Hogyan válasszunk szórófejet és fúvókát permetezőgépünkre?

Megfelelő szórófejek kiválasztásával és szakszerű használatával a veszteségek minimalizálása mellett biztosíthatjuk a permetlé pontos adagolását és optimális eloszlásban történő kijuttatását a célfelületre.

A szórófejgyártók részletes termékkatalógusokat tesznek közzé, amelyekből tájékozódni lehet a teljes választékról, a permetezéstechnikai és cseppképzési jellemzőkről és az ajánlott alkalmazási területekről. Érdemes időt szánni a tájékoztató anyagok figyelmes áttanulmányozására, mert ezek a legfontosabb műszaki adatokon kívül sok fontos és hasznos gyakorlati információt tartalmaznak. Ezek alapján a permetezőgép üzemeltetőjének kell eldöntenie, hogy saját adottságai mellett milyen szórófejekre és fúvókákra van szüksége, és azokat hogyan használja. Ehhez a következőkben foglaljuk össze a legfontosabb tudnivalókat.

A kiválasztás általános szempontjai

Fontos alapelv, hogy csak ismert és elismert gyártók termékeit vásároljuk meg a kereskedőktől, és kizárólag azokat használjuk, mert ezek kielégítik a szigorú minőségi követelményeket.

Hazánkban csak típusminősítési eljáráson pozitív eredménnyel átesett – forgalomba hozatali engedéllyel rendelkező – géptípusok kerülhetnek jogszerűen kereskedelmi forgalomba, amelyek jó minőségű szórófejekkel és fúvókákkal vannak felszerelve.

Magyarországon kötelező a használatban lévő permetezőgépek időszakos műszaki felülvizsgálata is. Ennek keretében a szórófejek és fúvókák munkáját rendszeres időközönként méréses vizsgálattal ellenőrzik. Rossz minőségű szófejekkel, fúvókákkal felszerelt gép nem felel meg a műszaki felülvizsgálaton, ilyen géppel tilos permetezni.

A választáshoz a termesztett növények által megkövetelt kezelések permetezéstechnikai igényeiből és a megvalósítandó technológia jellemzőiből kell kiindulni. Ilyen például az alkalmazandó fajlagos szórásmennyiség (dm³/ha) vagy ültetvényekben a szükséges hatótávolság (m).

A fúvókák alapvető jellemzője a szórásteljesítmény (dm³/min), amely a méret és az üzemi nyomás függvényében változik. A különböző méretű fúvókákat a gyártók a pontos típusjelzésen kívül különböző szabványos színek (ISO-színkódok) segítségével is megkülönböztetik.

Figyelembe kell venni azt is, hogy az üzemi nyomás változásával – a szórásteljesítmény mellett – a szórási kúpszög és a képzett cseppek mérete is módosul.

A szórási kúpszög szintén jellemző egy adott fúvókára, értékét többnyire típusának megjelölésében is feltüntetik. Különösen alacsony nyomáson működő szórófejeknél a szórási szög már 1–2 bar nyomáscsökkenés esetén is rendkívül nagymértékben megváltozik. Ha az értéke nem megfelelő, akkor nem lesz kielégítő a szórás egyenletessége.

Az optimális nyomástartományban a szóráskép legyező, teljes kúp, illetve kúppalást (üreges kúpnak is nevezik) alakú.

Szántóföldi síkpermetezésnél ezt a szórófejek alatt adott távolságban elhelyezett vályúsoron szokták meghatározni. A fúvókák szórásképe általában háromszög vagy trapéz alakú. Fontos ezek szabályossága, mert csak így biztosítható megfelelő keresztirányú szórásegyenletesség, ami szántóföldi permetezésnél a legfontosabb munkaminőségi paraméter.

Az üzemi nyomás megváltoztatása a cseppképzést is befolyásolja. Alacsonyabb nyomásnál kevesebb csepp képződik, amelyek ugyanakkor nagyobb méretűek. Magasabb nyomás esetén ellenkező irányú változás következik be.

A gyártó cégek az egyes fúvókák szórásteljesítményét az üzemi nyomás függvényében a gépek kezelési utasításában és a gépek tartályára felragasztott szórási táblázatban adják meg. Ezek az értékek hitelt érdemlőek és jól használhatóak. Az adatokat rendszerint a fajlagos szórásmennyiség és a munkasebesség figyelembe vételével közlik. A hektáronként kijuttatni kívánt permetlémennyiség ismeretében a rendelkezésre álló szórási táblázatból a munkasebesség függvényében egyszerűen kiolvasható, hogy a szükséges szórásteljesítmény különböző méretű fúvókákkal mekkora üzemi nyomás mellett biztosítható. Amennyiben a vásárlásra kínált gépre szerelt fúvókák nem elégítik ki igényeinket, válasszunk másik, a kívánalmainknak megfelelő fúvókagarnitúrát.

A fúvókákon igen nagy mennyiségű permetlé áramlik át, ezért viszonylag rövid idő alatt elhasználódnak. A kopott fúvókák a szükségesnél sokkal nagyobb mennyiségű permetlevet bocsátanak ki, romlik a szórásegyenletesség és a cseppképzés (1. ábra).

Ilyenkor a fúvókák cseréjére van szükség, ami akár jelentős költséggel is járhat. Ezért fontos szempont a kiválasztásnál az élettartam, ami attól függ, hogy a fúvóka folyadék megvezetésére szolgáló betétje milyen anyagból készül. A műanyag fúvókabetétek előnye az alacsony ár és az, hogy élettartamuk az új fejlesztésű anyagok alkalmazása révén egyre hosszabb. Leghosszabb ideig a kerámiabetétes fúvókák használhatók, akár 3-4-szer annyi ideig, mint a műanyagbetétes fúvókák. Gyakori használat esetén magasabb áruk biztosan megtérül.

Általánosságban kijelenthető, hogy szántóföldön az árat és az élettartamot is figyelembe véve a jó minőségű műanyagokból (pl. POM, PP) készült betéttel ellátott fúvókák alkalmazása javasolt, nagyobb igénybevétel esetén azonban indokolt a drágább, de lényegesen tartósabb kerámiabetétes fúvókák használata. Ültetvények permetezésénél a nagyobb igénybevétel miatt a kerámiából készült szórólapkák és az edzett rozsdamentes acélból vagy szintén kerámiából készült pörgetőbetétes szórófejek, illetve a kerámiabetétes fúvókák alkalmazása célszerű.

Szórófejek és fúvókák szántóföldi permetezéshez

Szántóföldön a permetezőgépeket rendszerint többféle célra és különböző kultúrákban is használják, vegyszeres gyomirtásra és állománykezelésre egyaránt, ezért többféle rendszerű és méretű fúvókák alkalmazására is szükség lehet. Kiváltképp igaz ez a megállapítás a szolgáltatókra és a nagy területtel rendelkező gazdálkodók kezelésében lévő gépek esetében. Ha gyakran kell más technológiára áttérni, akkor a többállású szórófejtartók használhatók célszerűen. A tábla szélén végzett nehézkes és időigényes szerelés így elkerülhető, gyorsan lehet a kívánt méretű vagy rendszerű fúvókákat működési helyzetbe fordítani. Az elektronikus szabályozóberendezéssel felszerelt gépeken a fúvókák ki- és bekapcsolása egy időben, menet közben megvalósítható.

Minden esetben mérlegelni kell a szórófejekben elhelyezhető szűrők szükségességét. A fúvókák eltömődését (különösen a gép mögött elhelyezett szórófejeknél) permetezés közben nehéz észrevenni, ez kezeletlen sávok kialakulását okozhatja.

A fúvókák kitisztítása időigényes munka, gyakori előfordulása esetén – a bosszúság mellett – a védekezések elhúzódásával, az esőzések vagy a szél miatt eleve szűkös időkeret következtében a permetezések elmaradásával is számolni kell. Ezért minden olyan esetben, amikor a permetlé tisztasága, homogenitása nem kifogástalan, válasszunk könnyen cserélhető szűrővel ellátott szórófejeket.

Szántóföldi kezeléseknél leggyakrabban a teljes felületen síkpermetezést végzünk. Erre a célra általában a 110–120^o szórási kúpszögű réses fúvókák a legalkalmasabbak, amelyek szabványos 50 cm egymástól való távolság (50 cm fúvókaosztás a szórócsöveken) és ugyancsak 50 cm munkamagasság esetén kétszeres átfedést (átlapolást) biztosítanak. Ez biztosítja a megfelelő keresztirányú szórásegyenletességet álló helyzetben végzett vizsgálatnál, és a lehető legkisebb hibát, amikor munka közben a szórókeret lengésbe jön.

Egyenletes szántóföldi permetezésre a hagyományos kivitelű réses fúvókák megfelelőek lehetnek, ezek a fúvókák azonban igen apró cseppeket képeznek. Ez előnyös a permetlé eloszlása szempontjából, de a kisméretű cseppek könnyen elsodródnak. Ez különösen a tavaszi vegyszeres gyomirtási munkáknál okoz problémát, amikor a felázott talajok, illetve a növényzet intenzív növekedése miatt a rendelkezésre álló idő sok esetben nagyon rövid, az ilyenkor gyakori erős szelek pedig még tovább csökkentik a permetezésre alkalmas napok számát.

A légbeszívásos réses fúvókák (1. kép) nagyobb cseppeket képeznek, emellett a megfelelő mértékű fedettséget is biztosítják. Ezekkel a fúvókákkal nagyobb szélsebesség (4–6 m/s) mellett is biztonságosan, jó minőségben lehet dolgozni.

Ha a szórásképek átlapolására nincs szükség, például a kezelt tábla szélein (a tábla beszegésénél), a szórókeret végein elhelyezett szórófejek esetében, akkor aszimmetrikus szórásképű réses fúvókákat célszerű alkalmazni ún. zárófúvókákként. Ezeket a fúvókákat érzékeny területek (pl. élővizek) közelében végzett kezelések során vagy soros kultúrákban levelek alá történő permetezésre is érdemes használni. Ezekből is rendelkezésre állnak légbeszívásos kialakítású változatok a piacon.

Sorközök gyomirtására használhatunk különböző rendszerű, kisebb szórási kúpszögű (pl. 80^o-os vagy 90^o-os) réses fúvókákat. Ugyanezeket a fúvókákat állománykezelés során is alkalmazhatjuk a sorokba belógatható permetlévezetékekre szerelve.

Elsősorban kalászosok állománypermetezésénél lehet hatásos a kettős réses fúvókák alkalmazása. A haladási irányban előre és hátra kiszórt permet a vizsgálatok szerint jobb penetrációt, azaz mélyebb behatolást biztosít a növényzetbe.

Kaphatók olyan fúvókák is, amelyeknél a mérettől függetlenül adott nyomáson azonos a cseppek mérete.

A légbeszívásos kettős réses fúvókák (2. kép) a jobb penetráció biztosítása mellett jelentős mértékben képesek csökkenteni a képzett cseppek elsodródásának mértékét. Egyes típusok esetében a képzett legyező alakú permetfátylak szimmetrikusan, más típusoknál aszimmetrikusan helyezkednek el a fúvóka középvonalához képest (menetirányban, illetve hátrafelé).

A szántóföldi permetezésnél alkalmazható fúvókatípusok a legfontosabb jellemzőikkel együttesen az 1. táblázatban láthatók. A választék sokkal szélesebb a piacon a táblázatban bemutatottnál, ezért mindenképpen érdemes figyelmesen átnézni az ismert gyártók termékkatalógusait.

Szórófejek és fúvókák ültetvények permetezésére

Szőlőben és gyümölcsösben általában változó mennyiségű permetlevet kell kijuttatni. A célfelület lehet a lombozat, a termés, illetve lemosó permetezésnél a teljes felület is. Nehézséget okoz, hogy ezt úgy kell megvalósítani, hogy a lehető legkevesebb permetlé sodródjon el, és kerüljön a talajra. Ezért célszerű az ültetvénypermetező gépek szórószerkezetén különböző méretű, illetve különbözően beállított szórófejeket alkalmazni.

A gépeken praktikus kétállású szórófejtartókat használni (3. kép), amelyek 180^o-os elforgatása lehetővé teszi a szórási jellemzők megváltoztatását. Ha a szórófejekbe két különböző méretű és/vagy két eltérő kialakítású fúvókát helyezünk, egyszerűen megoldhatjuk a fúvókacserét, továbbá könnyen és gyorsan tudjuk változtatni a szórásteljesítményt és/vagy a szórásképet.

Lehetőség van arra is, hogy a szórás irányát a kezelendő célfelület jellemzőinek megfelelően módosítsuk, ha 90^o-os elfordítással elzárjuk azokat a szórófejeket, amelyek működésére éppen nincs szükségünk (például a szóróíveken az alsó, a talajra szóró vagy a felső, a levegőbe permetező szórófejek esetében).

Ültetvények jó minőségű permetezésére alkalmasak a cirkulációs rendszerű szórófejek. A leggyakrabban használt típusok a csigabetétes vagy pörgető betéttel felszerelt, illetve az örvénykamrás rendszerűek, amelyek kivitelüktől függően kúppalást (üreges kúp) vagy teljes kúp alakban juttatják ki a permetlevet (4. és 5. kép). Önmagában a szóráskép alakja nem befolyásolja érdemben a fúvókák gyakorlati szempontból fontos jellemzőit, sokkal gyakoribb az üreges kúp szórásképű fúvókák alkalmazása.

A ventilátor nélküli, hidraulikus rendszerű kisüzemi ültetvénypermetező gépeken és a kézi szórópisztolyokon javasolható az állítható szórófejek használata. Ezeknél csavarorsós szerkezet segítségével lehet a permetlé forgásba hozását biztosító betét helyzetét beállítani a szórólapkához képest, és ezáltal a szórási kúpszöget és a hatótávolságot módosítani.

Az állítható szórófejek alkalmazásánál azonban figyelembe kell venni, hogy kúpszög változtatásával – azonos nyomásnál is – változik a szórásteljesítmény és a képzett cseppek mérete is.

A szállítólevegős (axiálventilátoros) permetezőgépeken gyakran pörgető betétes cirkulációs szórófejeket alkalmaznak. Ezeknél figyelni kell arra, hogy a szórófejben szórólapka és pörgető betét is van. A kiadagolt permetlé mennyiségét a szórólapka és a pörgető test együttesen határozza meg, ezért a szórásteljesítménynél ezt figyelembe kell venni.

Egyre elterjedtebb ültetvényekben is a 80–90º-os szórási kúpszögű légbeszívásos réses fúvókák alkalmazása. Amennyiben ilyen fúvókákat választunk, a működési elvből fakadó kedvezőbb cseppképzési tulajdonságok kihasználása révén jobb penetrációt érhetünk el, és a permetcseppek elsodródását is jelentősen mérsékelni tudjuk.

Kaphatók a piacon légbeszívásos kivitelű cirkulációs rendszerű fúvókák is. A hagyományos cirkulációs rendszerű fúvókákhoz képest ezekkel is nagymértékben csökkenthetjük az elsodródást.

Az ültetvénypermetező gépeken a nagy igénybevétel miatt kopásálló, elsősorban kerámia fúvókabetétek alkalmazása javasolható. A fúvókák eldugulását megakadályozó szűrők használata szintén indokolt lehet.

Az ültetvények permetezésére alkalmas fúvókatípusok közül néhány a főbb jellemzőikkel együttesen a 2. táblázatban látható.

Az ismert gyártók termékismertetőit is célszerű alaposan áttanulmányozni, mivel kereskedelmi forgalomban jóval szélesebb választékban állnak a termelők rendelkezésére a szórófejek és a fúvókák.

Összefoglalás

A permetezőgépeken alkalmazott szórófejek és fúvókák alapvetően meghatározzák a permetezés munkaminőségét és a környezetre gyakorolt hatását. Ezért nagyon fontos feladat a megfelelő típusok gondos kiválasztása és szakszerű használata. Csak megfelelő minőségű termékeket célszerű használni. Mivel a szórófejek és a fúvókák rendszerint erős koptató hatásnak vannak kitéve, folyamatosan ellenőrizni kell állapotukat, és elhasználódás esetén cseréjüket időben végre kell hajtani.

Dr. Dimitrievits György okl. mezőgazdasági gépészmérnök
Jordán László okl. agrármérnök, növényvédelmi szakmérnök, igazgató, Nébih NTAI
Dr. Gulyás Zoltán okl. környezetgazdálkodási agrármérnök, növényvédelmi mérnökszakértő, Nébih NTAI FGO