Az Agrárium és a megújuló energiák helyzete MO-on? kényszerűség és lehetőségek

Hazánk, Magyarország különösen gazdag természeti erőforrásokban, a megújuló energia potenciálokat illetően, pedig a világ egyik legnagyobb forrásokkal rendelkező országa.Energia potenciálunk a napenergia és a földhő energia, és termál-vízkészletek tekintetében kimagasló.Ugyanakkor sajnálatos, hogy ennek a hatalmas természeti kincsnek a kiaknázása igen kezdetleges formában van csak jelen, hazánk energetikáját még mindig a gáz és az olaj uralja.

Az új kormányzat láthatóan kezdeményezéseket tett hazánk energetikai állapotának javítására.

Ahhoz, hogy megérthessük a változtatások fő irányait és szükségességüket tekintsük át röviden néhány dolgot.

Az elmúlt évtizedek során hazánk „erősen gázfüggővé” vált. A fűtés/HMV energia igényét országosan mintegy 60-75%-ban a sajnálatos módon gázenergia biztosítja.

Ez a rendszer veszélyezteti és kiszolgáltatottá teszi országunkat – mint az a korábbi években bebizonyosodott.

Bizonyos kormánytörekvések (voltak) vannak a függőség csökkentésére, de be kell látni, hogy ez koncepciójában lényegesen nem tér el a korábbi elképzelésektől, mert továbbra is a gáz és olaj az alap.

Furcsa az is, hogy míg a világ országainak többsége igen komolyan vette a japán- atom katasztrófa következményeit, – döntéseket hoztak az atomerőművek és főleg az egész atomenergia termelési koncepciók területén – melynek értelmében korlátozzák, illetve leállítják az atomerőműveket, mi nem röstelljük továbbra is fennen hangoztatni, hogy az atomenergia biztonságos!

Sokan úgy gondolják, hogy nem lehetséges megújuló energia alapú energiaellátó rendszereket felépíteni – pedig ez tévedés.

A világon számos példa mutatja, hogy igenis lehet. De valóban nem abban a koncepcióban, ahogy a „terület fejlődésének ellenzői” ezt gondolják, ebben igazuk van „úgy nem lehet”.

A világon megvalósult és folyamatban lévő ME erőmű építkezések pontosan ennek ellenkezőjére utalnak.

A mezőgazdaság (ha úgy tetszik „agrárium”) eddig is termelte azokat az anyagokat (élelmiszer és növényi nyersanyagok), melyet ma – ki tudja miért? – biomasszának nevezünk.

Ne feledjük. Sok száz éven keresztül a magyar gazda –máshol farmer – szinte teljesen önellátó volt!

Az a szót hogy hulladék alig ismertük, minden a maga helyé hasznosult, az istálló a ház mellé volt építve (falfűtés=az állatok hője „ingyen fűtötte” az egyik falat).

A régi élet, szinte minden területen sokkal szigorúbb volt – tévedés nem engedélyezett. A mai kor iparosodott és túlhajszolt profit szemlélete ezért energetikailag felülvizsgálatra szorul.

A szakemberek számára nyilvánvaló, hogy ezen a területen nem szükséges alapvetően új stratégia megalkotása, sőt arra kell ügyelnünk, hogy a régi értékeket hasznosítsuk, és ne tegyük tönkre.

A háztáji „száraz-zöld-hulladékot” a gazdák eddig is helyileg hasznosították, ebben a formában sokkal hatékonyabban lehet ugyanis kihasználni, mint hatalmas erőművekben égetni az alacsony energiatartalmú szalmát, energia-füvet.

Ha ezt jelöljük ki főcsapás iránynak, akkor ez előbb- utóbb deformálja a gazdaságot, arról nem is beszélve, hogy értékes forrásokat von el a hazánkra inkább jellemző – korábban világhírű – élelmiszer termelésünktől.

Természetesen felmerülhet olyan megfontolás, hogy az agráripari direktenergia-termelés és biohulladék feldolgozás mily hatalmas foglalkoztatást, szinte az agrármunkaerő piac fogalmát súroló helyzetet teremt, ez azonban csak illúzió, csak átmeneti kényszerhelyzetnek tekinthető, mindamellett veszélyes is.

Tudjuk, – némileg értjük is – hogy gazdaságunk most nehéz helyzetben van, de a stratégiát sosem a kilátástalan helyzet nyomasztó hatása alatt kell meghozni, hanem álmodni kell!

Az energiaipar gerincét – vidéken és másutt is a megújuló energiára alapozott komplex lokális energiatermelés jelentheti.

Ebben természetesen szerepe lehet minden forrásnak, mely az adott térségben dominanciával bír, de mindig fenn kell tartani a kiegyensúlyozottságot.

Műszaki és technikai értelemben ezek a rendszerek készen vannak, a politika dönt, hogy melyik sugárzó energia a jó, atomsugárzás vagy napsugárzás.

A megoldást új folyamatok elindítása jelentheti ehhez sorolható a négy alappillérre épülő „Megújuló Energiák Társadalmasítása”, és ehhez hasonló programok elindítása és működtetése.

Alapvető változtatásokra van szükség, tudatosítani kell magunkban, hogy ha alapvető szükségleteinket kielégítettük, a továbbfejlődést nem az jelenti, ha egyre többet akarunk birtokolni.

Környezeti, gazdasági, politikai, társadalmi és szellemi feladataink összefüggnek egymással – ezért komplex megoldásokat kell találnunk.

Az akut társadalmi problémáink vissza-visszatérő jelentkezése és ezek elemzése azt mutatja, hogy a problémák jelentős többsége – teljesen vagy domináns mértékben visszavezethető a jelenlegi energiatermelési, birtoklási, illetve elosztási folyamatokra.

Az – olaj és szénhidrogén lobbi hálójában vergődő – politika lassan és késlekedve reagál a társadalmat fenyegető folyamatokra, többnyire észszerűtlen kompromisszumokkal odázzák el a valós döntések szükségességét – ezáltal saját maga növeli azt a kockázatot, melyet inkább hivatott lenne csökkenteni.

Bizonyos csoportok alapvető érdeke a „status quo” fenntartása, ám az egész emberi faj az „Emberiség” érdeke, hogy az energiatermelés és elosztás mielőbb új technikai eszközökkel és új formákban történjen.

Elöregedett és tovább öregedő erőműveinket vajon hogyan fogjuk felújítani a tovább növekvő igények kielégítésére?

Azonnali és alapvető változás ún. „paradigmaváltás” szükséges.

Ez a változás a társadalmi és üzleti élet szinte minden területét érinteni fogja, és valószínűleg jelentősen befolyásolja a hatalmi struktúrákat is.

Elsősorban az energiatermelési, elosztási és energiafelhasználási, energia hatékonyság az érintett területek, de mivel ez alapvető kihatással van a társadalom és gazdaság minden részére.

Az itt bekövetkező változások további mélyreható változásokat indukálnak az építészetben, a közlekedésben, és a mindennapi gondolkodásunkban.

Edison álmát „A Napkorszakot” mielőbb el kell érnünk, méghozzá társadalmi szinten (!), ezért ez egyben társadalmi szükségszerűség is.

Ezért minden korosztálynak, szakmának, és társadalmi rétegnek, mielőbb meg kell ismerkedni ezzel, mert ez jövő egyetlen lehetséges fejlődési útja.

A megújuló energiákkal való megismerkedés illetve foglalkozás ezért mindenki számára alapvető fontosságú.

—————————————————-

Felhasznált források:

• Gaiasolar, és Véghely Tamás korábbi előadások, műszaki tanulmányok
• Véghely Tamás: „Magyarország a szunnyadó óriás” – MET Energetikai Fórumon 2009, Október, Balatonalmádi
• Véghely Tamás: „A Napkorszak hajnalán” – A Magyar Műszaki Értelmiség Napja 2009 Május, Magyar Tudományos Akadémia, és Parlament
• Mika János előadása Éghajlatváltozás, TAIAEX konferencia Kecskemét, 2008. április 15
• Véghely Tamás előadás, A MEGÚJULÓ ENERGIÁK TÁRSADALMI HATÁSAI, MERSZ konferencia Pécs, Pécs 2009 Márc. 18-21.
• Smartgrid electricity – nemzetközi modellek
• European Commission, 1996: Photovoltaics in 2010 – A Strategic Plan for Europe. Volume 1. Pp.54.
• European Commission 2008: Second Strategic Energy Review – an EU energy security and solidarity action plan.
• Greenpeace International, European Renewable Energy Council (EREC), 2008: Energy [r]evolution,
• Jäger-Waldau, A. 2009: Research, Solar Cell Production and Market Implementation of Photovoltaics. – European Commission, DG Joint Research Centre,
• Renewable Energy Industry Roadmap for Hungary, 2010 May, Authors: Gustav Resch, Christian Panzer, Sebastian Busch, Mario Ragwitz, Daniel Rosende, Vienna University of Technology, Energy Economics Group, Vienna in cooperation with Fraunhofer Institute Systems and Innovation Research, Karlsruhe

A cikksorozatunk a GAIASOLAR kft (www.gaiasolar.com ) támogatásával készült.

Véghely Tamás okl. villamosmérnök ^[1],[2]

[1] Véghely Tamás, okl. villamosmérnök, GAIASOLAR kft.

Megújuló Energia szakértő, Megújuló Energia Vezető Tanácsadó

[2] A Magyar Megújuló Energia Szövetség alapítója, az elnökség tagja, a Napenergia Tagozat vezetője