Szenzációs videó: így segít műtrágyázni(!) a giliszta

Közhely, hogy a giliszta jelenléte egyben a talaj egészségét, minőségét, tápanyag-szolgáltató képességét is mutatja. Most újabb célzott kutatás és látványos filmfelvétel is mutatja, pontosan hogyan.

 

giliszta
Talajszelvény-elemzés Pusztaszabolcson 2018-ban a Sersia francia szakemberével. Döntő szerep hárul az apró lényre

Műtrágya: több legyen a kevesebb is

A kortárs mezőgazdaság egyik nagy problémája a műtrágya-felhasználás következményeiben van. Egyrészt cél minél hatékonyabb, nagyobb arányú feltáródást biztosítani, másrészt a műtrágyák talajra/környezetre gyakorolt (sokszor negatív) hatásait enyhíteni. Az úgynevezett körkörös mezőgazdaság módszere az, hogy természetes, biológiai eszközökkel segítse elő ezeket a célokat. Ebben döntő szerep hárul a földigilisztákra. Ezek az állatok – a talaj szerves anyagainak elfogyasztásával, és végtermékként való ürítésével – nitrogént szállítanak, és a korábban kijuttatott foszfor-műtrágya maradványait elérhetővé teszik a növények számára.

 

 

giliszta
Jan Willem van Groenigen holland kutató (Fotó: wur.eu/youtube)

Féreggel könnyebb

A hollandiai Wageningen Egyetem és Kutatóintézet kutatója, Jan Willem van Groenigen szerint a férgek még nagyobb szerepet játszhatnak a mezőgazdaságban, mint a természetben. A művelt talajok sok foszfort tartalmaznak a műtrágyázás révén, de a növények nem képesek felvenni azt, mivel kémiailag a talaj részecskéihez kötött állapotban van. Ugyanakkor – mondja van Groenigen – a kísérletek azonban azt mutatják, hogy a giliszta ürülékében lévő növények és talajrészecskék révén foszfor-hozzáférhetősége 100-1000-szeresére növekedhet (itt látható a timelapse video arról, hogyan mozgatják át a talajt, szállítják be a termőföldbe a rothadó leveleket a giliszták).

 

 

Foszfor: kimerülő bányák

Arról az Agrárágazat is visszatérően kénytelen beszámolni, milyen aggasztó jövőképet festenek a kutatások a mezőgazdaság foszfor-utánpótlási kilátásairól. Nem kizárt, hogy már a következő generációk hiánnyal vagy markáns áremelkedéssel fognak szembesülni a bányák kimerülése vagy a lelőhelyek szennyezettsége miatt. Ugyanakkor a kiadósan foszfor-műtrágyázott talajokban 3-4 évtizedre elegendő tartalék van – állítják a holland kutatók, hozzátéve: ezt a készletet feltárható állapotba kell hozni.

 

giliszta
Talajszelvény-elemzés Dióskálon 2019-ben a Démétér-BioSystem amerikai szakemberével (Fotók: Horizont Média/archív)

 

Több felvehető nitrogén

Szintén régóta folyó kutatások igazolják, hogy a növények átlagosan 25 százalékkal magasabb termést hoznak földigiliszták jelenlétében. Az magyarázza ezt, hogy a foszfor mellett könnyebben hozzáférhetővé teszik a talajban lévő nitrogént is. Van Groenigen szerint úgy, hogy a szerves anyagok elfogyasztása után ürített váladék serkenti az emésztett anyag mikrobiális életét, ami tovább bontja a szerves anyagokat, így a növény számára felvehető nitrogént tesznek elérhetővé. Az persze már ismert hazai kutatásokból is ismert, hogy a giliszta ürülékének biológiai aktivitása százszorosa is lehet az elfogyasztott talajtörmeléknek.

 

giliszta

 

A légkört is tisztítja

A kutatások egymásik nagy jelentőségű és távlatos megállapítása a földigiliszták jelenléte és az üvegházhatású gázok kibocsátása közti összefüggésre utal. A mikrobák az ember által (is) talajba juttatott nitrogént dinitrogén-oxiddá alakítják – például a függőleges irányú járatok ásásával, ami a föld alatti levegő- és vízforgalmat biztosítja. Ezek az alagutak azonban lehetővé teszik a dinitrogén-oxid távozását is, mielőtt az ártalmatlan vegyületté alakulhatna – teszi hozzá van Groenigen, aki kutatótársaival együtt arra jutott, hogy a dinitrogén-oxid-kibocsátás 10-20 százalékkal is csökkenthető, ha a talaj biológiai sokfélesége biztosított. Emellett a férgek jelenléte hozzájárulhat a szén talajban való tárolásához, vagyis a levegő CO2-tartalma egy részének megkötésével mérsékelhetik a globális felmelegedést.

agrár feltáródás foszfor giliszta mezőgazdaság nitrogén talaj talajélet
.
.