Állattartó telepek rakodási feladatainak műszaki háttere

Az állattartásban anyagmozgatási, rakodási, szállítási feladatok ellátása a termelés folyamatos fenntartását biztosítja. Az állattartási technológiák a különböző ágazatokban más és más igényt támasztanak a gépi technológiák iránt, így az anyagmozgatás, ezen belül is a rakodástechnika vonatkozásában is amellett, hogy bizonyos tekintetben, elsősorban az alkalmazott rakodógép konstrukciókban, azonosságok is vannak.

Éppen ezért jelen cikkünkben a szarvasmarha-tartásban alkalmazott rakodógépek konstrukciós megoldásairól és alkalmazási lehetőségeikről beszélünk, amely megoldások egyébként a technológiai változatoknak megfelelően adaptálhatók az egyéb állattartási technológiák – ló, sertés, juh és kecske, a baromfitartás – területére is.

A szarvasmarha-tartásban a munkafolyamatok döntő többségét a termelési folyamatokhoz szükséges takarmányok, kiegészítők, valamint az almozáshoz, a trágyakezeléshez, kitrágyázáshoz szükséges rakodási feladatok adják.

Ezek a rakodási feladatok meghatározzák az alkalmazott rakodógép konstrukciókat, éppen ezért a következőkben blokkvázlatszerűen foglaljuk össze a fontosabb munkaműveleteket, és az alkalmazható gépeket és munkaműveleteket.

(Szarvasmarhatartó telepek rakodási munkafolyamatainak, rakodóeszközeinek csoportosítása)

A rakodástechnika alkalmazása a szarvasmarha-tartásban kialakult anyagmozgatási folyamatokban ettől bonyolultabb feladat, de jelen cikkünkben az egyéb, pl. takarmánykeverő-kiosztó pótkocsikkal, silómarókkal kapcsolatos technikával nem foglalkozunk.

A szálastakarmányok és szalmafélék nagy többségét bálázásos formában, hengeres- vagy szögletes nagybálaként, széna vagy szenázsként takarítják be.

A bálázott szálastakarmányok szállítóeszközre történő rakodására a termőterületen a korlátozott emelőmagasságú traktorra szerelt homlokrakodók is megfelelnek.

A magajáró és a traktorra szerelt homlokrakodók esetében – kivéve a teleszkópos rakodókat – a gém egy emelő főgém szerkezetből áll.

Szinte minden esetben két kereszttartókkal összekötött hossztartókból álló keretszerkezet, mely egyik végén az alváz bakjaihoz vagy a traktorra szerelt segédváz bakjaihoz csatlakozik, szinte minden esetben oldható gyorscsatlakozók segítségével.

Az emelőgémet ebben az esetben is kettős működésű munkahengerek működtetik. A traktorra szerelt homlokrakodók mechanikus munkavégző elemeit a kihelyezett, vagy a traktor vezérlő tömbjén keresztül a traktor hidraulikus rendszere működteti. Bálázott szálastakarmányok rakodásakor mindig szúrótüskés bálarakodó fejjel használjuk. A traktoros homlokrakodókkal történő rakodás során mindig össze kell hangolni a gép névleges emelőképességét és a készített bálák tömegét. Fontos tudni, hogy a szálastakarmány szenázsbálák tömege, az ugyanolyan lucerna-, gyepszéna vagy szalmabálák tömegének közel duplája is lehet.

A szálastakarmányok (szalmafélék, kukoricaszár bálák) szántóföldi rakodására természetesen használhatjuk a jó manőverező-képességű, szúrótüskével felszerelt, magajáró teleszkópos homlokrakodókat is.

Ebben az esetben a teleszkópos rakodógépek nagyobb teher emelőképessége az egyszerre több, kettő- vagy három bála megfogásával és emelésével használhatók ki.

Csomagolt zsenázsbálák rakodására akár traktoros homlok, akár magajáró teleszkópos rakodót használunk, a gépen minden esetben kíméletes bálamegfogást biztosító, legömbölyített elemekből álló munkaszerszámot használjunk.

A bálázott szálastakarmányok, szalmabálák kazalba rakodása a teleszkópos rakodógépek megjelenéséig az egyéb, kisebb emelőképességű rakodókkal is elvégezhető volt, de igazán szép és magas kazlakat a nagy gémkinyúlású, teleszkópos rakodógépekkel lehet rakni.

Ez tehát azt jelenti, hogy a kazalozáshoz lehetőleg teleszkópos homlokrakodókat használjunk.

A szálastakarmányokat (gyep-, lucernaszéna bálákat) téli tárolásra nyitott vagy zárt, illetve félig nyitott színekbe tároljuk be, illetve ki.

A színek korlátozott magassága, és a manőverezésre rendelkezésre álló kevés hely miatt, a kisebb geometriai méretű, mozgékony törzscsuklós gépek előnyös tulajdonságai jól kihasználhatók.

A teleszkópos magajáró rakodók gémszerkezete osztott kivitelű.

A gémszerkezet alsó része csatlakozik a vázszerkezet bakjához és ezt a gémdarabot támasztja alá a szintén kettős működésű emelő munkahenger.

A gémszerkezet négyszög-keresztmetszetű és ebben helyezkedik el a teleszkópszerűen kitolható segédgém.

A gémszerkezet ezen kialakításával – mivel a gépet terhelő billentő nyomaték karját korlátok között lehet tartani – viszonylag nagy emelőmagasság és emelőképesség érhető el.

A teleszkópos rakodógépeknél a terhelő nyomatékról műszer tájékoztatja a gépkezelőt, de a biztonsági rendszer szükség esetén le is tilthatja a működést.

A széna-, illetve szalmatároló szérűkben az összkerékhajtású, valamint két-, négykerék, vagy oldalazó üzemmódokban dolgozó teleszkópos rakodógépek még nehéz terep- és talajviszonyok között is biztonságosan manővereznek

Szarvasmarhatartó telepeken az ömlesztett anyagot, szemes takarmányok rakodását – az előzőekben ismertetett – traktoros homlokrakodókkal és magajáró teleszkópos rakodókkal is el lehet végezni, természetesen ömlesztett anyag rakodására alkalmas kanállal.

Az ömlesztett anyagok rakodását általában nem nagy magasságokra kell végezni, viszont általában fontos a nagy teljesítményt biztosító nagy, 3-4 t emelőképesség, és a nagy raktérfogatú ömlesztett anyagrakodó kanál használata.

Erre a célra tehát – a kevés rakodási ciklus mellett – nagy anyagmennyiséget felrakó törzscsuklós, vagy kétkerék kormányzású homlokrakodók alkalmasak.

A magajáró rakodógépek a rakodási munka végzése során nemcsak a munkavégző elemek helyzetét, hanem a gép helyét is változtatják, azaz manővereznek is.

A járószerkezet hajtása az előzőekkel megegyező, éppen a jó és könnyű manőverezés biztosítása érdekében a kormányzás kialakításában, műszaki megoldásaiban van jelentős eltérés.

A nagy emelőképességgel (8-10 t) rendelkező homlokrakodó gépek vázszerkezete a nagy terhelés biztonságos elviselése érdekében törzscsuklós kialakításúak, ennek megfelelően a kormányzás is a hátsó tengely által alátámasztott törzsrész függőleges csapszeg körüli elfordításával történik.

A kisebb emelőképességű változatok között azonban gyakori a hátsó kétkerék kormányzású változat is.

A kis rakodási területen (istállókban) való manőverezésre alakították ki a korlátozott emelési magassággal, és kisebb (0,5-1,5 t) emelőképességű csúszókerék kormányzású rakodógépeket.

Ezen rakodógépek vázszerkezetében kerültek csapágyazásra a járókerekek hajtótengelyei, ill. tengelykapcsolói.

A kormányzás a járókerekek hajtásának fékezésével, a tengelykapcsolók oldásával történik, hasonlóan a lánctalpas járószerkezetek kormányzásához.

Ezek a tulajdonságok, és emellett az istálló méreteihez alkalmazkodó geometriai paraméterek teszik alkalmassá a csúszókerék kormányzású rakodókat az állattartó épületek kitrágyázási, trágyaeltávolítási munkáira.

Különösen jól használhatók a mélyalmos tartástechnológia esetén és a trágya kitermelésére, almos és hígtrágyás istállókban is a trágyautak tisztán tartására.

A kisebb geometriai méretekkel rendelkező, és az istállók méreteihez igazodó törzscsuklós homlokrakodók – a könnyen kezelhető hidrosztatikus erőátvitel és irányváltás következtében – az említett kitrágyázási és trágyarakodási munkákra jó teljesítménnyel használhatók trágyavillával felszerelve.

Az univerzális használhatóság érdekében azonban az elmúlt időszak műszaki fejlesztésének eredményeként megjelentek az állattartó épületek méreteihez – ajtók, etető és trágyautak, pihenő boxok – igazodó nagyságrendű teleszkópos rakodógépek is.

Ezek a gépek a „normál” teleszkópos gépekhez viszonyítva keskenyebb és alacsonyabb építésű változatok.

Az állattartó telepek trágyarakodási és kitrágyázási munkaműveleteit gyakran nagyon rossz, sáros környezetben kell végezni, és ez meg is látszik a gépek műszaki állapotán.

.

A trágyakazal építésére, illetve a trágya rakodási munkáinak elvégzésére, a megfelelő trágyavillával felszerelt, teleszkópos és egyéb magajáró homlokrakodó – az emelőképességük és emelési magasságuk tekintetében – egyaránt jó teljesítménnyel használható.

Ezekre a munkákra traktoros homlokrakodók és a csúszókormányzású rakodógépek is használhatók, csak meg kell elégednünk kisebb teljesítményükkel.

A csúszókormányzású homlokrakodó gépek éppen az alacsony építésük és bonyolult járószerkezeti és kormányzási kialakításuk következtében elsősorban épített trágyatelepeken dolgoznak jól, nehéz terepen az üzembiztonságuk is alacsony, és rövid idő alatt elhasználódnak.

Az ismertetett rakodástechnika, vagyis rakodógépek, egyébként az állattartó telepeken belül, de még a növénytermesztés rakodási munkáiban is univerzálisan használhatók, éppen ezért széles munkaeszköz-választékkal rendelkeznek.

A teleszkópos rakodógépek egyes típusai, például olyan kiegészítő berendezésekkel szerelhetők fel, melyek alkalmassá teszi őket telepen belüli, vagy kisebb távolságokra történő pótkocsis szállítási feladatok ellátására.

Ilyen szállítási feladat lehet, pl. az istállóból kitermelt trágya tárolótérre történő szállítása.

Egyes teleszkópos rakodógépek TLT hajtásos, pl. szervestrágya-szóró gépek üzemeltetésére is alkalmasak, vagy hidraulikus hárompont-függesztő berendezéseikhez talajművelő gépek is, pl. ekék csatlakoztathatók.

Természetesen ezen munkafolyamatok – a szántóföldi növénytermesztésben alkalmazott technológiákhoz képest – kisebb teljesítménnyel végezhetők.

Kisebb volumenek, és ehhez tartozóan alacsonyabb állatlétszám mellett szükségszerűen elvégezhető, költségkímélő és gazdaságos megoldást biztosíthatnak ezek az univerzálisan használható teleszkópos rakodógépek.

A homlokrakodó gépek mellett a forgórakodók is rendelkeznek mezőgazdasági munkaeszközökkel, bár használatuk az utóbbi időben háttérbe szorult.

A rakodógépek üzemeltetése során az nagyon fontos, hogy az állattartó telepen, ill. az állattartási technológia által igényelt és rakodott anyag tömegét, térfogattömegét figyelembe véve az alkalmazott rakodógép névleges emelőképességének megfelelő konstrukciójú és nagyságú munkaeszközöket használjunk.

A széles munkaeszköz-választék is azt mutatja, hogy mind a forgórakodó, mind a homlokrakodó gépek a rakodási feladatok ellátására univerzálisan használhatók.

A rakodási feladat körülményeiből adódóan az azonban biztos, hogy bálázott szálastakarmány szántóföldi rakodására a traktor homlokrakodók kazalozásra, kazalbontásra és a bálák telepi manipulálására a teleszkópos homlokrakodók.

Az ömlesztett takarmányok nagy teljesítménnyel történő rakodására a nagy emelőképességű és nagy térfogatú kanállal szerelt törzscsuklós homlokrakodók; a kitrágyázási munkák elvégzésére a csúszókormányzású és kis geometriai méretű törzscsuklós gépek.

A trágya rakodási munkák elvégzésére pedig kompromisszumokkal valamennyi konstrukció alkalmas.

Kisebb volumenű rakodási feladatok esetén pedig az univerzálisan használható vonóberendezéssel, TLT-vel, hárompont függesztővel ellátott változatok költségtakarékos megoldást biztosítanak.

Dr. Kelemen Zsolt

MGI – Gödöllő