Nálunk még „csak” a termelők költségeit fenyegeti és kitettségüket fokozza a vízhiány a kukorica termesztésében. Törökországban már ott tartanak, hogy betiltják a kukoricatermesztést, akkora környezetszennyezéssel jár a 700-800 méterről kinyerhető víz felhasználása…
Víz- és energiaválságot okoz a kukoricatermesztés
Törökország délkeleti régiójában, Mardin térségében a kukoricatermesztés drámai víz- és energiaválságot okozott. A növény nagy vízigénye miatt a gazdák 700–800 méter mélyről kénytelenek szivattyúzni, ami jelentős energiafogyasztással és környezeti terheléssel jár. Ez a gyakorlat túlterheli a térség elektromos hálózatát, és hosszú távon fenntarthatatlan. A helyi hatóságok ezért betiltották a kukoricatermesztést, a termelők kormányzati segítséget kérnek a megfelelő alternatívákra (pl. szója, napraforgó) váltáshoz. Emellett szóba kerültek üvegházi megoldások is, de ezekhez szakirányítás szükséges.
Klímaváltozás, aflatoxin és rendszerproblémák
Magyarországon a kukoricatermesztés számos, de egymással összefüggő ok miatt került veszélybe. Mindennek eredője a klímaváltozás. A gyakori aszályok csökkentik a hozamokat, nő a termesztés kockázata, illetve a nyomában járó toxinprobléma gyakorítja az aflatoxin-fenyegetést. Részben ezek következtében tapasztalható a talajromlás, a mikrobiális élet visszaszorulása, mert a nem megfelelő talajkezelés és a hiányos vetésforgó rontják a hosszú távú termőképességet. Emögött technológiai hiányosságok is vannak: korszerű vetéstechnológia és növényvédelem hiányában nő a kórokozók és kártevők kockázata. A helyzetet súlyosbítja az agrárpolitikai és piaci instabilitás. Bár az EU-s KAP-reform várhatóan ösztönzi majd a versenyképes, hatékony gazdálkodást, jelenleg még a támogatási rendszer nem hatékony volta, a piacok kiszámíthatatlansága is elbizonytalanítja a termelőket.
Mindezen okokból az utóbbi években jelentősen csökken a kukorica vetésterülete itthon, s egyre inkább az északi, nyugati megyékre szorul vissza, ahol még jövedelmező termesztést tesz lehetővé a csapadékmennyiség. Itthon is sok gazda-gazdaság keres alternatív, kevésbé kockázatos növényeket – mint a cirok, napraforgó vagy takarmánybúza.
Közös tanulság: rendszerszintű alkalmazkodásra van szükség
Bár a két ország problémái különböző természetűek – Törökországban a víz- és energiaszükséglet, Magyarországon pedig a klíma, toxinhatás és gazdasági környezet jelent kihívást –, a közös pont az, hogy a kukorica monokultúrás, intenzív termesztése egyik esetben sem fenntartható jelenlegi formájában.
A megoldás mindkét esetben komplex, rendszerszintű agrárstratégia, amely figyelembe veszi a környezeti erőforrásokat, a piaci kilátásokat és a technológiai fejlesztéseket – továbbá biztosítja a gazdák kiszámítható támogatását és átállási lehetőségeit.
