Augusztus 1-jétől 50%-os vámot vet ki – vagy szokás szerint csak fenyegetőzik vele – az Egyesült Államok a brazil húsimportra, ami komoly következményekkel járhat Brazília agrár- és élelmiszerexportjára nézve.
A hirtelen jött intézkedés miatt a brazil húsipari szereplők sorra értékelik újra exportstratégiájukat, a bizonytalanság pedig máris érezhető a piacokon.
Bizonytalan döntések a húsfeldolgozóknál
Roberto Perosa, a brazil marhahúsipari szövetség (ABIEC) elnöke szerint az amerikai piacra irányuló új szállítmányokat a magánszektor jelenleg „újraértékeli”, mivel az 50%-os vámtarifa drasztikusan rontja a versenyképességet. A bejelentés azonnali hatással volt a brazil szarvasmarha-piacra is: a vágóhidak jelentősen visszafogták az élőállat-vásárlásaikat, amit piaci tanácsadók szerint a „meghűlt piac” jellemez.
A húsipari vállalatok – köztük a jelentős exportőrnek számító Minerva – több esetben ideiglenesen leállították az amerikai piacra szánt termelést, illetve próbálják más piacokra átirányítani a késztermékeket. A Minerva esetében az amerikai piac az árbevételük mintegy 5%-át adja, és korábban már elővigyázatosságból nagyobb mennyiséget szállítottak át az USA-ban található telephelyeikre, tartva egy esetleges vámemeléstől.
Kulcspiacról van szó
Az Egyesült Államok Brazília második legfontosabb marhahús-piaca Kína után, az exportértékek alapján. Az USA marhahúsimportjának körülbelül 23%-a Brazíliából származik, tehát az új tarifák nemcsak a brazil exportőrök, hanem az amerikai fogyasztók számára is drágulást hozhatnak.
Komoly gazdasági hatások
A vámemelésnek rövid távon jelentős következményei lehetnek: egyrészt csökkenhet a brazil GDP akár 1%-kal is, másrészt nyomás alá kerülhet a brazil reál árfolyama, valamint fokozódhat a tőzsdei volatilitás. Az exportpiac elvesztése, a keresletkiesés és az átrendeződő kereskedelmi útvonalak együttesen veszélyeztethetik a brazil húsipar rövid és középtávú kilátásait.
Az iparág szereplői igyekeznek alternatív megoldásokat keresni: új piacokra irányítanák a termelést – például Ázsiába vagy a Közel-Keletre –, azonban ezek a lépések nem pótolják az USA kieső keresletét egyik napról a másikra.
Nekik is árt
A brazil kormány hivatalosan is reagált: da Silva elnök szerint az USA lépése válaszlépéseket válthat ki, például befektetési és kereskedelmi megállapodások felfüggesztését. Egy ilyen kereskedelmi háború kimenetele azonban mindkét fél számára komoly gazdasági veszteséggel járhat, és nemcsak a húsipart, hanem más mezőgazdasági és ipari szegmenseket is érinthet.
A Trump-féle, követhetetlen vámpolitika ugyanakkor más brazil ágazatoknak akár kedvezhet is. Az amerikai farmerek sok nagy – például a kínai – piacról kiesnek, s oda a brazil növénytermesztők (is) benyomulnak.
