Agrárgazdasági elemzések

Rég nem látott izgalmakat hozott az idei betakarítási szezon – míg a várható termés mennyiségét a nagy elemzőházak hónapról hónapra korrigálták lefelé, a kereslet kifejezetten intenzíven alakult a nemzetközi gabonapiacokon. Vajon mi történt valójában?

 

kukorica

 

Kukorica

Nyáron egyre-másra érkeztek az optimista vélemények a várható terméssel kapcsolatban: az Egyesült Államok mezőgazdasági minisztériumának előrejelzései rekordtermést mutattak, hasonlóan az ukrán, román és dél-amerikai várható mennyiségekhez. Az ősz beköszöntével aztán az optimizmus egyre árnyaltabbá vált, miután a termésvárakozások ’erodálódni’ kezdtek a legnagyobb kukoricatermelő országokban. Ezzel párhuzamosan, némileg ellentmondva a koronavírus-járvány a vásárlásra gyakorolt vélt vagy valós negatív hatásának, stabil kereslet érkezett a nemzetközi gabonapiacra, melynek forrása Kína volt. A világ második legnagyobb kukoricatermelő országa, kiheverve a járvány okozta keresleti sokkot, túllépve a sertéspestis következményeként visszaesett takarmányfelhasználáson, intenzív vásárlásba kezdett a főbb exportpiacokon (USA, Ukrajna, Brazília, Argentína). A csökkenő kínálat és az előző években tapasztalnál erőteljesebb kereslet a kukoricaár trendszerű emelkedését hozta, mely augusztus végétől kezdődően kisebb korrekcióktól  eltekintve november első dekádjában is kitartott.

 

Kukorica, 2020. december, CBOT
Kukorica, 2020. december, CBOT

Kukorica, 2021. január, MATIF
Kukorica, 2021. január, MATIF

 

Az USA mezőgazdasági minisztériumának november 10-én megjelent szokásos havi beszámolója ismét csökkentette a világban várhatóan megtermő kukorica mennyiségét (1,14 milliárd tonna), ami azért továbbra is rekord- vagy rekordközeli termést jelent. A legnagyobb terméskiesést a várakozásokhoz képest a szomszédos Ukrajnában prognosztizálták az elemzők, míg az EU-ban átlagos terméssel kalkulálhatunk.

Magyarországon a NAK november 4-i állapotjelentése szerint a betakarítás jól halad, a vetésterület 74%-ról már a magtárakba került az idei termés. Az országos termésátlag jelenleg 8,5 tonnát mutat hektáronként, mely kifejezetten jó adatnak tekinthető, egyedül 2016ban jelentett a KSH magasabb termésátlagot (8,63 tonna/hektár).

Az elmúlt hetekben a világpiaci eseményekkel párhuzamosan a belföldi kukoricapiac is aktív volt, a betakarítás előrehaladtával párhuzamosan mind a felhasználók, mind az exportőrök folyamatosan tettek ajánlatokat az eladó tételekre.

 

búza

 

Búza

Kijelenthető, hogy az elmúlt hónapokban nem a búza került a gabonapiaci események fókuszába. Ellentétben a szójával és a kukoricával, a búza kereslet-kínálati viszonyai lényegesen kiegyensúlyozottabb képet mutatnak. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy az említett két termény áremelkedésének nem volt hatása a búzára, hiszen október eleje óta a párizsi árutőzsdén a decemberi lejáratra stabilan 200 EUR feletti szinteken jegyzik a malmi búza határidős árait. Míg az EU termése elmaradt az előző évitől, ezt a kiesést a világpiacon bőségesen ellensúlyozza a magasabb orosz, ukrán és ausztrál termés. A búza piacán a legnagyobb vevőknek a közel-keleti, a Maghreb és a délkelet-ázsiai országok számítanak, ezek a szereplők többé-kevésbé folyamatos aktivitást mutattak az elmúlt időszakban. A megnövekedett kereslet részben Magyarországon is érzékelhető volt, annak ellenére, hogy a magyar búza legnagyobb vevője Olaszország, ahol az idei jó termés miatt némileg alacsonyabb igényekről adtak hírt a belföldi kereskedők.

 

Búza, 2020. december, CBOT
Búza, 2020. december, CBOT

Búza, 2020. december, MATIF
Búza, 2020. december, MATIF

 

A KSH szeptember utolsó napjaiban frissítette a magyarországi búzatermés adatait, melyek szerint 933 ezer hektárról 5 millió tonna termést takarítottak be a gazdák, így a termésátlag megközelítette az 5,4 tonnát hektáronként. Az októberi jelentős esőzések következtében a vetések több helyen is némileg megkéstek, reményeink szerint azonban ez nem okoz majd problémát az állományok fejlődésében.

 

Reng Zoltán
Hungrana-vezérigazgató

 

Kapcsolódó hírek