A repcefagykár megelőzése és utólagos kezelése

Az elmúlt tél a gazdaság valamennyi ágazatát tekintve sem volt szerencsés. Ez alól nem kivétel a mezőgazdaság. Sok esetben nem volt megfelelő az őszi vetésűek vetésideje, ami az időjárásnak, a csapadék mennyiségének és eloszlásának volt a következménye. Viszonylag enyhe telünk sokkal inkább száraznak volt mondható, semmint optimális vízellátottságúnak, de ami a növénytermesztésben éppúgy, mint a gyümölcstermesztésben leginkább gondot okozott, az a tavaszi fagy.

A repce termesztése ma Magyarországon szinte általánosnak mondható. Sikeresen lehet termeszteni az Alföldön ugyanúgy, mint az északi vagy nyugatabbra lévő területeken. Ettől függetlenül az őszi káposztarepcét hazánkban leginkább Nyugat- és Dél-Dunántúlon, valamint Északkelet-Magyarországon termesztik. Jelentőségét tekintve elmondhatjuk, hogy a napraforgó után a második legjelentősebb olajos növényünk. Ennek nem más az oka, minthogy a repce virágzásakor relatíve magas páratartalmat igényel, ami ezeken a területeken adott.

A repcetermesztés mint növénytermesztési ágazat a gabonafélék termesztésével kombinálva kedvező a gazdaság számára, hiszen termesztésének gépei alapvetően megegyeznek a gabonatermesztésben használatos gépek egy részével. Kisebb beruházást igényel, mint a napraforgó, és nem utolsósorban kiváló elővetemény-növényünk. A repcetermesztésnek számtalan előnye van az előbb említetteken kívül. Korán lekerülő kultúrnövény, olaja keresett iparcikk is, hozama bőséges, nektárjából repceméz készíthető, könnyen tárolható a magja, biodízelt készíthetnek belőle, és az oxigéntermelésben is kiemelkedő más kultúrnövényeinkhez képest.

 

Hőmérséklet grafikon

 

Persze csak akkor, ha nem fagy el. A repce fagy elleni védekezése egész korán kezdődik, mondhatni az első perctől kezdve erre kell törekedni. Így az egyik leglényegesebb, legfontosabb feladat a vetésidejének a meghatározása.

Túl korai vetés esetén a repceállomány nagyon megerősödik, és bármilyen logikátlannak is tűnik, ez mégis azt hozza magával, hogy minél jobban megerősödik az állomány az ősz folyamán, minél inkább megindul a szárba szökkenése, a fagytűrő képessége ezzel fordított arányban változik, azaz csökken. A szárba indult repce könnyen kifagyhat, a hótakaró alatt befülledhet. Megkésett vetés esetén pedig túl kicsi marad, nem éri el azt a 8-10 leveles állapotot, amire a téli fagy átvészelésekor szüksége lehet. Valószínű, hogy a késői vetés következményeként a gyökérzet is kisebb, ami szintén hozzájárulhat a kifagyáshoz.

Az OMSZ 2020. szeptember 7-én megjelenő szöveges jelzése az alábbiakról tájékoztatott minket: „Az átlagosnál jellemzően csapadékosabb nyár végén az elmúlt két hétben hidegfrontokhoz kötődő záporok, zivatarok öntözték a talajokat, és biztosítottak megfelelő talajnedvességet a repce vetéséhez, csírázásához. A frontok között hosszabb csapadékmentes időszakok segítették az érési folyamatokat, és a száraz, késő nyáriasan meleg, jó érlelő idő folytatódik a héten is. A hétfőn átvonuló hidegfront csak átmeneti és kismértékű lehűlést hoz, helyenként előforduló záporokkal.”

Az idei tél az OMSZ által kiadott diagram szerint melegebb és szeszélyesebb volt az elmúlt 30 év átlagához képest. Összességében melegebb időjárásunk volt, azonban januárban és februárban is voltak kiugróan alacsony mélypontok, több fagyos nappal.

 

Hőmérséklet országos grafikon

 

A természet sok mindent képes kiegyenlíteni, mert bár a március csak néhány fokkal maradt el a sokéves átlagtól, az április eddig hidegnek és szeszélyesnek mutatkozik. A húsvéti hétvége után érkező jégesőt néhány nagyon hideg nap és még hidegebb éjszakák követték, kiterjedt éjszakai fagyokkal. A fentebb említett nyugat- és dél-dunántúli termesztőterületeken, valamint Északkelet-Magyarországon ez az időjárás éri az első kinyílt virágokkal rendelkező állományokat. A fagy virágzáskor rendkívül érzékenyen érinti az őszi káposztarepcét. Az éjszakai fagyok után megfigyelhető, hogy a hajtások lefelé, illetve oldalirányba kezdenek elhajlani. A vezérhajtás gyakran derékszögben áll, szinte lehajtott fejjel, a nappali időszak folyamán azonban a hajtások újra felegyenesedhetnek. Azok a virágok, amelyek ebben az időszakban nyílnak, a fagyos, túl hideg időben gyakran terméketlenek maradnak. A fagy előtt és után kinyíló virágokat ez nem érinti, és ezek normál becőtermést képezhetnek. A virágzás alatti fagyos időszakok hatása így arról ismerhető fel, hogy a vezérhajtáson és az oldalhajtásokon található egy-egy azonos korú, becőtermés nélküli rész, míg a többi részen, a hiányos terület alatt és felett normál becőtermések találhatók.

 

December
Egy november végi hidegfront hatására az átlagosnál hűvösebben indult a december, a sokéves átlagnál 3-4 °C-kal alacsonyabb napi átlaghőmérsékletek voltak jellemzőek. December 3-tól egy mediterrán ciklon hatására egyre enyhébb légtömegek érkeztek térségünkbe. Országosan a legmelegebb nap december 6-a volt, ekkor 6 °C-kal haladta meg a napi középhőmérséklet az átlagértéket, ezt követően csökkenni kezdett, és 8–22. között általában 2-3 fokkal volt melegebb a sokéves átlagnál. A napi középhőmérséklet 27-éig végig az időszakos átlag fölött volt, de 26-án egy ciklonnak köszönhetően hideg, száraz levegő érkezett a Kárpát-medencébe. December 27-én mértük a hónap során a legalacsonyabb hőmérsékletet, Kakucs állomáson -10,4 °C volt. Másnap a mediterrán térségből érkező enyhébb légtömegek hatására már 5 °C-kal, 29-én pedig 8 °C-kal enyhébb volt az idő a megszokottnál, majd ismét lehűlés kezdődött.

Január

2021. január folyamán a napi átlaghőmérséklet országos átlaga jobbára nem a sokévi átlag közelében alakult. A hónap első hetében a Kárpát-medence térségének időjárását több mediterrán ciklon alakította, aminek köszönhetően 4-6 °C-kal volt melegebb, mint az 1991–2020-as sokévi átlag. Ezután pár napig az ilyenkor szokásosnak megfelelően alakult a hőmérséklet. Majd a hónap közepén egy Dél-Skandinávia felett örvénylő markáns ciklon hosszan elnyúló frontrendszerének hatására egyre hidegebb levegő áramlott hazánk fölé. A sarkvidéki levegő miatt 5 °C-kal a sokéves átlag alatt maradt a hőmérséklet. Január 20. után dél, délnyugat felől igen enyhe légtömegek érkeztek térségünkbe. A következő napokban már kora tavaszias időjárás uralkodott: 22-én és 23-án országos átlagban 9 °C-kal volt melegebb, mint a sokévi átlag. Ezt követően a kisebb mértékű lehűlés után a hónap utolsó előtti napjára ismét majd 6 °C-kal volt enyhébb idő, mint az ilyenkor szokásos.

Február

Februárban sem a sokévi átlag közelében alakult a napi átlaghőmérséklet országos átlaga. A hónap első hetében a Kárpát-medence térségét több melegfront is elérte, aminek köszönhetően délnyugati áramlással enyhe levegő árasztotta el hazánkat. Így jellemzően 2–9 °C-kal volt melegebb, mint az 1991–2020-as sokévi átlag. Ezután egy mediterrán ciklon hidegfrontja mögött viharos északi, északnyugati széllel hideg légtömeg érkezett. A gyors lehűlésnek köszönhetően a sokévi átlag alá csökkent a hőmérséklet, a hónap leghidegebb időszakában 8 °C-kal volt hidegebb az ilyenkor szokásosnál. Majd a hónap utolsó dekádjában egy anticiklon terült el hosszú ideig az ország felett. A nappali hőmérséklet fokozatosan emelkedett, kora tavaszias időjárás uralkodott: 25-én és 26-án országos átlagban 6 °C-kal volt melegebb, mint a sokévi átlag. Ezt követően kisebb mértékű lehűlés következett, de a hónap utolsó napjaiban is majd 4 °C-kal volt enyhébb idő, mint az ilyenkor szokásos.

 

Fagyos repce Fagyos repce

 

Az erős, optimális időben vetett, megfelelő agrotechnikai eljárással kezelt, és elegendő csapadékot kapott repceállományok a rövidebb ideig tartó fagyos időszakokat általában kompenzálni tudják a terméshozamra gyakorolt jelentősebb hatások nélkül. A kompenzálás jelentheti azt, hogy a becők képződése később kezdődik, vagy a néhány hiányzó becő helyett valamivel magasabb lesz az ezermagtömeg. A repcevirágzás ugyanakkor 4–6 hétig tart, néhány kedvezőtlen nap nem sokat nyom a latban. A baj akkor van, ha huzamosabb ideig tartanak a hideg, esetleg fagyos napok. Ha a hőmérséklet például fagyzugos helyeken jelentősen nulla fok alá csökken, akkor a repce szárán a fagy okozta repedések is megfigyelhetők. Ez azonban gyakran előfordul, és többnyire viszonylag ártalmatlan jelenség, száraz időben a repedések probléma nélkül behegednek.

 

Fagyos repce
Forrás: https://www.graincentral.com/

 

A fagy okozta repedések hasonlítanak a minden erősebb növényen megtalálható növekedési repedésekre, ezért ezeket sokan gyakran összetévesztik. A fagy és a növekedés okozta repedések utat nyitnak a kórokozók számára a növény belsejébe. A növekedési repedések mentén gyakran találhatók úgynevezett fómás fertőzés tünetei a száron. Ezek a fertőzések azonban felületi fertőzések maradnak, és általában nem okoznak gazdasági károkat. Ha a nulla fok alatti hőmérsékletek két számjegyű értéket érnek el, akkor a vezérhajtás visszafordíthatatlanul felrepedhet, az ilyen növényeknél erős oldalhajtás-képződés figyelhető meg (Kahl, 2017).

 

Repce télen

 

A repceállományunkat megfelelő kórokozó elleni védelemmel és immunerősítéssel segíthetjük. A fagykárokat április 15-ig lehet bejelenteni, ha pedig a fagyot észleli a gazdálkodó, azt 15 napon belül kell bejelenteni. A gazdák a kárenyhítési alapból számíthatnak kárpótlásra. Azoknál, akik már jelentették a fagy okozta kiesést, a kárfelmérés folyamatosan zajlik.

 

Sipos Nikolett