Ismerős évkezdet – Deja vu

Száraz, csapadékszegény tavasz, tél végét idéző, április közepéig húzódó fagyos hajnalok. Így indul a 2021-es gazdasági év. „Deja vu” érzése támadhat a földből élő embernek, hiszen a 2020-as esztendő is hasonlóan rossz kondíciók mellett indult, és erre jött a turizmust és vendéglátást, nota bene a gazdasági élet számos területét lefagyasztó koronavírus-járvány. Az agrár-külkereskedelem mégsem okozott csalódást.

 

Élelmiszer

 

A KSH 2021 márciusában közzétett előzetes külkereskedelmi adatai szerint tavaly az élelmiszer-gazdasági export, újabb rekordot elérve, az előzetes várakozásokra is rácáfolva 2,3%-kal bővült. Növekvő export jellemezte az élőállat- és állatitermék-exporton kívül mindhárom árufőcsoport termékeit. A legjelentősebb növekményt, 8,7%-os index mellett a növényitermék-export produkálta, de a legfajsúlyosabb termékegyüttest magában foglaló, magasan feldolgozott termékeket csokorba szedő élelmiszer-készítmények, ital, dohány árufőcsoport kivitele is 4,6%-kal bővült. A legszerényebb mértékben, de így is átlagon felüli ütemben az állati és növényi zsír és olaj kivitele bővült. Az év folyamán az agrárkiviteli többlet egyre biztosabbá váló halmozott többlete ellenére a havi kiviteli nagyságrend hullámzóan alakult. A szeptemberi (a lapban is bemutatott) megugrást követően novemberben 2,7%-kal, decemberben pedig 7,7%-kal nőtt az előző év azonos időszakához képest a havi kivitel. Ezek a lendületes szakaszok eredményezték végül is az éves agrárexport „ilyetén” alakulását.. A decemberi adatokra koncentrálva érdemes egy pillantást vetni az év utolsó hónapjának adataira (lásd a vonatkozó 1. grafikonon).

 

Agrárexportadatok
Decemberi összehasonlító agrárexportadatok

 

A decemberi exporttöbblet 7,7%-os növekménye, a főbb árufőcsoportok belső összefüggéseit sem rejtve véka alá, arányaiban több mint háromszorosát teszi ki az éves átlagos, 2,3%-os növekménynek. Ezen belül a legdinamikusabb növekményt, 43%-os bővüléssel, az állati és növényi zsír, olajtermékek kivitele mutatta, de az átlagosan 8,7%-os növényitermék-export bővülése kapcsán is extra kivitelnövekedésről beszélhetünk, amit a 20%-os bővülés fémjelez. Az agrárexporton belül legjelentősebb exportrészarányt képviselő, a kivitel 44%-át adó élelmiszer-készítmények, ital-, dohánytermékek exportja is dinamizálódott az év utolsó hónapjában, hiszen az éves növekedési ütem másfélszeresével bővült.

Az exportnagyságrendről is érdemes szólni, hiszen az nominális értékben megközelítette a 9,6 milliárd eurót, amivel a nemzetgazdasági kivitel nagyságrendjének a 9,2%-át adta. Mivel az élelmiszerimport, szemben az élelmiszer-gazdasági export 2,3%-os bővülésével, csak alig 1%-kal bővült, így az agrár-külkereskedelmi egyenleg is javult. A 3,2 milliárd euróra bővülő szaldó adta 2020ban a nemzetgazdaság külkereskedelmi egyenlegének mintegy a felét (55%-át). Más, a külkereskedelmi mérlegre ilyen pozitívan ható területe nem akadt 2020-ban a külkereskedelemnek.

Visszatekintve az év elejére meg kell említeni, hogy az export alakulása a járvány sújtotta 2020 elején, történetesen március közepén komoly aggodalomra adott okot, annál is inkább, mivel a legjelentősebb agrárkülpiacaink a járványnak különösen kitett Európai Unióban találhatók. Fő felvevőpiacaink közül különösen az olasz, a német, a román, a francia, az osztrák járványhelyzet bővelkedett drámai fordulatokban, kiváltképp a járvány első hulláma alatt.

A személyforgalom időszakos korlátozásai azonban az élelmiszerek iránti keresletet és az országok közötti áruszállítást egyetlen megnevezett uniós tagországban sem fékezték. A meghozott egészségügyi védőintézkedések az áruforgalmat nem akadályozták. Fennakadás leginkább a britek unióból történt kiválásának elhúzódása kapcsán alakult ki, de az is inkább csak a 2021-es év első hónapjait jellemezte. Az élelmiszer-külkereskedelem minden nehézség ellenére tapasztalható akadálymentes fejlődése azt a tanulságot hordozza magában, hogy az emberek ilyen helyzetben sem adják fel a táplálkozási szokásaikat, a pandémia alatt sem fogják vissza élelmiszer-fogyasztásukat. Számos termék és termékkör esetében igazolódni látszik ez a törekvés. A személyforgalom ideiglenes korlátozása Európában többnyire sehol sem terjedt ki az élelmiszerboltokra, ugyanakkor a turizmus és az ahhoz kapcsolódó vendéglátás ellehetetlenülése egy igen tekintélyes, milliókban mérhető fogyasztói réteget emelt ki a belső fogyasztásból, aminek a kárát az egész agrárium megszenvedte. Ez az ún. láthatatlan export, konkrétabban az az élelmiszer-mennyiség, amit a hazánkba látogató külföldiek helyben fogyasztanak, jórészt kiesett az összmennyiségből.

 

Ha történtek is ideiglenes boltbezárások az év során, a globális és lokális kereskedelmi láncok forgalma összességében nem csökkent, sőt virágzásnak indult az online kereskedelem, az élelmiszerek és feldolgozatlan mezőgazdasági termékek házhoz szállításának igénylése. Mindezek következményeként a mezőgazdaság és az élelmiszeripar, kiváltképp annak a külkereskedelme 2020-ban, összességében jó évet zárt, az élelmiszer-gazdaságon 2020-ban az áprilisi, májusi megingást leszámítva, a járvány mély nyomot nem hagyott, begyógyíthatatlan sebet nem ejtett.

 

Negatívumok és pozitívumok a 2020-as agrárexportban

Túl rózsás lenne azonban a kép, ha nem tennénk említést arról, hogy a gazdálkodás egyes területeit más természetű anomáliák is negatívan érintették. Ilyen körülménynek számított többek között a nagy állománycsökkenéssel járó, főként a víziszárnyas-állományt érintő madárinfluenza-járvány is. Jóllehet a járvány egy viszonylag szűk, de a baromfitenyésztés és -hizlalás szempontjából igencsak frekventált területre koncentrálódott, és állategészségügyi szempontból lokalizálható is volt, de az ennek nyomán foganatosított külpiaci intézkedések (piaci kitiltások) az adott termékkörben az egész ország piacra jutási esélyeit gyengítették, egyes esetekben el is lehetetlenítették. Ami pedig az afrikaisertéspestis-járványt illeti, bár a betegség üzemi környezetet nem érintett, hiszen vaddisznóállományban detektálták, de országos szinten így is a piacra jutási lehetőségek szűkülésével járt. Ezen túlmenően, a németek révén piaci túlkínálat is kialakult. A Németországban is észlelt betegség nyomán a német sertéshús is kiszorult a hagyományos ázsiai piacokról, így a német sertéshús világpiaci elhelyezési lehetőségei is csorbultak, így ez az EU-n belül keresett magának értékesítési lehetőségeket, a kínálati többlet pedig árletörő hatással járt a magyar belpiacon is.

Hozzá kell tenni, hogy az élő marhán kívül valamennyi állatfaj esetében csökkent 2020-ban az élőállat-kivitelünk. A hús- és hústermékek kivitelének 16%-os visszaeséséhez a baromfihús-kivitel 26%-os visszaesése járult hozzá leginkább. Ezen túlmenően a sertéshúskivitel 4% közeli visszaesése is negatívan hatott a termékkör exportjának alakulására.

Ezzel szemben a tejtermékek kivitele enyhe bővülést mutatott. A termékcsoporton belül nőtt a folyadéktej és a sajt exportja is. Emellett mint állati termék, a méz exportja is bővülést mutatott. A mézkivitel, majd 23 ezer tonnás mennyiség mellett, 9%-kal bővülve, 82,6 millió eurós árbevételt hozott az országnak. Hozzá kell azonban tenni, hogy az említett kora tavaszi aszály és késő tavaszi fagyok következtében a méhlegelők túlnyomó hányada sérült, kevés nektárt adott az akác, a repce, de más okokból a napraforgó is, így a készletszintünk jelentősen megcsappant. Egyes mérvadó vélemények szerint az utóbbi ötven év leggyengébb méztermését pergették a magyar méhészek 2020-ban.

 

Agrárexport

 

A kertészeti ágazatok is megsínylették a mostoha időjárást, jóllehet a jobb értékesítési kondíciók és exportszerkezeti változások hatására mind a zöldség-, mind a gyümölcsexport az exportárbevétel tekintetében növekedést mutatott. Míg a zöldségkivitel 1,9%kal nőtt, addig a pusztító fagyok következményeit viselő gyümölcságazat exportteljesítménye, némi re-exportot is ide számítva, mintegy 2,9%-kal bővült. Ez utóbbival kapcsolatban érdemes az export és az import viszonyáról információt megosztani az olvasóval.

Az exporthoz viszonyított többszörös importtöbbletek a 2020-as év hazai gyümölcstermelési helyzetére is rátekintést engednek. Az exportot többszörösen, néhány esetben több tízszeresen is felülmúló import arra utal, hogy a hazai piaci keresletet 2020-ban több hazai, hagyományos termékünk esetében elsősorban az importtal tudtuk kielégíteni.

 

Gabona

 

Pozitívumok a 2020-as agrár-külkereskedelemben

A termékfőcsoportok kiviteli értékének a túlnyomó részét a negatívumok ellenére is összességében növekvő export jellemezte 2020ban. A legdinamikusabban 2020ban a növényi termékek kivitele, benne a gabonaexport bővült. Az exportérték összességében 8,7%-kal, de az exportmennyiség még ennél is jelentősebb mértékben, mintegy 21%-kal nőtt. A növényi termékeken belül a gabona a legfajsúlyosabb tétel, ezért erről kissé részletesebben is érdemes említést tenni. A gabonatermékek kivitele értékben 21, mennyiségben pedig 35%-kal bővült. Az exportárbevétel túllépte az 1,6 milliárd eurót, az időarányos agrárexport 17%-át adva, az exportmennyiség meghaladta a 8,3 millió tonnát. Ebből következik, hogy a gabonaexportunk a bázisidőszaki kondícióknál lényegesen gyengébb átlagárak mentén bővült.

Érzékelve az idei, 2021-es év gabonaárainak emelkedési dinamikáját és az ezzel kapcsolatos állattenyésztési aggodalmakat, érdemes kihangsúlyozni, hogy 2020-ban gyengülő gabonaárak mentén kereskedtünk az év nagy részében, sőt az év végi hajrában sem volt érzékelhető számottevően kiugró értékesítésiár-emelkedés. Néhány jelentősebb növényi termék exportátlagárának alakulása a 3. táblázatban látható.

A gabonakivitelen belül a búza exportmennyisége 3,1 millió tonnához közelített, a kukorica kivitele pedig mintegy 4,3 millió tonnát tett ki. Az árpa exportja, mennyiségben megduplázódva, értékben több mint másfélszeresére (66,5%-kal) bővült.

Összességében a gabonakivitel éves viszonylatban, az előző évihez képest mintegy 2,2 millió tonnával nőtt. A búza exportmennyisége közel 25, a kukoricaexporté pedig 35%-kal bővült, miközben az exportérték „csak” 16,4, illetve 19%-kal emelkedett. A búzaexport esetében 7, a takarmánykukorica exportja esetében pedig 5%-kal mérséklődtek az értékesítési átlagáraink. Jóllehet a 2021-es kukoricaárakra a külpiaci kereslet alakulását figyelő elemzőszervezetek szerint pozitív hatást gyakorol majd a 2021-ben megháromszorozódó kínai kukoricaimport, ami a takarmányárak emelkedését is maga után vonja, mindez azonban a potenciális kukorica-külpiacainkon túlzott mértékű árfelhajtó hatással a múlt év vége felé még nem járt.

 

Gyümölcsexport és -import

 

Állati és növényi zsír, olajtermékek exportja

A termékcsoport exportjának 3%-os bővülése mögött alapvetően a szójabab exportjának 23%-os bővülése áll, szemben a repcemagexport mintegy 6%-os és a napraforgómag-export közel 15%-os visszaesésével.
Mennyiségi növekmény egyedül a szójababexportot jellemezte. A kivitt mennyiség 90 ezer tonnáról 107 ezer tonnára nőtt.

 

Exportátlagárak

 

Élelmiszer-készítmények, ital-, dohánytermékek kivitele

Az élelmiszer-készítmények, ital-, dohánytermékek kivitele 4,6%-kal bővült 2020-ban. A növekmény 188 millió euró, ami a teljes 214,9 millió eurós éves exporttöbblet 88,3%-a!Az elemeiben rendkívül gazdag termékegyüttesből csak néhány termékkör kiemelésére van e helyütt lehetőség. A nagy exportárbevételt hozó, de egyúttal bővülő exportot mutató termékek köréből a kávé, teakivonatok csoportja emelkedik ki a maga 12,6%-os bővülésével.

 

Export táblázat

 

A nagyságrend sem elhanyagolható, hiszen ez a termékcsoport adta ennek a magasan feldolgozott termékeket jegyző, IV-es termékcsoportnak a 17,1%-át. Ahogy a növényi termékek kiviteli növekménye esetében, úgy az élelmiszer-készítmények, ital-, dohánytermékek esetében is érzékelhető az a dinamizmus, mely a 2020-as, járvány sújtotta év exportteljesítményét nagy általánosságban jellemezte. Mind a mezőgazdaság, mind a termékeinek zömét feldolgozó élelmiszeripar életképességét is bizonyítja a 2020-as, egyáltalán nem problémamentes időszakbeli helytállás.

 

Összeállította: Szabó Jenő