Agrárgazdasági megoldások

Májusban végre megérkezett a várva várt csapadék. Egy hónap leforgása alatt 60-120 mm közötti eső esett az ország egész területén, ráadásul lassú, áztató eső formájában. Ez talán még a kalászosoknak is segíthet. Persze sok víz folyik még le a Dunán a betakarításig. Azonban a tény, hogy az USA-Kína kereskedelmi háború megoldása egyre távolabbnak tűnik, nem hoz sok jót a tengerentúli farmereknek, ami pedig begyűrűzik Európába is. A közelgő KAP-reform sem ígér egyelőre semmi biztatót számunkra. A magyar gazdáknak továbbra is kérdés, hogy a hazai szántóföldi növénytermesztés tud-e fejlődni, hozamokat növelni, inputot csökkentve, illetve elindul-e a sokak által várt öntözési stratégia, a precíziós technológia tovább terjed-e? Ha ebben nem történik komoly előrelépés, akkor félő, hogy a szomszédos országok lehagynak minket, és elveszítjük versenyelőnyünket a szokásos piacainkon. Ne várjuk ezt meg!

Kukorica

A hazai piac a komoly csapadék mennyiségnek köszönhetően megmozdult. Belföldi vásárlók és határidős exportkötések is történtek az elmúlt hetekben. A legjelentősebb olasz piacra – Kaposváron vagonba rakva – 142 eurón biddelt az új termés. A vetésterület éppen hogy a szokásos 1 millió hektár alatt van, ami várható volt a tavalyi évi adminisztrációs korrekció után. A csapadékos hetek ellenére a vetés mindenhol befejeződött, sőt, szépen ki is kelt a növény. A májusi eső aranyat ér, tartja a mondás, a száraz tél végi időjárás után tehát legalább jól indul a szezon. A hazai felhasználás azonban nem nőtt, továbbra is 4-4,5 millió tonna között mozog attól függően, hogy az állattartás mennyi kukoricát dolgoz fel.

A világpiacot jelenleg mindenhol kiváló hozamok vagy hozamelvárások jellemzik. Argentína és Brazília már betakarít. Előbbiben 49 millió tonna, míg utóbbiban 101 millió tonna termett, ami komoly többlet a korábbi évekhez képest. A brazil áru meg is jelent már a holland kikötőkben, leszállított paritáson 155 euróért kínálják a tengerit. Ez megegyezik az ukrán kukorica Fekete-tengeri hajóba rakott árával. Ez tehát azt jelenti, hogy jelenleg az ukrán termény 15-18 eurós hátrányban van Nyugat-Európában. Hogy ezek után hová fog menni a tavalyi rekordtermés? Valószínűleg Kínába vagy Dél-Európába, hiszen ott hiány van a terményből. Ukrajna a várakozásoknak megfelelően továbbra is 29-30 millió tonnát fog exportálni, semmilyen minőségi vagy logisztikai probléma nem merült fel eddig. 2019-re a tavalyi 35,8 millió tonna után 33 millió tonna termést várnak a szakértők.

Az amerikai gazdák – az ár- és belvizek miatt – nagy területen későn tudtak vetni, ami némi aggodalomra adott okot. Azonban a múlt héten megjelent USDA riport összességében pozitív képet vetít előre: a tavalyi 1,119 milliárd tonnához képest 1,134 milliárd tonna termést vár a világpiacon. Ez a növekvő felhasználást is bőségesen kielégítheti. A riport előrejelzése szerint tehát a termelés növekménye meghaladja a felhasználás növekményét, ami emeli a készletszinteket.

Az USA és Kína közötti kereskedelmi háború nemcsak a kukoricára lesz hatással. A hatalmas amerikai szójatermést is érintheti, megnövelve a készleteket, ezt jelenleg 27 millió tonnára várják. Ez pedig természetesen hatással lehet minden egyéb fehérjenövényre is.

Az árak a pozitív előrejelzéseknek és a stabil ellátottságnak köszönhetően csökkentek az elmúlt hetekben. Május 20-án a MATIF 162 eurón jegyezte a júniusi paritást, míg 170 eurón a novemberi új termést. A következő hetek nagy kérdése, hogy a fent említett Dél-Amerikai termésből mennyi fog érkezni a Nyugat-Európai kikötőkbe.

Búza

Hogy mit segített a május eleji eső a búza állapotában, azt sokan vitatják. A tavalyi 5 millió tonnás termést azonban nagy eséllyel nem fogja elérni az idei. Még nem érkezett meg a hivatalos állapotfelmérés, így továbbra a mennyiség negyedét gondoljuk kiváló állapotúnak, harmadát gyengének, míg negyven százalékát átlagosnak.

A környező országokban azonban jó termést várnak. Ukrajnában 29 millió tonnát, míg Oroszországban 77 millió tonnás termést várnak az előrejelzések, ami mintegy 36 millió tonnás exportot jelent. Ez nagyjából megegyezik a 2018-as termés 37 millió tonnás várható exportjával. Ezen kívül az összes nagy búzaexportáló ország (Argentína, Ausztrália, Kanada, EU, Oroszország és Ukrajna) mindegyikében jobb termésre számítanak, mint tavaly. Az EU-ban várható a legnagyobb többlet, idén 154 millió tonnás betakarítással kalkulálnak az elemzők.

Nyugat-Európában nem várható terméskiesés, ami tavaly igen nagy és gyors áremelkedést okozott az Európai tőzsdéken. A malmi búza MATIF szeptemberi szállítású jegyzése 173 euró jelenleg.

Reng Zoltán

Hungrana-vezérigazgató