Államilag elismert kukorica fajták kísérleti rendszere és eredményei 2009-ben

Írta: Szerkesztőség - 2011 július 27.

2009-ben a szemes kukorica (MgSzH decemberi adatai alapján) betakarított területe 1.149.820 ha volt. Az országos termésátlag 6.440 kg/ha, ami közepes terméseredménynek számít. Az összes megtermelt szemtermés mennyisége 7.404.830 tonna.

A Dunántúlon 7.302 kg/ha, az Alföldön 5.692 kg/ha, míg az Észak-és Közép-Magyarországi régióban 5.176 kg/ha-os termésátlaggal takarították be a szemes kukoricát a termelők.

A silókukorica (AKII alapján) vetésterülete 78.901 ha volt. Az országos termésátlag 27.126 kg/ha, míg az összes megtermelt szárazanyag mennyisége 2.140.232 tonna volt.

Ha megnézzük a minden növényfaj életében nagyon jelentős időjárási tényezőket, akkor magyarázatot kaphatunk a fent említett területenkénti termésátlag eltérésekre.

 

A talajok vízfeltöltésében rendkívül fontos 2008/2009 téli csapadék mennyisége a sokéves átlag szerint oszlott meg, a középhegységeinkben több, míg az Alföldön kevesebb volt ebben az időszakban a lehullott csapadék.

A vegetációs időszakban a hőmérséklet – júniust kivéve – mindvégig magasabb volt az év során mint a sok éves átlag, melyből az áprilisi hőmérséklet extrém magas volt, közel 4 °C-kal volt több, mint a sokéves átlag!

Ugyanakkor vetés havában a csapadék az ilyenkor hulló sokéves mennyiségnek csak a 30%-át érte el.

A május is melegebb és szárazabb volt a sokéves átlagnál, így a kelések homogenitása vált bizonytalanná.

A júniusban lehulló közel 100 mm eső 40%-kal volt magasabb a sokéves átlagtól, így ez szabályos égi áldásként érkezett a kukoricának.

Sajnos a medárdi csapadékos időszak után, a júliusi virágzás és az augusztusi szemtelítődés forró klímájában már nem kényeztette az időjárás további bőséges csapadékkal a kukoricát.

 

A tenyészidőszak végi hónapok, az október és a november ugyan az átlagosnál csapadékosabbak voltak, de ez már nem segítette a kukorica termésmutatóit, sőt inkább akadályokat gördített a betakarítás elé.

 

 

A területi eloszlás tekintetében míg a hőmérsékleti mutatók a Dél-Alföldön, a Tisza déli szakaszán és a Körösök vidékén voltak a legmagasabbak és a sokévi átlagtól is legnagyobb mértékben itt tértek el, addig a csapadék minimum inkább az ország középső részét, a már-már félsivatagosnak mondható Kiskunságot és kukorica termesztés egyik kiemelkedő térségét a Mezőföldet sújtotta leginkább, de a szintén nagy termőterületekkel rendelkező Tolna és Hajdúság is átlag alatti csapadékösszeget könyvelhetett el a vegetációs időszakban.

2007-ben a Vetőmag Szövetség és Terméktanács (VSZT), majd 2008-tól a VSZT a Gabonatermesztők Országos Szövetségével (GOSZ) együtt koordinálja, az államilag elismert kukorica fajták kis parcellás kísérletének vizsgálatát.

Így 2009-ben már harmadik éve került megszervezésre ez a kísérleti rendszer, melynek szakmai kivitelezője a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (MgSzH) Növénytermesztési és Kertészeti Igazgatóságának Szántóföldi Növények Fajtakísérleti Osztálya volt.

 

 A vizsgálatok a jelenleg hatályos, a Fajtaminősítő Bizottság által 2006. március 14-én elfogadott és jóváhagyott kísérleti módszertan szerint kerültek elvégzésre és kiértékelésre.

 

A hibridek a vetőmag beérkezés után közjegyző jelenlétében kódolásra kerültek, mely kódszámmal futották végig az egész kísérleti évet.

Visszakódolásukra a kiértékelést követően 2009. november 18-án került sor, amikor az eredmények a fajtabejelentők jelenlétében nyilvánosan ismertetésre kerültek.

A rendszer működtetésének célja, hogy az objektív eredmények birtokában a felhasználók kipróbált, megfelelő mennyiség és minőség elérésére képes növényfajták közül választhassanak és ezek értékét objektív kísérletekkel lehessen bemutatni.

A fentiek alapján világosan látható, hogy a kísérleti rendszer kivitelezésének szakmaisága és pártatlansága vitán felül áll.

 

A fajták kiválasztásának rendszere

2009-ben az igen korai (FAO 200), a korai (FAO 300) és a középérésű (FAO 400) éréscsoportokban összesen 40 szemes hasznosítású hibrid került be a vizsgálatokba.

A termesztésben kis hányadot képviselő késői szemes kukoricák (FAO 500), valamint a silókukoricák csoportjai nem szerepeltek a kísérletekben.

Az igen korai csoportban 5, a koraiban 23, míg a középérésűek csoportjában 12 hibrid volt elvetve.

 

 

 

A kísérletben résztvevő hibridek

 

A kísérletben résztvevő hibridek
Fajta neve Képviselő/ Bejelentő ÁE éve Származás FAO szám
Mv 255 MTA Martonvásár 2008 HU 290
Mv 270 MTA Martonvásár 2009 HU 270
PR38N86 Pioneer 2008 US 290
PR39D81 Pioneer 2002 US 280
Maxxalia RAGT 2007 FR 290
Szegedi 386 GK Kft. Szeged 2009 HU 390
Kornelius KWS 2007 DE 380
KWS 5383 KWS 2009 DE 380
KWS 6471 KWS 2009 DE 390
LG 33.50 Limagrain 2005 FR 380
DK 440 Monsanto 2001 US 320
DKC 3511 Monsanto 2003 US 310
DKC 4626 Monsanto 2003 US 370
DKC4490 Monsanto 2007 US 390
DKC4860 Monsanto 2006 HU 370
P9400 Pioneer 2009 US 330
PR37D25 Pioneer 2004 US 330
PR37N01 Pioneer 2007 US 380
PR37V61 Pioneer 2009 US 390
PR37Y12 Pioneer 2007 US 390
PR38A24 Pioneer 2002 US 380
PR38A79 Pioneer 2009 US 310
PR38V45 Pioneer 2008 US 340
Alexxandra RAGT 2009 FR 380
Kadoxx RAGT 2008 FR 390
NK Altius Syngenta 2007 CH 300
NK Kansas Syngenta 2009 FR 300
NK Thermo Syngenta 2005 US 370
LG 34.75 Limagrain 2006 HU 430
DKC4983 Monsanto 2008 US 420
DKC 5143 Monsanto 2004 US 440
DKC4964 Monsanto 2006 US 400
Miranda MTA Martonvásár 2007 HU 490
PR36V52 Pioneer 2008 US 430
PR37F73 Pioneer 2006 US 410
PR36K87 Pioneer 2008 US 440
PR36D79 Pioneer 2007 US 440
PR36Y23 Pioneer 2009 US 420
Duboxx RAGT 2009 FR 440
NK Cisko Syngenta 2004 FR 430

 

A fajtakiválasztás egyik alappillére volt, hogy a 2009-ben újonnan regisztrált, a piacon még bizonyítani nem tudó hibrideknek is megteremtettük az esélyt a versenyben való részvételre azáltal, hogy az állami elismerés után közvetlenül beemelésre kerültek a kísérletbe.

A fennmaradó fajtaszám a vetőmag eladási lista alapján lett feltöltve, a legnagyobb mennyiségben eladott fajtától haladva, a kisebb mennyiségben eladott felé.

Mindezek után adott volt a lehetőség arra, hogy a nemesítő házak az adott fajtaszám keretükön belül, szabadon lecserélhessék azokat a fajtáikat, melyekről úgy ítélték meg, hogy ennél jobb genetikai potenciállal rendelkezőt tudnak versenyeztetni.

Egyedüli feltétel az volt, hogy a cserélt hibrid hazánkban elismert legyen. A szemtermések magas kísérleti átlagai a jó fajtakiválasztás rendszerét egyértelműen igazolták.

 

2009. évi kísérleti helyszínek területi elhelyezkedése

A meghatározott 14 kísérleti helyhez a lehetőségeink szerinti legjobb területi elosztást dolgoztuk ki.

Volt kísérlet minden nagy kukoricatermő vidékeken (Hajdúság, Mezőföld, Békés, Tolna, Somogy megye stb.), de reprezentálni tudtuk a kukoricatermesztésben kisebb jelentőséggel bíró megyéket (Vas, Komárom-Esztergom, vagy Borsod-Abaúj-Zemplén) is (1. kép).

A 14 beállított kísérleti helyből 8 került kiértékelésre, szemtermés, betakarításkori szemnedvesség és virágzási idő tekintetében, 7 helyen lett megállapítva szárhiba % és kezdeti fejlődési erély, továbbá 6 helyen történt kórtani felvételezés.

Az időjárási ismertetőben már említett rendkívül száraz tavasz a kísérleti parcellákon is óriási problémákat okozott. A heterogén állományt egyes esetekben a nyár elején kedvezőbbre forduló időjárás még ki tudta egyenlíteni, de a hiányos kelést már nem tudta kompenzálni.

Kizárásokra is főként emiatt került sor az egyes helyeken, nem lehetett értékelésbe vonni a monori, a tordasi, a mezőhegyesi, a székkutasi, a jánoshalmai és az abaújszántói kísérleteket.

A 44 hőségnapot elérő dél-alföldi régióban, mint látható mindhárom kísérleti hely kiesett az értékelhetőségből, így 2009-ben a területi lefedettség szempontjából ez jelentette a legnagyobb problémát.

 

Összegezve az immáron több éves kísérleti rendszer lényegét, jó fajtaválasztással jelentősen csökkenthető a kukorica termesztők kockázata.

Az államilag elismert kukorica fajták posztregisztrációs kísérlete alapján a termelő megbízható információt kap arról, hogy a relatív nagy termésmennyiség és a termésstabilitás mely hibrideknél esik egybe, ezáltal választva a gazdálkodó nagyobb jövedelmet lesz képes realizálni.

Szeretném megjegyezni, hogy a cikkemben szereplő összes eredménytáblázat, kiegészítve az itt nem tárgyalt három helyen végzett vízleadási vizsgálatok eredményeivel, – mellyel a termésmennyiség mellett a másik nagyon fontos tulajdonság, a tenyészidő is ellenőrizhetővé, valamint az egyes fajták leszáradási dinamizmusa is jobban megismerhetővé válik – megtalálhatók a VSZT (www.vszt.hu) honlapján, a GOSZ-VSZT Kukorica Posztregisztrációs Fajtakísérletek alatt.

 

Csapó József
kukorica témavezető
MgSzH