Baromfitrágya, rovarfehérje, cirok… –a díjazott témák

Írta: Barna Ferenc - 2021 december 22.

A mezőgazdaság fejlődéséhez járulhatnak hozzá fenntarthatósági szemléletmódjukkal és digitális affinitásukkal azok a fiatal agrárhallgatók a kutatásaikkal, akiket hetedik alkalommal díjazott a K&H.

Az ágazat igénye az új megoldásokra egyre sürgetőbb

A Covid okozta rövidtávú kihívások mellett mind a klímaváltozás hatására átalakuló fogyasztói elvárásokhoz, mind a változó éghajlati viszonyokhoz alkalmazkodni kell, miközben magának a termelésnek és feldolgozásnak is környezetbarátabbá kell válnia.

A koronavírus-járvány okozta időszakos krízisvásárlások és az emelkedő infláció mellett a mezőgazdaságnak és az élelmiszeriparnak komoly hosszú távú változásokkal is szembe kell néznie.

A klímaváltozás ugyanis három szinten is nyomást gyakorol az ágazatra. A rendkívüli időjárási események ingadozó termésmennyiséget, ármozgásokat és komoly növényegészségügyi problémákat okoznak, amikhez a termelésnek igazodnia kell. A klímaváltozás elleni harc a lakosság élelmiszerfogyasztásában is átrendeződést okoz, fokozatosan növekszik a húsmentes, a biogazdálkodásból származó és a helyben termelt élelmiszerek forgalma.

Mindezek mellett pedig az agrárium környezetre gyakorolt hatását is csökkenteni kell, ugyanis az EU következő, 2023-ban életbe lépő Közös Agrárpolitikájának céljai között már hangsúlyosan szerepelnek a fenntarthatósági törekvések.

A magyar gazdaságban meghatározó szerepet betöltő – a GDP több mint 6 százalékát és a foglalkoztatottak közel 8 százalékát adó – hazai agrárcégeknek tehát fel van adva a lecke, hogy új megoldásokat, technológiákat keressenek.

A díjazottak és a K&H képviselőiMezőgazdaság (Fotó: K&H)

A korszerű technológiák alkalmazása elkerülhetetlen

„Ma a mezőgazdaságban folyamatosan növelni kell a korszerű technológiák alkalmazását annak érdekében, hogy gyorsan és hatékonyan alkalmazkodni lehessen a fogyasztói, környezeti és gazdasági változáshoz. Már nem precíziós gazdálkodásról, hanem digitális mezőgazdaságról beszélünk, ami a műholdfelvételek, a GPS-technológia, a robotika és az internet alapú hőmérséklet-, nedvesség- és egyéb érzékelők széles skáláját alkalmazza. Egy dolog azonban még hiányzik: az a tudás, amellyel a hatalmas mennyiségben elérhető adatokat összerakjuk, rendszerezzük, hogy jobb döntéseket hozzunk” – hangsúlyozta Tresó István, a K&H Agrárfejlesztési főosztály vezetője a K&H a fenntartható agráriumért ösztöndíjpályázat nyerteseinek bejelentésekor.

A 2015 óta folyamatosan működő pályázat célja ugyanis azoknak a fiatal agrárszakembereknek a megtalálása és támogatása, akik új szemléletmódjuknak és digitális képességeiknek köszönhetően az ágazat fenntartható, a klímaváltozást és annak hatásait enyhítő fejlődését segíthetik.

A pályázaton az agrárképzést nyújtó felsőoktatási intézmények alap-, mester- és PhD képzésein részt vevő hallgatói vehettek részt. A beadandó munkák témája a fenntartható agrárium körére épült. Ezen belül többek között olyan témákat vizsgáltak a hallgatók, mint a gazdaságokban keletkező hulladékok felhasználási lehetőségei, a nagyüzemi mezőgazdaság klímaváltozásra gyakorolt hatása és a halgazdaságok takarmányozásának újragondolása.

„Az elmúlt hét évben 336 tehetséges hallgató nyújtotta be színvonalas szakmai munkáját a K&H a fenntartható agráriumért ösztöndíjpályázatra. Közülük az idei nyertesekkel együtt 53-an kaptak összesen 8 millió forint támogatást kutatómunkájuk folytatásához, amelyek hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a mezőgazdaság hatékonyabb, biztonságosabb és fenntarthatóbb legyen” – emelte ki az agrárszakember.

Az idei díjazottak PhD kategóriában:

  1. Gorliczay Edit (Baromfitrágya alapú komposzt termékek előállításának és hasznosításának értékelése, Debreceni Egyetem, Állattenyésztési Tudományok Doktori Iskola);
  2. Molnár Áron (Rovarfehérjék és a zooplankton felhasználási lehetőségeinek vizsgálata a ponty és a csapósügér takarmányozásában, Debreceni Egyetem, Állattenyésztési Tudományok Doktori Iskola);
  3. Boros Ildikó Fruzsina (Salátafajták produkcióbiológiai jellemzése és komplex értékelése LED-es megvilágítási programok tesztelésével, Magyar Agár- és Élettudományi Egyetem Kertészettudományi Kar, Kertészettudományi Doktori Iskola).

Mesterképzés kategóriában:

  1. Kühn Dorottya (A vér- és tojáspor állománykialakító hatásának összehasonlítása kevert tésztás süteményben, Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Élelmiszerbiztonsági és -minőségi mérnök kar);
  2. Örkényi Adrienn Bettina (Élesztő törzsek alkalmazhatóságának vizsgálata papír-alapú szubsztrátumok biotisztításához, Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Kar);
  3. Máté Ádám (A szemes cirok genotípusok fiziológiai plaszticitásának összehasonlító vizsgálata eltérő mennyiségű nitrogénellátás mellett, Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar).

Alapképzés kategóriában:

  1. Temesi Tamara (Nagyüzemű mezőgazdasági művelés két évtizedes klímaváltozásra gyakorolt hatásának vizsgálata szénlábnyom számítással, Soproni Egyetem Erdőmérnöki Kar);
  2. Balogh Marcell János (Borászati hulladékok hasznosítása környezetbarát technológiák alkalmazásával, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar);

Forrás: K&H, Sajtóközlemény
Összeállította: Barna Ferenc