Muszáj lesz a gazdaságoknak kártérítést és támogatást adni, miután az Európai Parlamentben (EP) hatalmas többséggel megszavazták a ketreces állattenyésztést 2027-re való betiltását. Hazánkat várhatóan nagyon súlyosan érintené egy ilyen intézkedés.
Nyárra kőbe véshetik
Intenzív lobbi után (Európa-szerte 170 civil szervezet összesen 1,4 millió aláírást gyűjtött az uniós polgároktól a ketreces állattartás fokozatos megszüntetését követelve a gazdaságokban) az EP 558 igen 37 nem és 85 tartózkodás mellett megszavazta a ketrecek betiltását 2027-re. A határozat még nem kötelező érvényű, csak júliusban döntenek arról, törvényerőre emelkedik-e a szigorú intézkedés. Emellett nemrég a Mezőgazdasági Bizottságban szorgalmazta, hogy a hatásvizsgálat és a gazdálkodók számára megfelelő finanszírozású átállás után gyorsítsa fel az állatjóléti jogszabályok felülvizsgálatát és támogassa a ketrecek fokozatos megszüntetését a mezőgazdaságban, esetleg 2027-ig. Ragaszkodnak ahhoz is, hogy az EU-ba behozott összes termék megfeleljen az uniós előírásoknak.
Jelentős javulást láttak, nagy a nyomás
Az angliai tapasztalatok e téren előremutatóak. Ott a tojástermelők már 2012-ben csaknem 400 millió fontot fektettek az akkumulátoros ketrecek cseréjébe. Az állatok jólétében jelentős javulást tapasztaltak alacsonyabb mortalitással, jobb tolltakaróval és jó termeléssel, mert a tyúkok olyan rendszerben vannak, ami jobban kielégíti a szükségleteiket. Ugyanakkor az új technológiák révén megfizethető áron készítenek tojásokat. Közben megjelent, hogy vezető élelmiszercégek ösztönzik az Európai Bizottságot és az EP-t a dúsított ketrecek fokozatos megszüntetésére. Az olyan óriásoknak, mint például a Nestlé, az Unilever vagy az Aldi, meggyőződésük, hogy a ketrec nélküli rendszerek széles körben elterjedtek, gazdaságilag életképesek, és jobb életfeltételeket biztosítanak a tyúkok számára.
Azonos feltételek és extra támogatás kell!
Stella Kyriakides, az EU élelmiszerbiztonsági biztosa azt ígérte az EP-képviselőknek, hogy fontolóra veszi az állásfoglalás azon kérését, hogy ugyanazokat az állatjóléti előírásokat alkalmazzák az EU-n kívülről behozott húsra, mint amiknek az európai gazdálkodóknak kell megfelelniük. Kryiakides emellett elismerte, hogy a gazdálkodóknak kártérítést és támogatást kell nyújtaniuk a ketrecekből való átmenetük során. Hozzátette, hogy a kivezetésre „a lehető leghamarabb” sor kerül, de nem adott konkrét dátumot.
Katasztrofális hatása lehet itthon
Magyarországon fájó és aggályos vitákat generál a ketreces tartás esetleges leváltása. Nem véletlenül: a ketreces tojások kivonása súlyos csapást mérne a hazai ágazatra és a vásárlókra is. A hazai tojásszövetség szerint ennek tojáshiány, elszabaduló import és akár 40 százalékos áremelkedés lehet a következménye. A magyar vásárlók ráadásul zömmel EU-konform ketreces tojást vásárolnak: ennek eltűnése katasztrofális hatással járna. A szigor azért is furcsa, mert az EU-konform termelési eljárás igényli a legkevesebb erőforrást, ennek legkisebb az ökológiai lábnyoma – mondta nemrég az Agrárágazatnak dr. Molnár Györgyi, a tojásszövetség titkára.
