Drága lesz a bejgli, tojáshiány és gyors drágulás itthon

Ha valamikor, most újra nagy üzlet a tojás a termelőknek. Európában a járványok miatt szűkül a kibocsátás, a hazai mezőgazdaságban is nőnek az árak, ami jó hír a baromfisoknak.

Sokkszerű áremelkedés

2025 őszén kézzelfoghatóvá vált a tojáshiány Európában is, és ezzel együtt szinte sokkszerűen emelkedtek az árak. Nálunk már nyáron kalkulálható volt, hogy szokás szerint, európai összevetésben is magas árak és áremelkedés lesz. Októberben a tojás darabára átlagosan 89 forint körül alakult, de számos üzletben már 100 forintnál is többet kértek érte – ez a korábbi évekhez képest gyakorlatilag duplázódást jelent. A drágulás közvetlen oka, hogy a madárinfluenza-járvány miatt országosan visszaesett a tojótyúk-állomány, így egyszerűen kevesebb tojás kerül a polcokra, miközben a kereslet nem csökkent. Az ünnepi időszak közeledtével – amikor hagyományosan felfut az élelmiszer-vásárlás – további áremelkedés valószínű, ami ez a termelői ár emelkedését is támogatja.

Az árrés-stopot is elsöpri az áremelkedés

Különösen feszítő a helyzet azért, mert a tojás árrésstopos termék: a kereskedők legfeljebb 10 százalékkal kérhetnek többet, mint a beszerzési ár, mégis azt látjuk, hogy tavaly óta az átlagos fogyasztói ár már mintegy 20 százalékkal nőtt. Ez arra utal, hogy a drágulás jelentős része nem a bolti árrésből, hanem a termelési és beszerzési költségek növekedéséből fakad. Az importmennyiségek csökkennek, ami jó hír, mert a hazai piac erősödésére utal. Ugyanakkor a hazai termelők oldalán magasak maradtak a takarmány-, energia- és munkaerőköltségek, így a teljes költségstruktúra felfelé tolja az árakat. Mindezek alapján a mostani tojáshiány és árrobbanás várhatóan nem múlik el egyik napról a másikra: jó eséllyel az év végéig fennmarad, sőt az ünnepi kereslet tovább erősítheti a drágulást.

Kilógunk az EU-s mezőnyből a magas árral

A hazai drága tojás nem elszigetelt jelenség, de így is kilóg az uniós mezőnyből: itthon csaknem kétszer akkora volt az áremelkedés, mint számos más tagállamban. Októberben az átlagos darabár 89 forint volt, sok helyen 100 forint felett, miközben a tojás továbbra is árrésstop alá esik. A szakértők arra figyelmeztetnek, hogy a következő hetekben, a karácsonyi készülődés hajrájában további drágulásra kell számítani, mivel a háztartások ekkor gyorsan növelik tojásvásárlásaikat.

A probléma nem választható el a tágabb inflációs környezettől sem. A KSH adatai szerint 2025 októberében a fogyasztói árak átlagosan 4,3 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban. Az októberi hazai infláció az EU-ban a harmadik–negyedik legmagasabbnak számít, csak Észtországban mértek nagyobb drágulást.

Még a baromfi-rekorder lengyeleknél is gond van

Több uniós tagállamban – különösen Lengyelországban – madárinfluenza- és Newcastle-betegség-kitörések sorozata tizedelte meg a tojóállományt. Lengyelországban 2025 októberében a tojás nagykereskedelmi ára egyetlen hónap alatt 12 százalékkal ugrott meg, így ma osztálytól függően 50–60 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. A termelők még nyár végén árstabilizálódásban bíztak, de ez az előrejelzés rövid idő alatt teljesen irreálissá vált. A lengyel baromfi- és takarmánytermelők kamarája szerint egyszerűen nincs tojás. A járványok által megtépázott állományokat nem lehet néhány hét alatt újra felnevelni, a kiesett termelési kapacitás hónapokig, akár évekig érezteti a hatását az ellátási láncban.

Fontos, hogy ez a helyzet nem csupán lengyel sajátosság: a madárinfluenza és a Newcastle-betegség egész Európában érezteti hatását, a kínálat szűkössége és az áremelkedés már kontinens-szintű jelenség. A lengyel agrártárca a főállatorvossal együtt a biológiai biztonsági előírások és az oltási program szigorításán dolgozik. A stratégiai cél egyértelmű: elkerülni az „amerikai forgatókönyvet”, vagyis azt a helyzetet, amikor a belső piac ellátására pánikszerű tojásimporttal kell reagálni, tovább növelve a kiszolgáltatottságot.

Elhúzódó válságra van kilátás

Összességében tehát a tojás árának mostani robbanása nem „karácsony előtti lehúzás”. Sokkal inkább az állategészségügyi krízis, a feszült inflációs környezet és a baromfiágazat strukturális gondjainak találkozása. Míg a magyar fogyasztók rövid távon magas árakkal, a termelők járványügyi kockázatokkal, magas költségekkel és bizonytalan piaccal szembesülnek.