A nagy munkasebesség ellenére tökéletes a kelés

Varga Tamás Iregszemcse tíz kilométeres körzetében gazdálkodik, 300 hektárnyi területen. Aránylag jó adottságú, jórészt barna erdőtalajok jellemzik a gazdaságot. A félhektárostól a 60 hektárosig terjednek a táblák, de a kockázat csökkentése érdekében egy blokkban 25 hektárnál nagyobb területen nem termesztenek egy kultúrát.

– Milyen kultúrnövényekkel foglalkoznak?

– Alapvetően sok kultúrával foglalkozunk, van repcénk, takarmányárpánk, búzánk, sörárpánk, a tavasziak közül pedig cukorrépa, kukorica, napraforgó, egy kevés szemes cirok, néha a vetésforgó miatt étkezési mák, meg vetőmagcélra facélia, mustár szerepel nálunk.

– Ez tényleg elég széles kör. A cukorrépát sajnos már kevesen sorolják aktívan a kultúrnövényeik közé.

– Mi kitartunk mellette 25 éve, változó területtel vetjük, 10 és 60 hektáron is volt már. Benne vagyunk egy termelői csoportban, így rendelkezésre áll saját be-takarítógép, vetőgép, a technikai feltételek adottak. Fontos, hogy az elmúlt két évben a cukorrépa volt a legjövedelmezőbb növényünk!

– A többi növénnyel milyen eredményeik voltak?

– Tavaly nagyon jók voltak a hozamok, talán az árpa teljesített alul, 7 t/ha eredménnyel, búzából 9 t/ha, repcéből 4 t/ha, napraforgóból 4 t/ha, kukoricában 12 t/ha volt az átlag, a cukorrépa pedig 95 tonnát adott hektáronként. Azt azért tegyük hozzá, hogy tavalyelőtt, az aszályos évben is tudott a cukorrépa 65 tonnát, így még biztosított jövedelmet. Csak a miheztartás végett: a kukorica akkor hektáronként 5 tonnát termett…

– Most, hogy indul a tavaszi vetés, mit lát az idei szezon kezdetén?

– Az őszi kultúrák állapota reményt keltő, a tavaszi csapadék hiánya azonban aggodalomra ad okot. Van az országnak persze rosszabb adottságú területe is, de itt tavasszal csak öt alkalom volt, amikor értékelhető mennyiségű csapadék esett.

– A gépekre áttérve, mióta vannak kapcsolatban a Väderstaddal?

– 2002 óta, akkor vettük az első Rollex hengerünket. Ezt még a mai napig használjuk. 2004-ben vettük az első 4 méteres Rapid vetőgépet, melyet tavaly cseréltünk egy új Rapidra. A régi vetőgép kb. 8 000 hektárt teljesített, nagyon meg voltunk vele elégedve, nem is gondolkodtunk más márka választásán. Az új már mindennel felszerelt, műtrágyaszórásra, aprómagvetésre is fel van készítve.

– A régi gépnek mi lett a sorsa?

– Azon a húsz év alatt csak a kopóalkatrészeket cseréltük, egyszer pedig a hajtóművet. Tökéletesen tette a dolgát. Egy szomszéd gazdaság vette meg, ők azóta is használják. Nekik előtte bérben dolgoztunk vele, gyorsan el is vitték.

– A Rollex henger már szintén „matuzsálem”, annál mit kellett esetleg cserélni, javítani?

– Cseréltünk hengertagot, öntvénygyűrűket. Ott a vázhoz is hozzá kellett nyúlni, erősítéseket végeztünk rajta, de ezek mellett hibamentesen dolgozik.

– Mivel bővült még a svéd gyártótól vásárolt paletta?

– Vettünk még egy 5 méteres Carrier tárcsát, azt több mint 10 éve használjuk, teljes megelégedéssel. Emellett használt gépként egy 6 méteres NZ Aggressive is csatasorba állt nálunk, meg van 2 db 6 soros, F jelű Tempo szemenkénti vetőgépünk is. Egy ekkora gazdaságnál nem indokolt két ilyen gép, nekünk a precíziós pályázat és édesapám sajnálatos halála miatt azonban így jött ki a lépés. Így a kétéves vetőgép, amelyikkel 600 hektárt dolgoztunk eddig összesen, jelenleg eladósorban van.

– A Tempóval egyébként mely kultúrákat vetik?

Kukorica, napraforgó, szemes cirok és szója vetésére használjuk. Mi a repcénél maradunk a dupla gabonasortávnál, azt a Rapiddal vetjük. Kísérletként vetettünk a Tempóval is, de nem hozott olyan szignifikáns különbséget, ami miatt váltanunk kellene.

– Mit szeret a legjobban a Tempo munkájában?

– A nagy teljesítményt. A régi vetőgépeinkhez képest kb. kétszerese a napi teljesítménye. A nagy munkasebesség – kukoricánál például 15 km/h – ellenére tökéletes a kelés.