De mihez kezdhetünk? Hogyan tudunk felkészülni e hatások kiküszöbölésére vagy mérséklésére?
Felkészülhetünk, ha felkészítjük talajainkat és növényeinket! Hogyan?
Nagyon fontos, hogy növelnünk kell talajaink humusztartalmát, amit kétféleképpen tudunk megtenni: a szármaradványok visszaforgatásával és szervestrágyázással.
A szármaradványokban nyers, a szerves trágyában pedig félkész tápanyag található, amelyből – a talajban levő mikroorganizmusok (többnyire baktériumok) közreműködésével – humusz, és a növények számára felvehető tápanyag képződik.
Mivel szervestrágyázásról csak kevés helyen, és ott is korlátozott mennyiségben beszélhetünk, ezért kell kiemelnünk a szármaradványok fontosságát.
Az alábbi táblázat bemutatja, betakarítás után mennyi szerves anyag marad vissza a területen, és ebben mekkora mennyiségű „ingyen” tápanyag rejtőzik:
Például a búzát kiemelve láthatjuk, hogy hektáronként 5 tonnás búzatermés esetén 7-9 tonna szerves anyag marad vissza a területen, amely 44-51 kg N-hatóanyagot, 30 kg P-hatóanyagot és 64-77 kg K-hatóanyagot tartalmaz.
Ha ezt a 7-9 tonnányi maradványt megfelelően visszaforgatjuk a talajba – minden talajművelet végén zárást végezve –, és hatékonyan és gyorsan, a Phylazonit segítségével elbontjuk, akkor humusz, a növény számára közvetlenül felvehető tápanyag, szén-dioxid, víz és energia fog képződni belőle.
Ennek a folyamatnak köszönhetően javul talajaink szerkezete, és növekedni fog a következő kultúrnövény számára felvehető tápanyagok mennyisége.
| „A mikroorganizmusok rendkívül változatos körülmények között képesek létezni.
Ott vannak a gejzírekben, a mélytengeri áramlatokban, a felszín alatti kőzetekben és a szélsőségesen savas vagy lúgos kémhatású, illetve az extrém magas sótartalmú vizekben is. A hidegtűrő fajtákat a sajtok érlelésére és a vegyiparban használják fel, míg a meleg tűrők fő alkalmazási területe a biotechnológia. Enzimjük kedvezőbb körülményeket teremt a reakciók számára, emellett molekuláris szűrőkként és talajtisztítóként is alkalmazhatók.”
|
A talaj humusztartalmának gyarapításával elérjük, hogy megnövekedjen az a felület, amelyhez kötődni tud a víz és a növények számára elérhető tápanyag.
A jelenlegi száraz körülményekhez alkalmazkodva, amennyiben a tarló leforgatása megoldható – tehát a termelő tud talajmunkát végezni –, azzal egy menetben Phylazonit talajoltóanyagot is ki kell juttatni.
A Phylazonitban lévő cellulózbontó baktériumok a tarlómaradványhoz tapadva azonnal megkezdik annak lebontását.
Mivel a baktériumok hőmérsékleti toleranciája elég magas, továbbá teljesen száraz talaj nincsen – azaz a talajokban van elegendő nedvesség a baktériumok működéséhez –, ezek a száraz körülmények ellenére kijuttathatóak, és azonnal megkezdik működésüket.
A termelői tapasztalatok egyértelműen megmutatják, hogy a Phylazonittal kezelt területeken a leírt folyamatok segítik a talajállapotok olyan irányú változását, amely megfelelő alapot biztosít a növényi fejlődéshez.
Ennek köszönhetően a termesztett kultúrnövények kedvezőbb körülmények között, és a szélsőséges időjárást nagyobb toleranciával (tűrőképességgel) viselve tudnak fejlődni.
A termelő e technológiát használva fel tud felkészülni az időjárási kitettségre és bizonytalanságra, vagy legalábbis mérsékelni képes annak kedvezőtlen hatásait; a Phylazonittal tehát kevésbé kockázatos, kiegyensúlyozott gazdálkodást folytathat.
![gondolatebresztes_nemcsak_disztributoroknak_00[1]](https://agraragazat.hu/wp-content/uploads/2019/08/gondolatebresztes_nemcsak_disztributoroknak_001-375x282.jpg)
![kozepontban_az_elelmiszerbiztonsag_es_a_fenntarthatosag_berlinbol_tudositjuk_olvasoinkat__00[1]](https://agraragazat.hu/wp-content/uploads/2019/06/kozepontban_az_elelmiszerbiztonsag_es_a_fenntarthatosag_berlinbol_tudositjuk_olvasoinkat__001-375x250.jpg)
