Fagy, árrobbanás, exportstop: letérdelt a török almaágazat

A török mezőgazdaság kertészeti ágazata szomorúan és aggasztóan mutatja, mi vár a kelet-európai és balkáni régióra a klímaváltozásban. Az egykori exportőrből idén már importőr válik, a kormány letiltja a kivitelt almából.

Hatalmas terméskiesés

Törökország 2025-ben az elmúlt évtizedek egyik legdurvább mezőgazdasági fagykár-hullámát szenvedte el. Három nagy tavaszi fagy érintette az ország zömében gyümölcstermő térségeit, a hivatalos összesítések szerint akár 60%-os terméskiesés is bekövetkezett egyes gyümölcs- és csonthéjas-ágazatokban. A leginkább sújtott kultúrák közé tartozik az alma, a cseresznye, a sárgabarack, a szilva, a dió és egyes bogyósok – vagyis pont azok, amelyekre a török export jelentős része épül.

A tavaszi fagyok után a török szakmai szervezetek már 25–50%-os fogyasztói áremelkedést vetítettek előre gyümölcsökben és zöldségekben. A friss zöldség-gyümölcs kategóriában már márciusban 10% feletti havi drágulást mértek, ami éves szinten 60% körüli inflációnak felel meg. A teljes fogyasztói árindex ugyan 2025 közepére 35% körüli szintre lassult, de a jegybank is elismeri, hogy az élelmiszer-, azon belül a gyümölcsárakat az agrárfagy miatti terméskiesés tartja nyomás alatt.

Pénzhiány, export helyett import, piacvesztés, árrobbanás

A helyzet súlyosságát jól jelzi, hogy a mezőgazdasági kamarák és termelői szervezetek hiteltörlesztési moratóriumot, kedvezményes áthidaló finanszírozást követelnek a fagykárt szenvedett gazdáknak. A kormány kártalanítási és támogatási programot ígért, ám a kiesett termésmennyiséget ez nem pótolja – a kínálati oldal tartósan szűkebb marad.

Törökország normál évben a világ 4. legnagyobb alma-termelője, exportban pedig stabilan a top 10-ben szerepel, India, Irak, Oroszország, Líbia és a Közel-Kelet több országa a fő vevői. A 2024/25-ös szezonra a kereskedelmi almatermelést már eleve a korábbi aszály és hőstressz miatt visszavágták, ám a 2025 tavaszi fagyokra ráfagyott a klímaválság hatása: egyes körzetekben 50–70%-os termésveszteséget becsülnek a szakértők.

A török almatermés az előző évekhez képest 70%-kal esett vissza egyes régiókban, így a belföldi kínálat biztosítása is nehézzé vált. A belföldi keresletet jelenleg alig tudják kiszolgálni, miközben India és több európai ország is intenzíven keresné a török almát. Mivel a termés nem elég a belföldi és exportigény kielégítésére, a török kormány átmenetileg teljesen leállította az almaexportot, és a belső piacot prioritásként kezeli.

Az iparági szereplők szerint az alacsony termés megduplázta az almaárakat a török piacon az előző szezonhoz képest. Az exportstop hatására az árak a szezon hátralévő részében valamelyest mérséklődhetnek, de a nagy veszteséget szenvedett, tőkeszegény termelők számára a következő szezon indítása is kérdéses. Várható, hogy a pénzügyileg erősebb ültetvényesek piaci pozíciója erősödik, míg a kisebb gazdaságok egy része kiszorulhat az ágazatból.

Lehetőség a magyar almának

Mivel Törökország normál helyzetben jelentős almaexportőr, a mostani kiesés piaci rést nyit az európai – köztük lengyel, olasz, részben holland és francia – almaexportőrök számára, akik új vevőket találhatnak a Közel-Keleten és Ázsiában. Ugyanakkor az is valószínű, hogy a török piac importőrként is megjelenik bizonyos időszakokban, ha a belföldi kínálat nem fedezi a fogyasztást.

Magyar szempontból ez a helyzet két irányban lehet fontos. Takarmány- és feldolgozóipari oldalról a gyümölcskoncentrátumok és ipari alapanyagok árát és elérhetőségét befolyásolhatja a török kiesés. Frisspiaci oldalról pedig a régiós kereskedelmi láncok átárazása, az importforrások átrendeződése várható: a török áru hiánya új exportlehetőségeket nyithat közép-európai termelőknek.

Agrárágazat Tudástár: fagy almaexport – A török almapiacot 2025-ben drasztikusan visszavetette a tavaszi fagykár és az exporttilalom, ami tartós kínálatszűkülést, árrobbanást és piaci átrendeződést okoz a régió gyümölcskereskedelmében.