Gazda legyen a talpán, aki ezekben a hónapokban kiigazodik a kukorica piacát elemző, előrevetítő hírek között. A jelentések egy része arról szól, hogy a kínai piac nagy szűkülése és az exportvám-csökkentések bőséget, áresést okoznak. Más jelentések a készletek rekordszintű szűkülésével és árnövekedéssel számolnak.
A globális kukoricapiac egyre élesebb kettősséggel néz szembe: miközben Kína jelentősen visszafogja importját, több nagy exportőr – köztük Argentína és Oroszország – egyre intenzívebben nyit a világpiac felé, részben vámcsökkentéssel. Már ezek az ellentétes folyamatok túlkínálathoz és nemzetközi árszintek csökkenéséhez vezethetnek, de van becslés, ami pont árnövekedést helyez kilátásba.
Kína visszavonul az importpiacról
2025 első félévében Kína kukoricaimportja 785 ezer tonnára esett vissza, szemben az előző év azonos időszakának közel 11 millió tonnás szintjével. Ez 93%-os csökkenés, és jóval az elmúlt évek 11 millió tonna körüli átlagos importmennyisége alatt van. A drasztikus visszaesés mögött egyrészt a megnövekedett belföldi termelés és készletszintek, másrészt a gazdasági növekedés lassulása áll, amely a fogyasztást is fékezi.
A kínai vámhatóságok már 2024 őszétől korlátozásokat vezettek be a takarmánycélú gabonafélék – köztük a kukorica – importjára, hogy megvédjék a belföldi árakat és a termelői jövedelmeket. Az éves importkvóta 7,2 millió tonna, ennek csak töredéke került eddig aktiválásra. Noha az USDA 10 millió tonnás éves importot jósol, a kínai CAOC csupán 7 millió tonnával számol.
Exportösztönzés Dél-Amerikában és Oroszországban
Ezzel párhuzamosan a globális szállítók a versenyképesség fokozására törekednek. Argentína például bejelentette, hogy 12%-ról 9,5%-ra csökkenti a kukoricaexport vámját. Az argentin kormány célja, hogy megerősítse a mezőgazdasági szektort, amely az elmúlt évtizedekben erős adóteher alatt működött.
Hasonló lépéseket tett Oroszország is: a kukoricaexport vámját tonnánként 840,8 rubelről 215,3 rubelre mérsékelik (miközben például a búzaexport vámját teljesen eltörlik). A döntés az orosz mezőgazdasági minisztérium szerint az erős rubel és a bőséges új termés következménye. Az intézkedések célja az orosz export ösztönzése és a belső piac stabilizálása.
Túlkínálat a világpiacon?
A kínai importvisszafogás és az exportőr országok fokozódó kivitelösztönzése közötti aránytalanság globális túlkínálatot vetít előre. Mivel Kína eddig a világ egyik legnagyobb kukoricaimportőre volt, visszalépése jelentős keresleti rést hagy maga után. Ennek pótlására új piacokat kell találniuk a kibocsátóknak – ez pedig árcsökkenéshez vezethet, különösen, ha közben a terméseredmények is bőségesen alakulnak a főbb termőterületeken.
Ráadásul az Egyesült Államok és Kína közötti feszültségek miatt az USA piaci részesedése Kínában gyakorlatilag nullára csökkent, ami szintén új exportirányokat kereső nyomást jelent a szereplőkre.
A termelők és kereskedők előtt álló kihívás
A következő hónapokban a világ kukoricapiaca érzékenyen reagálhat a kínálati oldalon történő változásokra (és persze az időjárási hatásokra is). Miközben a keresleti oldal mozgástere korlátozott. Ha nem sikerül egyensúlyt találni az exportpolitikák és a globális felvevőpiacok között, az árak mélypontra süllyedhetnek, ami komoly kihívást jelent a termelők számára világszerte – így Magyarországon is.
Vagy ellenkezőleg…?
Az USDA friss előrejelzése zárójelbe teszi az eddigieket. Az USA agrárminisztériuma szerint a globális kukoricazárókészlet 277,8 millió tonnára csökkenhet, ami 2013–14 óta a legalacsonyabb szint. A készlet-felhasználás arány is 12 év mélypontjára, 18,9%-ra eshet. Kína nélkül a készlet nőne, továbbá nyilván nem tudjuk még, milyen bőséges lesz az aratás a nagy termőterületeken –, de így is történelmi mélyponton marad. Mindez akár árnövekedési kockázatokat jelezhet a szűkös globális kínálat miatt.
