Jó hír az európai és hazai mezőgazdaságnak, állattartásnak, hogy először teszteltek nagyobb számú állaton egy mRNS-alapú vakcinát, amely ígéretes eredményeket hozott.
Jó eredmények
A németországi Friedrich Loeffler Intézet (FLI) áttörést jelentő kísérletet hajtott végre a ragadós száj- és körömfájás (FMD) elleni védekezésben: először teszteltek nagyobb számú állaton egy mRNS-alapú vakcinát, amely ígéretes eredményeket hozott. A Riems szigetén működő, magas biztonsági fokozatú állatorvosi laboratóriumban 24 szarvasmarhát fertőztek meg a vírussal, közülük 18 állat korábban megkapta az új oltást. A tapasztalatok szerint a beoltott tehenek egyike sem mutatott klinikai tüneteket, és lényegesen kevesebb vírust ürítettek, mint az oltatlan társaik. Ez azt jelenti, hogy nemcsak maguk maradtak egészségesek, de kevésbé is fertőzték volna tovább a környezetüket.
Mérföldkő a sikeres teszt
Az új technológia különlegessége, hogy nem igényli a teljes, élő vírus manipulálását: elegendő a vírus genetikai kódjának egy töredékét felhasználni, ami biztonságosabbá és rugalmasabbá teszi a fejlesztést. Az mRNS-vakcinák további előnye, hogy gyorsan módosíthatók az éppen aktuális vírusvariánsokhoz, így hatékonyabban reagálhatnak egy-egy járvány kitörésére. Ez különösen fontos, mivel a ragadós száj- és körömfájás rendkívül fertőző betegség, amely ugyan az emberre nem veszélyes, de az állatállományban hatalmas gazdasági károkat okoz.
A mostani sikeres teszt több szempontból is mérföldkő. Egyrészt igazolta, hogy a vakcina képes megelőzni a betegség tüneteinek kialakulását, másrészt bizonyította, hogy a vírus terjedését is képes jelentősen korlátozni. Ez alapvető változást hozhat a járványvédelemben, mivel a fertőzés visszaszorítása nemcsak az állatok egészségét, hanem a teljes állattenyésztési ágazat jövedelmezőségét is védi. A ragadós száj- és körömfájás járványok ugyanis rendszeresen milliárdos veszteségeket okoznak világszerte, ezért minden olyan fejlesztés, amely képes a terjedést fékezni, kiemelt jelentőségű a mezőgazdaság számára.
Új lehetőségek
A kutatás az FLI és amerikai, illetve ausztrál partnerek közreműködésével zajlik, és bár az oltás engedélyezéséhez további vizsgálatok szükségesek, a mostani eredmények alapján komoly esély van arra, hogy a közeljövőben a gyakorlatban is elérhetővé váljon egy új, biztonságosabb és hatékonyabb védekezési eszköz. Ez nemcsak a járványkezelés stratégiáját alakíthatja át, hanem új lehetőségeket teremt a gyors reagálásra más, hasonlóan veszélyes állatbetegségek esetén is.
Összességében az új mRNS-vakcina sikeres tesztelése tudományos áttörést jelent, amely hosszú távon növelheti a mezőgazdasági termelés biztonságát, csökkentheti a járványok okozta veszteségeket, és hozzájárulhat az állattenyésztés fenntarthatóbb működéséhez.
Agrárágazat Tudástár
mRNS-vakcina állatgyógyászatban – Az mRNS-alapú vakcinák lényege, hogy a vírus teljes szerkezete helyett csak annak genetikai kódjának egy részletét használják fel. Ez biztonságosabbá és gyorsabban fejleszthetővé teszi az oltást, amely rugalmasan igazítható az aktuális vírusvariánsokhoz. A ragadós száj- és körömfájás elleni kísérletekben a beoltott állatok nem mutattak klinikai tüneteket, és kevésbé terjesztették a vírust, ami mérföldkő a járványvédelemben. Az innováció hosszú távon hozzájárulhat az állattenyésztés biztonságához és a gazdasági veszteségek csökkentéséhez.
