Reményt keltő évkezdet

Írta: Agrárágazat-2021/08. lapszám cikke - 2021 augusztus 07.

Ha a 2021-es év első hónapjaiban az agrárkivitel nem is tűnt túl rózsásnak, az első negyedév végére már enyhe növekedésbe fordult a mérleg. A négy árufőcsoport közül ugyanis háromban növekedett a kivitel, és az összesített eredmény is túllépett a tavalyi, időarányos szinten. Jóllehet az 1%-ot alig meghaladó növekmény még nem volt túl meggyőző, a márciusi és áprilisi kiugróan magas havi mezőgazdasági kiviteli értékeknek köszönhetően, a viszonyszámok szintjén, az időarányos növekmény túllépett minden előzetes várakozást. Az ördög azonban itt is a részletekben bújik meg.

 

Az első négyhavi export növekménye

Az exportnövekmény a magas havi kiviteli teljesítmények következtében kedvezően alakult. Az összességében 4,5%-kal nagyobb idei, időarányos kivitel egy lendületbe jött agrárexport képzetét kelti. Szembeállítva azonban a 2020-as, koronavírus-járvány sújtotta évkezdet havi kiviteli teljesítményeivel az idei évindulási adatokat, rá kell jönnünk, hogy az igazi kibontakozás még várat magára. Egy dolog ugyanis az átlagos havi exportteljesítményt meghaladó idei márciusi, áprilisi exportszint, ami kétségtelenül pozitív fejlemény, de más dolog a bázis alakulásának a helyzete. A viszonyítási alap ugyanis – a 2020. áprilisi és májusi kiviteli szint – alacsony, ami a külpiacainkat is drasztikusan érintő járványhelyzet következménye, és az 1. táblázatból is kitűnik, ez a két hónap bizonyult a járványhelyzet legmélyebb pontjának. Elhamarkodott véleményt alkotnánk tehát az idei havi kiviteli adatok láttán, ha azokat nem szembesítenénk azzal a hullámvölggyel, amelyet a pandémia a külgazdasági teljesítmény szintjén nálunk okozott.

 

Táblázat

 

Jelen esetben a viszonyítási alapot képező 2020. január-áprilisi exportteljesítményen belül az áprilisi – a márciusi 911 millió eurós szinthez képest – zuhanásszerű csökkenést mutató 730,4 millió eurós agrárkiviteli szint tehát eleve pozitív színben tünteti fel a 2021. áprilisi teljesítményt (lásd az 1. grafikonon).

 

Grafikon

 

Az áprilisi kiviteli adatok összevetésében a 2021-es kiviteli szint közel 18%-os többletet mutat, ami 130 millió eurós relatív exporttöbblettel egyenértékű. A kimagasló áprilisi eredménynek köszönhetően az időarányos, 01–04. havi idei kivitel összességében 4,5%-os exporttöbbletet hozott, ami reményteljes évkezdet képzetét kelti.

Pozitívum továbbá az is, hogy az élelmiszer-gazdasági export négy árufőosztálya szintjén a korábbi csökkenést vagy jobb esetben a stagnálást márciusban és áprilisban már határozott növekedés váltotta fel, így nemcsak összességében, hanem részleteiben is a pozitív tartományba lendült az agrárkivitel.

Ilyen változás zajlott le az élelmiszer-készítmények, ital- és dohánytermékek, a növényi termékek és az állati zsír és olajtermékek esetében is. A negyedik elem, az élő állat és állati termékek tekintetében is reménykeltő változások mentek végbe, hiszen a múlt évben még 10% körüli visszaesést mutató termékcsoport esetében a 2021-es első négyhavi kiviteli érték mintegy 37 millió eurós többletet mutat.

 

Javuló agrárkülkereskedelmi mérleg

Míg élelmiszer-gazdasági kivitelünk 4,5%-kal bővült, addig élelmiszerimportunk 7%-kal esett vissza.
Az élő állat és állati termékek importja 15%-kal, a növényi termékek behozatala mintegy 5%-kal csökkent. Ezzel szemben az élelmiszer-készítmények importja pedig 6,8%-kal nőtt, az importban alig 5%-os súlyarányt képező állati és növényi zsír, az olaj behozatala viszont bő egyharmaddal emelkedett.

 

Grafikon

 

Táblázat

 

Az export bővülése és az import visszaesése az egyenlegre pozitív hatást gyakorolt. A kivitel és a behozatal egyenlege, a külkereskedelmi szaldó így kimagaslóan javult. Míg 2020 első négy hónapjában az agár-külkereskedelmi mérleg alig haladta meg az egymilliárd eurót, addig 2021 első négy hónapjában ez az exporttöbblet az 1,6 milliárd euróhoz közelített. A növekmény kiugróan magas: 46%-os!

A nagyságrend érzékeltetése érdekében érdemes megemlíteni, hogy mivel a nemzetgazdasági külkereskedelmi szaldó az első negyedévben 2,6 milliárd euróhoz közelített, így az említett agrár-külkereskedelmi mérlegtöbblet a nemzetgazdasági szaldónak bő egyharmadát adja.

Az egyenleg alakításából, mint ahogy a vonatkozó táblázat adataiból és a kapcsolódó grafikonból is kitűnik, valamennyi árufőcsoport kivette a részét. A legjelentősebb exporttöbblet a nagyságrend tekintetében az élelmiszer-készítmények, ital, dohány árufőcsoporthoz kötődik, hiszen bár az import felét ez a termékkör adta, az exportunknak pedig „csak” a 42%-át képezte, de az exportunk ebben a termékkörben közel egyharmaddal, pontosabban 31%-kal haladja meg az importot. Amennyiben az egyenleg relatív szintjeit nézzük, úgy a növényi termékek viszik el a pálmát, hiszen az egyenleg közel felét a növényi termékek exportjának importot meghaladó többlete adja.

Néhány példával szolgálva: az idei 01–04. havi agrárexport jelzett, 4,5%-os többletéhez az állati termékek közül a hús- és vágási melléktermékek kivitelének 3%-os növekménye, ezen belül pedig a baromfihús exportjának 13%-os növekedése, valamint a tej-, a sajt- és a tojásexport bővülése járult hozzá leginkább.

 

Táblázat

 

Grafikon

 

A növényi termékek exportját nézve leginkább a takarmánykukorica kivitelének egynegyedes bővülése emelhető ki.

Az élelmiszer-készítmények, az ital és dohány árufőcsoport exportjának mintegy 5%-os növekményéhez pedig számos termékcsoport kivitelének megugrása is hozzájárult. Így bővült a húsból és halból készült késztermékek, a cukor és cukorkészítmények, a kakaó és kakaókészítmények, az italok, valamint az élelmiszeripari melléktermékek exportja. Bővebb információ erről a 3. táblázatban található.

 

Összeállította: Szabó Jenő