Bálázó Klinika Nádudvaron

Nem a bölcsek köve van nálunk – szögezte le Borbély Csaba, a régió műszaki kereskedelmi igazgató helyettese – csak a bálázási körülményeket figyeltük meg, a tapasztalatokat összegeztük, majd az eredményeket a bálaháló gyártójával is kielemeztük.

Miért is eshet szét egy bála, milyen körülmények összejátszása vezet ide? – ezt a kérdést körbejárva Nagy Róbert alkatrész értékesítési vezető az elmúlt évek tapasztalatait és konklúzióit mutatta be a résztvevőknek.

Nincs két egyforma év, az időjárási tényezőt nem fogjuk tudni befolyásolni ezután sem.

Európai szinten felmelegedés tapasztalható, amit a bálaháló gyártó is igyekszik kiküszöbölni, mivel a bálaháló szakítószilárdsága a hőmérséklet emelésével csökken, a bálaháló nyúlása pedig nő.

A gyakorlatban viszont a bálázási paraméterek megválasztásával, majd a bálánk további kezelésével mi magunk döntünk a végeredmény minőségéről.

Mi az olcsó és mi a drága?

Gyakorlati példákkal és számításokkal igazolta a rossz minőségű bálából eredő veszteséget Nagy Róbert.

A gyors számtanóra adatai magukért beszélnek:

Egy jó minőségű, 1,8 m átmérőjű lucerna körbála ára az elmúlt szezonban 8-10.000 forint körül mozgott. Ha ez a bála a nem megfelelő csomagolás, rossz felületi átfedés miatt 10 cm vastagságban átázik, akkor felhasználáskor 21% veszteséggel számíthatunk, 20 cm-es átázás esetén pedig a beltartalmi értékek már erősen sérülnek, beindul egy penészesedési folyamat, ami már 40%-ra emelheti a kárunkat, sőt akár 50% fölé is nőhet, további csapadék, 30%-os (extrém) beázás esetén.
Egy 3.600 méteres bálaháló ára 58.600 forint, a különböző fordulatszámon történő bálázás természetesen más-más darabszámot, költséget és későbbi veszteségforrást jelent. Egy 2,5-szeres fordulatú csomagolással 288 bála készíthető, tehát eredeti csomagolási költségünk csak 192 Ft/bála, ugyanakkor 4 teljes fordulattal kalkulálva már csak 180 bálát tudunk a hálóval becsomagolni 307 Ft/bála költség mellett. Ez a különbség 3.000 bálát feltételezve 351.600 forint extraköltséget jelent, ami alapanyagban számolva 6 tekerccsel, a végtermékben értékelve pedig mintegy 60 sérült bálával egyenértékű. Ez viszont akár értékesítéskor, akár saját állatállományunk takarmányozásánál mérlegelendő.

Összehasonlítási alap a 3.600 bála

A 10 telephellyel, ebesi központtal rendelkező Kurucz Farm Kft. családi vállalkozás, fő profilja a sertéstenyésztés, ahonnan közel 100.000 hízó kerül értékesítésre évente.

„Ennek kiszolgálását szolgálja a növénytermesztésünk, idehaza 2.200, Romániában pedig további 1.000 hektáron gazdálkodva, elsősorban árpát, búzát, napraforgót és kukoricát termelünk.” – mutatta be a gazdálkodásuk hátterét Kurucz Ferenc úr, akivel a Bálázó Klinika rendezvény szünetében beszélgettem gépparkjáról és az almostechnológia szalmaszükségletéről.

Nem véletlen ezen a rendezvényen találkozunk, hiszen évi 3.600 bála elkészítésével gyakorlati tapasztalatai vannak a John Deere bálázók korábbi típusai és legújabb fejlesztései kapcsán is.

Legutóbb pl. 3 db 540-es John Deere hevederes bálázóját cserélte le az épp legkorszerűbb 960-as típusra.

Büszkén mondhatta, hogy 10 perc alatt 12 bálát, átlag 280 kg-os súlyban, 1,5 m-es átmérővel teljesíti, tehát egyedül teljesíti 3 elődjének munkáját.

A leggyakrabban előforduló hibalehetőségek

A bálaháló gyártójához és a forgalmazóhoz beérkező gyakorlati tapasztalatokat kielemezve szinte számtalan technikai, alkalmazási és emberi tényező játszik közre abban, ha egy bála készítése és csomagolása nem megfelelő.

A teljesség igénye nélkül ízelítő a „listából” (amit a jelenlévő gazdák is megerősítettek, sőt kiegészítettek az előadás után):

A bálahálót nem megfelelő elhelyezése, a továbbító hengereket vagy a vágóél rossz beállítása is a bálaháló gyűrődését, így rossz fedést okozhat.
A behúzó és továbbító hengerek szezon előtti beállításával, a megfelelő menetszám megválasztásával is alkalmazkodnunk kell a betakarítandó takarmánytípushoz. A leveles takarmány (széna és szilázs) lapos, rugalmas, könnyen préselhető. Ilyen esetben a bála kevésbe energikus, de nehéz. A gabona takarmány (búza, árpa, zab stb.) ugyanakkor „csőszerű” szárral rendelkezik, rostokkal telített és nehezen összenyomható, legproblémásabb, amikor rövidebb és szárazabb a normálisnál. Az összepréselt szalma hatalmas „energiával” rendelkezik, amikor körbálába kerül. Ilyenkor a bálák nagyobb mennyiségű hálót igényelnek a stabilitáshoz, mivel az összeprésel takarmány igen „robbanékony”. Ide min. 3 fordulatszámot javasol a gyártó. A durvább rostokat tartalmazó takarmány-típusok, mint például a kukorica szára vagy a venyigék sokkal több hálót igényelnek a stabil tartáshoz.
A takarmány állapota is ronthat a helyzeten. Amikor a szalma rövid, nagyon száraz és törékeny, a bálázás során darabokra törik. Ilyenkor a bála még „robbanékonyabb” lesz a bálázó gépből való kijutás alatt. Itt 4 fordulatot javasol a gyártó.
A háló hosszú utat tesz meg a gépben, mielőtt betakarja a bálát – ha az adagolás során akadályokba ütközik – nagyobb a kockázata annak, hogy a bálák sérülnek. A szezon előtti alkalmazás elengedhetetlen. A bálaháló adagoló rendszert úgy kell beállítani, hogy az egységesen adagolja a hálót a bálára. A kevesebb fordulat, azaz kevesebb háló is gyengébb bálákat eredményezhet, megakadályozza, hogy a bála egyben maradjon, eltorzulhat a bála alakja, és sérülhet is a bála. A bála rossz formázása a háló alkalmazásában is problémát okoz. A bála közepe mindig nagyobb nyomás alatt áll, mint a bála szélei. Ha a bála alakja nem megfelelő, a háló a bála középpontjában még nagyobb feszítés alá kerül a széleket takaró háló réteghez képest. Ez növelheti a háló megrongálódásának kockázatát. A széleknél a háló a megfelelő feszítéssel bír, ugyanakkor a bála rossz alakja a hálót túlfeszíti a bála közepén.
A bálák nagyobb átmérője nagyobb nyomást gyakorol a hálóra.
1,5-1,8 méter között, ez akár 30%-kal nagyobb tömeget is jelenthet.
A bálaháló feszességének ellenőrzéséhez egy gyakorlati „ökörszabály” van a segítségünkre: A háló szerkezetét alkotó kereszt-összekötőszálakból 10 szál hosszát lemérjük felhasználás előtt majd a kész bálán. a két érték közötti eltérés a nyúlás, ami max. 10%-os lehet. Ha ettől nagyobb, akkor vagy a hálónk vagy az alkalmazása nem volt megfelelő.
Az alkalmazott bálaháló teljes mennyiségének a bála külsején kell elhelyezkednie. Ha a háló nem teljes mértékben a bála külsején található, a bála megnövekszik, ezáltal pedig még sérülékenyebb lesz a bálázóból való kidobás során, sőt a bála külső rétege nem tartja meg a bála alakját, a belsejébe kerülő háló réteg pedig fokozatos nyomást gyakorol a külső rétegre, ami kireped, a takarmány pedig kihullik. Ezért kell megvizsgálni a hálót adagoló rendszert, valamint leállítani a bálázót, mikor a háló adagolása elkezdődik.
A bálázók is sérüléseket okozhatnak a bálán, amennyiben a hengereket szennyeződés borítja. A hengerekre tapadt takarmány akadályt jelent a bálának a gépből való kijutásban. A takarmány által a bálára még nagyobb ellenállás hat és ez felsérti a háló réteget. Sőt ha lassan nyitjuk ki a bálázó ajtaját, akkor nincs meg a szükséges lendület, lassabban gurul ki a bála, és nagyobb az esélye, hogy elakad.
A már kész bálák kezelése, a logisztika megszervezése pedig a bálák utóéletében jár veszéllyel. Minél több az átrakás, a szállítójárműre helyezés, annál több az esélye a sérülésnek, még eredetileg hibátlan bálák esetében is.

Megoldások és típusok minden szegmensben

John Deere 600-as bálázók

A fixkamrás 623-as bálázó a nagy tömörségű és nedvességtartalmú bálák készítésére lettek kifejlesztve, az elérhető bálatömörség 350 kg/m3.

Épp ezért rendkívül erős tömörítő görgőkkel (17db) és csapágyazással vannak felszerelve.

Egy egyszerű beállítással változtatható a bála átmérője 125 1,3 ill 1,35 méteresre.

A 255 mm átmérőjű (a piacon található legkisebb) rendfelszedő a jó behatolást és felszedést biztosítja.

A nagy átmérőjű középrehordó csiga nagyobb merevséget eredményez, a feltekeredést gyakorlatilag kizárva.

A rendfelszedőről a bálázandó anyag a nagy átmérőjű rotoron át jut a bálakamrába.

Az 50 mm-es átmérőjű tengelyen (korábban csak 40 mm volt) duplafalra helyezték a csapágyakat, a pormentesítés így hosszabb élettartamot garantál.

A bálázó 14 db ellenkéses elődarabolóval, rugós biztosítással szerelt, külön érdekessége a leengedhető padló forgáspontjának áthelyezése, ami az esetleges eltömődés elhárításakor jelent segítséget.

A bálázó automata olajzásához biológiailag lebomló olajat használnak.

A CoverEdge hálós kötözési technológiával a fóliás csomagolással nem kerülhet levegő (oxigén) a bála és a fólia közé, mivel nem keletkeznek kiálló bálaszélek.

John Deere 800-as bálázók

A hevederes bálázó lényege a keményebb külső rétegű, de lágy bálamag készítésének lehetősége.

A hidraulikus hevederfeszítő 0 vagy 55 bar-ra redukálja a nyomást, az előre beállított átmérő elérésekor pedig a rendszer automatikusan visszaállítja a teljes feszítést.

A száraz, könnyen csúszó anyagok bálázására készült, ezért növelték meg a bálaátmérőt a fixkamrás bálázókhoz képest.

6 db gumi és 3 db nylon/poliészter rétegből álló 6 db 178 mm széles heveder, kimagasló szakítószilárdsággal biztosítja a bálatömörséget.

A galvanizált rendfelszedő mellett a 854-es és 864-es típus elődarabolóval is rendelhető, a leengedhető padló viszont már alapfelszereltségnek számít.

A SoftCore lágybála készítő rendszer segítségével állíthatjuk a tömörséget, ez már minden változó kamrás bálázónál alapfelszereltség, mint a hevederek öntisztulását biztosító tisztító csiga is.

A hevederes bálázó sikerét igazolja az is, hogy 2010 nyarán egy JD864 bálázóval világrekordot állítottak fel: 2,5 t szalmát báláztak be óránként.

John Deere 900-as bálázók

A teljes alvázas koncepciójú bálázó rendfelszedőjében új, 5 db csapágyazott tűtengely növeli a felszedési kapacitást.

A nagy átmérőjű rotorral integrált anyagtovábbító csiga gyakorlatilag redukálja az üres anyagáramlást.

Két 573 mm széles heveder biztosítja a lefedettséget, így nincsenek a heveder közti résekből adódó veszteségek.

Az újrendszerű tartó vázkeret és a bálakamra oldalfala olyan kialakítású, hogy a kötözés idejére az oldalfalak elmozdulnak, szétnyílnak, a kötözőháló 50-80 mm-es sávban a bálák oldallapjait is lefedi.

A hátsó ajtó kiváltását egy könnyű vázkeretre épített takaróponyvával váltották ki.

A bálakidobó rendszer összességébe kevesebb, mint 5 másodperc alatt nyílik ki, ez pedig idő és üzemanyag megtakarítást jelent.

Kuhn nagy kocka bálázó

A Kuhn LSB 1290 bálázó 1,2 m széles és 0,6-3 m hosszúságú bálát készít, a bálamagasság pedig két méretben (0,8 és 0,9 m) a szállítójármű pilótamagasságának függvényében, a minél jobb szállítási magasság kihasználása érdekében.

A nagybálakészítő gép is isobus elektronikai- és informatikai rendszerrel rendelkezik, tehát alkalmas az automata üzemmód megvalósítására.