Nem kötelező, de ajánlott: a termeltetői együttműködés a gazda és termeltető kölcsönös gazdasági érdekein alapul, és megbízhatóbbá teszi a mezőgazdaságot. Sőt, a jövőben a pályázatokban is megjelenik.
Stabilitás gazdának, termeltetőnek
A 2025. január 1-jén hatályba lépett termelővédelmi csomag tartalmazza azt az új szabályozást is, ami megteremti a lehetőséget az önkéntesen választható, termelők és az őket integráló vállalkozások közötti termeltetői együttműködések létrehozására. A vertikális integrációnak minősülő együttműködési forma szabályozásának létrehozása támogatja a megbízható partneri kapcsolatok kialakulását az élelmiszerláncon belül. Ez a termelőknek stabilabb értékesítést, a felvásárlóknak kiszámíthatóbb árualapot biztosíthat. A termeltetői együttműködés a termeltető és termelő kölcsönös gazdasági érdekein alapuló, önkéntesen választható együttműködési forma, vagyis értelemszerűen nem kötelező a meglévő együttműködések számára. Ugyanakkor célszerű, mert tiszta keretrendszer alkalmazásának választási lehetőségét jelenti – érvel az Agrárminisztérium. Termeltető lehet élelmiszerfeldolgozó, a mezőgazdaság és élelmiszer területén működő nagykereskedelmi vállalkozás, továbbá állattenyésztésben a bérhízlalást végeztető mezőgazdasági termelő is.
Pályázatokban is megjelenik majd
A vertikális integráció termeltetői szerződéssel jön létre, ami az érintett termékek termeléséhez, előállításához kapcsolódó szolgáltatások (például az állattenyésztésben az állatok tenyésztése, hízlalása) nyújtására vonatkozó kölcsönös kötelezettségeket tartalmazza. A szerződéseknek a mezőgazdasági termelő részére a szerződésben meghatározott ár megfizetésén felül további szolgáltatásokat kell tartalmazniuk. A szolgáltatások között az értékesítés és a termék megvásárlásának vállalása mellett például a termelésirányítás, termelésszervezés, előfinanszírozás is megjelenhet. Fontos, hogy a termeltetői szerződésben foglalt áruszállításhoz és szolgáltatás nyújtásához kapcsolódóan a termeltetői szerződésen kívül más háttérmegállapodás nem köthető.
Egy-egy ágazatban a szakmaközi szervezetek vagy a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara segítséget nyújthatnak a szerződéses konstrukciók megalkotásában: kérésükre az agrárminiszter mintaszerződéseket hagyhat jóvá. Ezek a mintaszerződések meghatározhatják az érintett felek kölcsönös kötelezettségeit és különösen a mezőgazdasági termelőknek nyújtandó minimális garanciákat. A jövőben a különböző támogatási konstrukcióknál a pozitívan értékelt együttműködési formák között ez a konstrukció is megjelenhet – teszi hozzá az AM közleménye.
