A gabonatermelők főbb piacain fájóan nyílik az agrárolló, elszivárog a gazdák jövedelme. Lehet, hogy a búza, a kukorica ma bő 30%-kal több forintot ér, de közben a költségek ennél jóval nagyobb mértékben nőttek a mezőgazdaságban. Mit lehet tenni a búzával, kukoricával?
Az infláció elviszi a gazdák pénzét
Az agrárolló, a mezőgazdaság „árarány-mutatója” az értékesítési (output) árindexet osztja a ráfordítási (input) árindexszel. Ha az érték 100 felett van, a termelői árak gyorsabban nőnek, mint a költségek (javuló jövedelmezőség); ha 100 alatt, a költségek nőnek gyorsabban (romló jövedelmezőség).
A hazai piaci tények most tehát nyíló agrárollót jeleznek. Az AKI PÁIR heti adatai szerint 2025 késő nyarán az étkezési búza termelői átlagára ~74,4 ezer Ft/t, a takarmánybúzáé ~71,4 ezer Ft/t volt; ez éves alapon csak néhány százalékos plusz, messze nem inflációkövető. Közben a fogyasztói árak általános szintje 2020 elejétől 2025 augusztusáig csaknem 60%-kal nőtt itthon, vagyis ami 2020 elején még 100 forintot ért, az 2025 augusztusában már átlagosan 157 forintba került – emlékeztet a MezőHír is. Egy hektárnyi búzán-árpán a nettó ráfordításokon felül ugyanazt a 40–60 ezer forintot keresi meg velük a termelő, mint 2020-ban. A kukorica esetében ez már egyenese mínuszt jelent: 40–60 ezer forintot minden hektáron.
Kevesebbet ér
Így ha a gabonaárak 2020-hoz képest „csak” 30–45%-kal magasabbak, miközben az inputok és általános árszint összességében ennél gyorsabban nőtt, akkor az agrárolló 100 alá csúszik. Vagyis romlik a mezőgazdasági jövedelmezőség (ugyanannyi tonna búzából/kukoricából reálértéken kevesebb marad). Az infláció alapján a ma megkeresett agrárjövedelmek 36%-kal kevesebbet érnek, mint 2020-ban. A helyzetet súlyosbítja, hogy a 2024-es évben az AKI szerint a mezőgazdasági vállalkozói jövedelmek jelentősen estek, és több fő növény termése is csökkent (árpa, rozs, kukorica), ami a fajlagos költségeket tovább terheli – mindez tipikusan ollónyitó tényező.
Kényszerítő megoldások
Mindez azt jelenti, hogy az utóbbi években költségoldalon szivárog el a jövedelem a mezőgazdaságban. A több szektorban gyenge termések, az EU-támogatások elmaradása, a műtrágya/energia/szerviz/finanszírozás drágulása gyorsabb, mint a felvásárlási árak emelkedése. Kedvezőbb kép ugyan időszakosan előfordulhat egyes termékpályákon, de ez most nem a domináns helyzet gabonában. A mindennapi döntések szintjén ez költségfegyelmet, precíz költség- és árkockázat-menedzsmentet (inputoptimalizálás, adatalapú döntések, szerződéses fedezet, piaci diverzifikáció) kényszerít ki. Ahol ez nem tartható, ott a nominális árnövekedés ellenére is romlik a reáljövedelem.
Agrárágazat Tudástár – Agrárolló
Az agrárolló a mezőgazdasági árarányt mutatja: az értékesítési árak és a termelési költségek viszonyát fejezi ki. Ha az agrárolló 100 alá csökken, a költségek gyorsabban nőnek, mint a termelői árak – vagyis a jövedelmezőség romlik. 2025-ben ez a helyzet: miközben a búza és kukorica ára csak 30–40%-kal emelkedett, az inputköltségek 60%-kal nőttek. Az eredmény: a termelők reáljövedelme csökken, a gazdák egyre kevesebbet keresnek ugyanabból a terményből. A megoldás a költségfegyelem és a precíz árkockázat-kezelés lehet.
