Az avarégetéssel is segítjük a koronavírus terjedését

A vírusok megtapadnak a fűtésből, közlekedésből és egyéb forrásokból származó apró légszennyező részecskék felületén, ezáltal megnövekszik a fertőzésveszély. Az eddigi figyelmeztetések ellenére a kerti hulladékégetések száma nem csökken.

Három civil szakmai szervezet közleményben jelezte, hogy a szennyezett levegő súlyosbítja a koronavírus hatását. A Levegő Munkacsoport arra hívja fel a figyelmet, hogy a vírusok megtapadnak a fűtésből, közlekedésből és egyéb forrásokból származó apró légszennyező részecskék felületén, ezáltal a fertőzésveszély is növekszik. Így a kerti avarégetés vagy a kéményből kiáramló füst is növeli a kockázatokat.

Kínai kutatók 2014-ben publikáltak egy tanulmányt, melyben a 20 milliós Peking légszennyezettségét és annak közegészségügyi kockázatait elemezték. Itt kimondják, hogy a légszennyező részecskék és az emberi egészségre ártalmas mikroorganizmusok mennyisége között összefüggés található. Azokon a napokon, amikor kiemelkedően magas volt a légszennyezettség, a mikroorganizmusok jelenléte is magasabb volt. Amerikai tudósok pedig a koronavírus kapcsán bizonyították be, hogy a levegőben lévő részecskékre tapadó koronavírusok több órán keresztül is fertőzők maradnak.

Az Olasz Környezeti Orvostudományi Társaság egy tanulmányának szerzői megvizsgálták a vírus terjedési sebességét az egyes érintett területeken, majd összevetették a légszennyezettségi adatokkal. Eredményként kapták, hogy minél inkább szennyezett volt egy terület levegője, annál gyorsabban terjedt a koronavírus. Vagyis a szennyező részecskék mintegy tovább terítették a mikroorganizmusokat. A kutatók egyúttal azt is állítják, hogy nem igaz, miszerint egy fertőzött embertől vagy felülettől pár méternyire már biztonságban vagyunk. A szennyező részecskéken a vírus ennél sokkal nagyobb távolságokra is eljut.

avarégetés koronavírus légszennyezés megelőzés mikroorganizmus vírusterjedés