Az egyre nagyobb piaci turbulenciák közepette a piaci információ értékes portékává válik. Az árpa árának emelkedése mögötti mozgatók megértése például sokat segíthet az idei értékesítési taktika kialakításában. A szántóföldi növénytermesztés és általa az egész magyar agrárium megújulásának fontos terepe a korábban csak takarmányozásra használt termények humán élelmezési célú termelése. A világ fejlett térségeiben az árpa (és itt messze a malátázáson túl kell gondolkodni) egyre szélesebb körben kerül bele ételeinkbe. Ilyen termény az egyre nagyobb felületet foglaló cirok is, de az már a következő cikkünk témája lesz.
Utoljára 2022 májusában történt meg, amit most látunk, miszerint a takarmányárpa piaci ára meghaladja a kukoricáét. A helyzetben leginkább az alacsony készleteket, a kevés és gyenge minőségű kukoricát, a nemzetközi kínálat szűkösségét érjük tetten. De mennyire lesz ez tartós?
Szélesedik a felhasználás
A takarmányárpa energia- és tápanyagtartalma valahol a zabé és a kukoricáé közé helyezhető. Termesztése során a gazdálkodási körülmények változása felerősíti a fajtaválasztás és a technológiai fegyelem jelentőségét, de komplexen az egész fenntarthatósági témakörbe is illeszkedni kell. E gabonaféléből is a korai fajták a legkeresettebbek, de ez bizonyosan nem elegendő ahhoz, hogy a környezeti hatásokat ellensúlyozza. Felhasználását tekintve a takarmányozás mellé fokozatosan és globálisan épül fel az élelmezési cél. A teljes szem, a pehely, a lisztforma egyaránt egyre több élelmiszerbe kerül bele, ételbe, italba egyaránt. (Azért remélem, hogy a teljes szem elfogyasztásának már az említésétől is mindenkinek égnek áll a haja!) Konyhai használatára vonatkozó tanácsokkal tele van az internet, ahogy az előnyök méltatásával is.
A pékáruktól a levesekig és pörköltekig, a tésztaételektől a reggeli ételekig, a rágcsálnivalóktól az italokig az árpa tápláló és ízletes, hasznos kiegészítője számos étkezésnek. Még a sörtörkölyt is elesszük lassan az állatok elől.
A 4. legfontosabb gabonaféle a világon
A bio- és GMO-mentes árpa iránti kereslet növekedése erősíti a piaci dinamikát, míg a magas hozamú és a szárazságtűrő fajták fejlődése növeli a termelés hatékonyságát, biztonságát. A növényi alapú élelmiszer-alternatívák és a dúsítottárpa-alapú termékek terjedése tovább alakítja a piaci trendeket. Nemcsak rosttartalma, béta-glükán tartalma, hanem a sportélelmiszerekben fehérje- és energianövelő funkciója is növeli a keresletet. Aktuálisan a világpiacon február végén jelenik meg a déli félteke (főként Ausztrália) kínálata, ami máris látszik a piaci árak megtorpanásán. Véleményem szerint ez azonban nem lesz tartós hatással, mert – a terméseredmények és a felhasználás ellentétes irányú változása miatt – a globális készletek jelentősen csökkennek ebben a szezonban. Kisebb termés és nagyobb felhasználás esetén rendszerint emelkednek az árak. Ennek a képletnek a megoldása rendszerint a jobb ár. Most a szaúdi és a kínai piacon (ebben a sorrendben, pedig Kína árpaimportja általában ötszöröse Szaúd-Arábiáénak) veszi át a szűkös európai kínálat helyét. A 2024/25-ös szezont a termést meghaladó felhasználás és az ezáltal csökkenő készletszint jellemzi. Tehát, ha egyéb tényezők – mint jelenleg Trump globális piaci zavarokat okozó politikája – nem torzítják a piacot, a lassú áremelkedés fennmaradhat az aratásig. Nem számítok arra, hogy fordulat állna be az időjárásban, így a kukorica kínálatában is inkább további szűkülés lesz, mint bővülés, ami tartós keresletnövekedést támaszt az árpa és a búza felé is. Ukrajna mint immár megkerülhetetlen európai piacbefolyásoló 2024/25-ben 6,5 millió tonnás árpatermést tud felmutatni, ami 2,4 százalékkal kisebb az előző szezonban mértnél. Exportja még ennél is nagyobb arányban, 11,1 százalékkal esik majd várhatóan vissza. Kivitele már az aratás után megugrott, azóta hónapról hónapra mérséklődik.
Az EU-ban a 2024/25-ös gazdasági évben 10,35 millió hektárról, 5 tonnás hektáronkénti hozamokkal, 49,4 millió tonnás terméssel számolnak. Ebből – 1,3 millió tonnás import mellett – 10 millió tonna mehet exportra. A belső felhasználás 77 százaléka kerül takarmányozásra. Az importban Ukrajna szerepe az előző szezonhoz képest csökken, de így is a behozatal közel felét képviseli. Megjegyzem, tavaly már nem az EU volt az elsődleges exportpartnere az ukrajnai árpaexportnak, hanem Kína.
Nőhet a területe
2024-ben a 260 ezer hektáros területen országosan 5,7 t/ha-os hozam alakult ki, ami 3,7 százalékkal magasabb az előző évi értéknél. A termés mintegy 1,5 millió tonna, ami a korábban szokásos 1 millió tonnás hazai felhasználást bőven fedezi. Ősszel 287 ezer hektáron került földbe. A kukoricapiacon tapasztalt nehézségek (kis termés, toxin) a takarmánybúza és -árpa felé tereli a keresletet. A termésátlag trendszerűen növekedett a mögöttünk hagyott évtizedekben. Ebben ugyan megtorpanásra számítok, de a keresleti oldal erősödése miatt a területe emelkedhet. Mindezek fényében érdekes a hazai árgörbére tekinteni. Ahogy korábban, úgy most sem számítok arra, hogy az árpa ára tartósan felette ragadna a kukoricáénak. Az elkövetkező hetek megingatják majd az árpa árát, de alapvetően marad, csak lassul az emelkedő trend, mivel a piaci kínálat szűkös. Aki még ül rajta, még jobb árra vár.
A takarmányárpa kilátásait óhatatlanul a kukorica befolyásán keresztül kell végiggondolnunk. Ahogy csökken az esély arra, hogy toxinmentes, erős termésű évek következnek a kukoricában, úgy stabilizálódnak a kalászosok a takarmányokban. A kukorica piaca további meglepetésekkel fog szolgálni az előttünk álló hónapokban. A toxinos kukorica iránti kereslet és ára önmagában is jelzi, hogy akut a hiány. A búza mint takarmány-összetevő a piaci logikába beleillik, de szomorú, hogy nem étkezésit állítunk elő. Ennek okait meg kell vizsgálni, mert a minőségi búza piaci lehetőségei egyre jobbak. Emellett fogok a következő lapszámban részletekbe menően érvelni.
Miért gondolom azt, hogy az őszi árpa területe növekedni fog az előttünk álló években?
1. kereslet: a kukorica helyettesítésére az egyik legjobb megoldás;
2. időjárás: korán lekerül, kisebb a kár esélye;
3. egyszerűbb termesztési feltételek;
4. hamar hozhat bevételt;
5. nálunk még gyerekcipőben jár az élelmezési célú felhasználása, de hamarosan lendületet vehet;
6. költség-ár arányai vetekszenek a búzáéval.
A Trump keltette globális bizonytalanság, ami a gabonaárakban is indított egy hullámot, reményeim szerint nem tartós. Az árpa biztos pont a vetésforgóban. Becsüljük meg!
Fórián Zoltán vezető agrárszakértő
Erste Agrár Központ, -Elemzés
