A magyar agrárium alapjait rengeti meg a háború

Írta: Barna Ferenc - 2022 április 06.

Az állattenyésztőket a gabona és a napraforgómag drágulása, a takarmányozási költségek növekedése, a kőolaj- és földgázellátással kapcsolatos bizonytalanságok pedig a növénytermesztőket hozzák nehéz helyzetbe. Az exportpiac átrendeződése viszont új piacokat nyithat meg a hazai termelők számára, illetve az agráriumban komoly problémát jelentő munkaerőhiány akár enyhülhet a Magyarországon tartósan letelepedők munkavállalásával – olvasható a K&H elemzésében.

Traktor porzik a művelt mezőgazdasági területen
Nehéz év előtt áll a mezőgazdaság is, globális hatása van az orosz-ukrán háborúnak (Fotó: Horizont Média/Barna Ferenc)

Az orosz-ukrán katonai konfliktus következményeit már most is érzi a mezőgazdaság

A világ napraforgómagolaj- és napraforgótáp-exportjának négyötödét, búzakereskedelmének közel harmadát (29%), kukoricakereskedelmének pedig ötödét (20%) adja Oroszország és Ukrajna. A konfliktus kirobbanása óta így előbbi két termény nagyjából 30 százalékkal, amíg a kukorica durván 10 százalékot drágult. Ezzel az állattenyésztők takarmányozási költségei jelentősen megnőttek, főleg, hogy az etetésre szintén gyakran használt szója ára is jó 40 százalékkal emelkedett egy év alatt.

A növénytermesztők számára a legnagyobb nehézséget a jelentősen emelkedő kőolaj- és földgázárak jelentik. A műtrágya durván 30 százalékot drágult év eleje óta, és továbbra is nagy a bizonytalanság az ár körül, amire ráerősít, hogy több gyártó leállította a termelést. Mivel a felmerülő igényeket már kielégítették, hiány valószínűleg nem fog kialakulni.

Új piacok nyílhatnak, ezzel együtt a belső kereslet is emelkedhet

„Az ukrán export kiesésével később a hazai agrárcégek jelentősen növelhetik piaci részesedésüket például Csehországban vagy Lengyelországban, ahol hangsúlyos szereplő volt keleti szomszédunk. Magas terményárak mellett ez nagy lehetőség lehet, sőt a gyenge forint miatt kiemelt segítséget jelenthet azoknak a gazdáknak, akik euróban fizetnek alapanyagaikért” – mondta el Tresó István, a K&H Agrárfejlesztési főosztály vezetője.

A belső kereslet nőhet a magyar termékek iránt a külföldről érkezők helyett, a gyenge forint miatt ugyanis egyre drágábbak az importált élelmiszerek. Amennyiben helyi forrásból vásárolunk, nemcsak a fenntarthatóságot segítjük elő, hanem a külső tényezők miatt jelentkező kockázatot is ki tudjuk védeni.

Enyhülhet a munkaerőpiacot jellemző hiány

A K&H kkv bizalmi index kutatás eredményei szerint – amely már 17 éve méri fel a hazai mikro-, kis- és középvállalkozások helyzetét – a mezőgazdaságban rendre az egyik legnagyobb nehézség a munkaerőhiány. A háború elől Magyarországra érkezők számát különböző becslések 350-500 ezer főre teszik. Ha egy részük tartósan itt marad, és dolgozni kezd, a munkaerőpiaci hiány akár jelentősen is enyhülhet a jövőben.

Forrás: Sajtóközlemény
Összeállította: Barna Ferenc