend. Idén nagyon sok árpa termett Európában, különösen a franciák voltak aktívak a betakarítás utáni exportban. Még 4,6 millió tonna árpát várnak jövő év júliusáig az arabok, ebből legalább 1,3 millió tonna Európából kell hogy befusson.
