Konferencia a jövő vetőmagjáért

"A magyar kertészeti termeléskilátásai" címmel tartottak konferenciát a Szentesi-Mag Kft. telephelyén szeptember2-án Szentesen, ahol a május 29-én megalakult új kormány agrár- és vidékpolitikai terveinek ismertetésén túl a jövőbeni esélyek és lehetőségek is napirendre kerültek.

A Csongrád megyei helyszínre érkező mintegy 200 résztvevő a múlt értékeire alapuló fejlődési esélyekről szóló előadások meghallgatása mellett kettős ünnepben is részesült: ugyanis az alapító igazgató, Prof. Dr. Szalva Péter kutató-nemesítő 90 éve született, a "Szalva hagyatékkal" dolgozó, a helyszínt biztosító Szentesi Mag Kft.-t pedig15 éve alapították. Ez örökül hagyott biológiai alap értékfenntartása adta e rendezvény apropóját, mi egyben arra is ráirányítja a figyelmet, mi hangozhatel hazai állásfoglalásként Magyarország Európai Uniós elnöksége alatt (2011.január 1-június 30.), s mire szükséges figyelni középtávú gazdasági terveink megvalósításánál.

"Ha megtanulunk európaiul gondolkodni, beszélni és dolgozni, akkor könnyebb lesz akaratunkat érvényesíteni a 27 tagállam közösségében" – hangoztatta az előadóként isszereplő Dr. Rózsa Attila, ki egyben a rendezvény házigazdája is volt.

Az egész napos konferencia hat előadójának munkájában, mint ahogy előadásának témájában közös vonásként szerepelt a fenntarthatóság igénye, s a múlthoz való kapcsolódás.

 "A múlt, ami kötelez!"

Az elsőként felszólaló Prof. Dr.Ángyán József (parlamenti államtitkár Vidékfejlesztési Minisztérium) azt hangsúlyozta, hogy a mezőgazdaság és a vidékfejlesztés a XXI. században egyre inkább stratégiai ágazattá válik, s hogy a jó minőségű, biztonságos élelemmel történő élelmiszerellátás, a tájfenntartás, a jó környezeti állapot megőrzése,valamint a vidéki élet, a helyi közszolgáltatások előfeltételeinek megteremtése egész Európában a legfontosabb kormányzati célok között szerepel. "Mezőgazdaságunk jelen állapotában nem alkalmas a vidék problémáinak megoldására. Alaposan átgondolt, határozott és mélyreható változásra van szükség. Olyan integrált vidékfejlesztési programra, amely a vidéki vállalkozások együttes fejlesztésén keresztül széles rétegeknek nyújt esélyt a felemelkedésre." A megoldást az összefogásban látja, s e közös kapacitás kialakításában igényelné az államsegítségét.

"Először a fejekben és a szívekben rendet tenni"

Folytatásul Dr. Szabó G. Gábor(tudományos főmunkatárs MTA Közgazdaságtudományi Intézet) beszélt a megvalósítás alapfeltételeiről, ki fiatal kora ellenére már húsz éve kutatja a szövetkezés gazdasági lényegét és társadalmi jelentőségét. Itt is – külföldi tapasztalataira alapozva – a vállalkozói stratégiaépítésről, a termelőszervezetek létrejöttének nemzetközi hátteréről szólt, kitérve a családi(egyéni) gazdaság fogalmára, kritériumaira és a szövetkezéshez való viszonyára.Ő is úgy látja, hogy a hazai szövetkezés-szervezést először a fejekben, illetve kicsit a szívekben kell kezdeni. A téves nézetek, személyes csalódások,sztereotípiák, mentális blokkok, akadályok lebontása a feltétele, a bizalom ésaz együttműködési készségek létrejöttének, s természetesen nemcsak a mezőgazdaságban. De a szövetkezeti forma létrejötte feltételez egy alulrólépítkező társadalmi önszerveződési folyamatot, amire a magyar társadalomtöbbségében mentálisan nincs felkészülve, hiszen ahhoz le kellene bontani a – részben történelmileg beivódott – gondolkodási blokkokat. Vagyis szerinte azösszefogással szembeni ellenérzés nem elsősorban gazdasági kérdés, hanem mentális probléma.

Az őt követő Ertseyné dr. Peregi Katalin (PhD igazgató MgSzH központ Növénytermesztési és Kertészeti Igazgatóság) már a konkrét minőségmegmaradásért aggódott. A Vetőmagvizsgálók Nemzetközi Szövetségének Elnöke a korszerű hatósági szerepvállalást a fajtaelismerésben és a vetőmag-minősítésben látja. Előadásában bemutatta feladatkörét, hangsúlyozta a törvényes működés felügyeletének jelentőségét, ami a kiszámíthatóságbiztosításán, a hatékonyságon, s a határidők betartásán alapszik. Elmondta,hogy hazánk a II. világháború után, már a kezdetektől fejlett és nemzetközileg elismert fajta és vetőmag/szaporítóanyag ellenőrzési rendszert működtetett, ami most komoly veszélybe került. Vallja, hogy a biológiai alap nem csak génmegőrzés, hanem komoly szakmai munka és vizsgálati háttér eredménye, ami kizárólag jól felkészült szakemberek munkájával lehetséges.

 "Akkor lehet előrelépni, ha őszinték vagyunk."

"50 éves szellemi háttérre, azaz kutatói múltra tudunk építeni. Ha ez nincs, a létalapja szűnik meg a szakmának." – mondta komolyan Prof. Dr. Fári Miklós (tanszékvezető egyetemi tanár Debreceni Egyetem AGTC), ki a ma talán "szakmai divathullámnak" tűnő cellulóz-biomassza jelentőségéről beszélt. Szerinte nagy kérdés, hogy élelmiszert vagy energiát állítsunk elő földjeinken? Az emberi tudat társadalmi szinten roppant feledékeny, mert a ma problémáit soha nem látottként, kizárólagosként állítja be, éli meg, márpedig e téren örökségünk – a növényi biomassza-kutatás és az energia-növények ipari felhasználásának hazai múltja – figyelmet érdemel. Tény, hogy az emberiség, és benne Magyarország – a növényi biomassza kérdésében is – nagyon sokat tanulhat az elődök tudásából, eredményeiből, gondolataiból, hiszen erről a területről már 100 éve is találhatunk feljegyzéseket, melyek nagy része ma is eredeti,friss és aktuális, és a régi, el nem végzett, ám időszerű feladatokat új tudományos, gazdasági és társadalmi környezetben meg lehet valósítani – elődeink is ezt javasolták egykoron.

"Elveink nem eladók!"

Dr. Roszik Péter (ügyvezető igazgató Biokontroll Hungária Nonprofit Kft.) A biológiai termesztés helyzete és kilátásai Magyarországon címmel mutatta be jelentős társadalmi aktivitású cége tevékenységét, feladatát, eredményeit, majd Dr. Rózsás Attila a Budapesti Agrárkamara elnöke tartotta meg előadását "Agrárkamara kell, de milyen legyen" címmel. Zárszavában – a távlatok felmérése között – elégedetten nyugtázta,mennyire hasznos egy olyan konferencia, ami a jelenről szól, mert abból némi magabiztossággal már a jövő is kiolvasható.

Végezetül a fehér kosszarvú paprikáját világhíressé tett intézmény jeles kutatóit a most először kiadott Szalva-díjakkal jutalmazták, majd ünnepélyes keretek közt az épülethomlokzatára tett emléktáblát is leleplezték.

vetőmag