Az Atradius hitelbiztosító agrárelemzése szerint a sertéspestis (ASP) járvány rövidtávon bizonytalanságokat okozott az ágazatnak, de összességében nem billentette meg: a hazai sertésállomány mennyisége sem változott számottevően.
Az elemzés szerint a szektor szereplői többnyire előre felkészültek a sertéspestis megjelenésére, és meghozták a szükséges megelőző intézkedéseket. Szigeti Krisztina kockázatkezelési vezető szerint az ASP megjelenésétől a piaci konszolidáció és integráció gyorsulása várható, a nagyobb cégek gyorsabban nőhetnek, a kisebbek vagy kevésbé hatékonyabbak pedig lemorzsolódhatnak.
Az élősertés behozatal 18 százalékkal csökkent az ASP miatt. A KSH adatai szerint Magyarország élősertés kivitele 22 százalékkal emelkedett 2018 első 10 hónapjában az egy évvel korábbi időszakhoz képest. A legfőbb exportpiacok Románia, Ausztria, Szlovákia és Hollandia voltak. Az exportpiac viszont így is egyharmadával csökkent az afrikai sertéspestis következtében, az Ázsiába szánt termékeket pedig a cégek más csatornákon keresztül, s csak áron alul tudták értékesíteni.
A következő időszaktól az ágazati szereplők az exporttilalmak enyhítését várják. Idén januárban Szingapúrral is megszületett a regionalizációs megállapodás, így az afrikai sertéspestis hazai vaddisznóállományban történő előfordulása esetén már nem az egész ország, hanem csak a kitöréssel érintett, illetve a korlátozás alatti területek kerülnek tiltólistára. A piac hasonló megállapodásokat vár más ázsiai országokkal is.
Magyarországra a legnagyobb állategészségügyi kockázatot a szomszédos Románia jelenti, ahol a házi sertésekre is átterjedt a betegség. Ez ugyanakkor lehetőség is a magyar vállalatok számára, így a magyar élősertés export 73 százalékkal, a húsexport 14 százalékkal emelkedett Romániába az elmúlt időszakban. A forgalmazók mégsem maradéktalanul elégedettek, hiszen a fizetési fegyelem jóval lazább a román piacon, mint Ázsiában.
Az elemzés szerint az egyre feszültebb piaci helyzetben a magyar sertéságazat versenyképességének javításával javulhatnak a nemzetközi lehetőségek. Az Atradius elemzői nem tartják elég szervezettnek a magyar piacot, pedig a gazdák leginkább együttműködéssel tudnának megoldásokat találni a kihívásokra, mint a hatékonyabb méretű üzemekre való átállás, a termékstruktúra átalakítása és a termelés optimalizálása. Fontos az állategészségügyi szabályok még szigorúbb betartása és az állattartás körülményeinek fejlesztése is.