Horrorárak a sertéstartásban, de máris itt az alagút vége

Március elsején a sertéstápok mintegy 20 százalékot drágultak, a premixek pedig 6-10 százalékos árnövekedésen mentek át. Az ok egyszerű: múlt év dereka óta 30-50 százalékos drágulás tapasztalható minden takarmány-alapanyagban. A hangsúly a „mindenen” van. Úgy tűnik, a sertéstartó nem menekülhet, nincsenek olcsó helyettesítő termékek a piacon. Csak nagy leleménnyel dolgozhatók ki alternatív receptúrák. A sertésár emelkedése szerencsére szintén lendületessé vált. Az újabb fordulópontot nyárra várja a piac.

 

Fokozatosan romlott

A fél éve tartó csillagászati gabona- és fehérjenövény-árszintre a takarmánygyártóknak is reagálniuk kellett. Nagy pech, hogy a terménydrágulás éppen a sertés átvételi árának süllyedésekor következett be, így szétnyílt az olló a bementi és a kimeneti árak között. Ez a legtöbb sertéstartó számára mínuszos hónapokat okozott 2020 végén. De már látni a fényt az alagút végén: február végén elindult a malacok és a hízók értékének drasztikus növekedése is. A kérdés csak az, hogy az input és az output oldali árak milyen ütemben emelkednek, mennyire közelítenek egymáshoz. Ha az egyéb körülmények nem változnak drasztikusan, akkor a megoldás kulcsa a szupermarketbe betérő vásárló kezében van. Az egyéb tényezők közül legfontosabb Kína sertésimport-igényének csökkenése, az európai termelés alakulása, az afrikai sertéspestis terjedése az EU-ban és Kínában, a pandémia vége és a gazdasági fellendülés üteme.

 

sertes
Év végén csak vitte a pénzt (forrás: pbs.twimg.com)

Az ábra a NAIK AKI PÁIR adatai alapján készült, az utolsó adat ágazati információ
Az ábra a NAIK AKI PÁIR adatai alapján készült, az utolsó adat ágazati információ

 

Visszapattanó árak

E cikk írásakor a malac ára már átlépte a 18 ezer forintot és emelkedik, és bár még a tavaly márciusi szint alatt van, az őszi-téli mélyrepülés után ez már 20 százalékos felívelés. Ennek megfelelően az irányadó német sertésátvételi árakban január 6. és 9. hete között szintén 18 százalékos emelkedés ment végbe. Mint azt a mellékelt ábrán látjuk, a hosszú évek átlagához is még további 14 százalékos áremelkedésre van szükség a sertésszektorban. Az ágazati szereplők az időközben megemelkedő takarmányárak miatt ennél is nagyobb áremelkedésben bíznak. A március 10-i árszintet még további 20-25 százalékkal fejelnék meg. Van erre esély? És hogyan éljünk túl addig?

A sertéstakarmány mintegy 70 százalékát gabonafélék teszik ki, ezek közül is legnagyobb arányban kukorica. A fehérjehordozók mintegy 20 százalékban vannak jelen, a maradék 10 százalékot pedig a makroelemek és premixek képviselik a tápban. „Az elmúlt két évtizedben még nem tapasztaltunk ilyet, hogy a gabonafélék és a fehérjehordozók ára rövid időn belül 30-40 százalékot emelkedjen” – mondja Kulik Zoltán a Vitafort Zrt. vezérigazgatója. A takarmány-alapanyagok drasztikus áremelkedésére a gyártóknak is reagálniuk kellett. A tápok drágulása most kezd begyűrűzni az állattenyésztésbe. „Ez a jelenlegi árakkal számolva 50-55 forinttal emeli meg egy kiló élősertés előállításának önköltségét, ebből a premixek árnövekedése 3-5 forintot képvisel” – számol a cégvezető. Az elmúlt hetekben az élősertés tőzsdei árai emelkedést mutatnak, már 410 Ft/kg körül mozognak, de a takarmány drágulása előrevetíti az 500 forintos felvásárlási árakat is. Ennek hatása Kulik szerint a második és harmadik negyedévben már a kiskereskedelmi árakban is érvényesülni fog. „Látjuk, hogy az új gabonára is magas áron kötnek szerződéseket a felvásárlók, így a betakarítás sem hoz majd enyhülést a takarmányalapanyag-piacon. A sertésárak emelkedése viszont jó jel a gazdáknak. Már csak néhány hetet kell kitartaniuk, és érvényesíteni tudják a felvásárlók felé a költségnövekedésüket.” Éder Tamás, a Magyar Húsiparosok Szövetségének elnöke egy másik oldalt képvisel. A feldolgozók számára az egyik legnagyobb kérdés, hogy valóban érvényesíthető-e a kiskereskedelem felé a hús drágulása. „Sok a bizonytalansági tényező a Covidból való kilábalástól kezdve az afrikai sertéspestis súlyosbodásán át. Egy biztos, elindult egy sertésár-növekedés, aminek egyelőre nem látni a végét. Tény, hogy a tavalyi átvételi árak nem tarthatók fenn, máris sokan ideiglenesen feladták vagy visszafogták a termelést. A feladat most az, hogy a növekvő élősertésárat a vágóhidak átvigyék az értékesítési áraikba, majd a kiskereskedelem is beépítse a fogyasztói árakba. Azoknál, akik nem válságszektorban dolgoznak, a korábbinál több elkölthető pénz maradt a karanténidőszakban, hiszen szórakozásra, nyaralásra nincs mód, így az emberek élelmiszerre költenek. A kereskedelem oldalán szerintem nincs akadálya annak, hogy az enni- és innivalók árában megjelenjen a termelők költségnövekedése.”

 

Az átlagos malacár alakulása az EU-ban (euró/darab)
Az átlagos malacár alakulása az EU-ban (euró/darab)

Kiss György, párjával
Kiss György, párjával (forrás: UBM)

 

Hogy vészelték át?

A gazdaságok többsége abrakra alapozott takarmányozást folytat. Normális esetben ez kényelmes, gyors, egyszerű és megfizethető hizlalást tesz lehetővé. Most azonban nagyon számolni kell. A Hajdúböszörményi Béke Mg Kft. rossz időpontban szállt vissza a termelésbe, miután a PRRS-mentesítés kapcsán a telep teljes megújítása és újratelepítése mellett döntött. Kihagyva az őrült ralit, tavaly márciusban tudták újra beindítani az üzemet, az első hízók idén januárban hagyták el a telepet. A kapacitások úgy lettek kialakítva, hogy háromhetente 1200 malac érkezzen a hizlaldába, ami éves szinten cc. 21 ezer hízót jelent – tudjuk meg Károly Józseftől, a telep vezetőjétől. A takarmány-hasznosítás már bőven a magyar átlag alatt van, ami leginkább a korszerű, egyedi adagolós rendszernek és a garantált minőségű daráknak, egyéb melléktermékeknek köszönhető. A gabonát saját maguk állítják elő, és saját keverővel készítik a tápot. „Szeretnénk olcsóbbá tenni a takarmányozást, de ez nehéz. Az ipari melléktermékek nem mindig válnak be, viszont egész magas az áruk. Nehéz olyan beszállítót találni, aki az év 365 napján ugyanazt a minőséget garantálja, legyen az kekszdara vagy nápolyipor. Most próbálunk egy alternatív fehérforrást is bevonni, de még csak tárgyalunk róla. Szerintem még 2030 százalékot kell emelkednie az áraknak ahhoz, hogy érdemi nyereségünk legyen.”

 

malacok
Aki ezt túlélte, az mindent túl fog

 

A sertéstartás mindig nagy hullámvasúton zakatolt, de ilyen gyorsan és ennyire szétnyíló agrárollót még nem láttam, mint ami most volt a sertés- és a takarmányár viszonylatában. Azt, hogy az afrikai sertéspestis után Kína ilyen gyorsan visszaépíti az állományát, senki nem hitte volna. Most aztán nem viszi a sertést, viszont vásárolja a takarmányt” – mondja a már őszes üstökű Kiss György, a Borotai Sertéshús Zrt. igazgatója. „Most tényleg muszáj utánamenni az alternatíváknak, nem lehet elkényelmesednie egy takarmányozási szakembernek.” A cég hazánkban szokatlan, folyékony etetési technológiával dolgozik, kiegészítve egy gőzzel főző berendezéssel, így elképesztő rugalmasan tudja kezelni az alapanyagkérdést. A magyar gazdaságok zöme rendelkezik földdel, így a takarmány 70 százalékát kitevő gabonát meg tudja termelni, más kérdés, hogy ezt most a disznó elé szórni kész ráfizetés. Éppen ezért a cégvezető szerint résen kell lenni és minden lehetőséget felkutatni a környéken. „A sertés mindenevő, ezt kell tudni jól kihasználni. Fontos, hogy jóban legyünk a konzervgyárakkal, élelmiszerüzemekkel. Például borsóbetakarításkor fel kell gőzölni, majd pépesíteni a tőlük kapott, elöregedett borsószemeket. Ez azonos minőségű takarmány, mint az étkezésre szánt borsó. Csemegekukorica-gyártáskor is keletkezik jó minőségű, jól hasznosítható takarmány. Értékes alkotóelem lenne a sörélesztő is, de sajnos a magyar gyárakban rossz a munkakultúra, műszak végén éppúgy belemossák a vegyszert a melléktermékbe, mint ahogy beledobják a gumikesztyűt… Nem szabad elvetni a kukoricachipset, a sárgarépát, egyéb zöldségféléket sem. Mi most burgonyaszószt adunk a szárazanyag-tartalom 25 százalékában. Ha rendelkezésre áll csillagfürt, az is beépíthető a technológiába. Most olyan árak vannak, hogy akár Bécsből is megéri tankerrel burgonyapépet hozatni, ha az biztosabb beszerzési forrás.” Kiss György szinte mindenre nyitott, aminek jó az ár–érték aránya és nem viszi a sertés emésztését rossz irányba. Lehetne ez akár kagyló, rovarfehérje vagy alga is. „Ma már túl nagy az egészségügyi kockázata annak, hogy a közétkeztetésből kikerülő maradékokat vagy az elhullott állatok tetemeit főzzük fel és etessük vissza. Viszont az új tápanyagforrásokat támogatom.”

A Borotai Sertéshúsnál a tavalyi év utolsó hónapjai az erőfeszítések ellenére veszteségbe fordultak, de a korábbi hónapok nyeresége elviselhetővé tette a 2020-as évet. A szakember szerint a költségnövekedésüket hamarosan ellensúlyozza az átvételi ár. Ugyanakkor nem gondolja, hogy az ostor végén a fogyasztó mindent elbír. „Több éves válságban vagyunk, amikor sokan elveszítik az állásukat, és nagy a bizonytalanság. Az emberek többsége most rosszabb anyagi helyzetben van, mint a Covid előtt” – indokolja. Az áremelkedés már eljött, a sertéstartók egy része azonban már feladta vagy visszafogta a termelést. Mivel sok termelési kapacitás kiesett a piacról, ez hiányjelenségeket és további áremelkedést generálhat, igaz, ettől mások a termelés fokozásához kapnak kedvet. A fogyasztó szempontjából segítene a helyzeten, ha a feldolgozott húsok (és a zöldségek, gyümölcsök) áfája is 5 százalékra csökkenne. Ez mindenki dolgát megkönnyítené, a sertés áremelkedése ugyanis nyárig nem áll le. „A Covid vége ismét adhat neki egy lökést, mert az emberek már alig várják, hogy kinyissanak a vendéglátó- és szórakozóhelyek. Utána azonban hasonló esést várok, mint tavaly. A sertéstartó már akkor fél, amikor benne van az árspirálban…”

A szakember félelme megalapozottnak tűnik. Kína sertésimportja – ha a sertéspestis a nagyüzemeken kívül tartható – csökkenni fog, miközben a takarmányoldalon is áresésre van kilátás. Brazília minden idők legnagyobb szójatermését takarította be, de búzából is több lesz a szükségesnél. Egy gyenge pontja van a láncnak idén is: a kukorica. Az USDA elemzői szerint ebből megint kevesebb lehet az igényeknél. Való igaz, hogy az új termést is magas árakon kötik, de azért nem olyan magasan, mint amilyen a tavalyi volt. Egyszóval a bementi és a kimenti oldalon sem lesz indokolható a sertés 500 forintos ára. Mindez az év második felére igaz.

 

Aki sosem aggódik

Konzervatívabb szemlélettel áll a takarmányozási kérdéshez Raskó György agrárközgazdász, vállalkozó, aki résztulajdonos a Lajoskomáromi Sertéstenyésztő Kft.-ben. Itt évente 35-40 ezer malacot állítanak elő hízó-alapanyagnak. Ekkora mérettel már nem lehet ugrálni, annál jobb, minél stabilabbak a termelési körülmények. „A beszállított malactáp most drágult 20 százalékot, de június 30-ig ez az ár garantáltan marad. Ezek hosszú távú megállapodások, egyik fél sem rángatja a másikat. Külsős keverővel készíttetjük a kocatápot, aki garantálja, hogy toxin- és baktériummentes. Ezen legfeljebb apró módosításokat tehetünk, mivel fontosabb a táp optimális összetétele, mint egy-két százalék megtakarítás. Nem baj, ha drága a takarmány, ha belefér a profitba. November-decemberben került mélypontra az értékesítési ár, de még az is fedezte a költségeinket, sőt, a cash flow pozitív maradt. Ilyenkor megnyugszunk: még a legrosszabb helyzetben sem voltunk veszteségesek. Most pedig megint javul a helyzet, talán nemsokára olyan lesz, mint egy évvel ezelőtt” – bizakodik a szakember, aki év végig még minimum 20-30 százalékos átvételiár-emelkedést vár. Nem tart attól sem, hogy a végfogyasztó ezt nem tudja tolerálni. A magyar ember örömében és bánatában is eszik, és egy ideje nem is tud költeni másra – vélekedik. Lehet, hogy sokaknak vékonyabb lett a pénztárcája, de másoknak éppen ennyivel vastagodott a válságban. Ugyanez igaz a sertéstartókra is. Aki nem tud kocánként 30 malacot választani egy évben, a takarmány-hasznosítást pedig 2,5 kiló közelébe szorítani, az most kihullik a rostán – sommáz. A sertésállományban mégsem lesz csökkenés, mivel mások közben növelik a termelésüket. Ahogy mondja: „A 40 malacos kocáké és a precíziós takarmányozásé a jövő. A profiknak a krízishelyzetek még segítenek is. Amikor magas a sertésár, abból futja új beruházásra, amikor meg alacsony, akkor rákényszerül a hatékonyság-javításra – mindkét helyzet ösztönzőleg hat rá, és jól jön ki belőle.” Ilyen, amikor valaki ellép a mezőnytől, és már nincs mitől tartania.

 

Gönczi Krisztina

 

afrikai sertéspestis agrár ár áremelkedés átvételi Covid feldolgozó felvásárlási fogyasztó gabona hízó járvány kereskedelem kína koca költség kukorica malac melléktermék mezőgazdaság premix sertésár sertéstakarmány szója takarmány takarmányár válság vásárló
..